Függő viszonyban méri tovább az államadósságot a KSH
További Belföld cikkek
- Újabb milliomosai vannak az országnak: 139 milliót nyert egy szerencsés magyar
- Az Európai Unió Bíróságát is megjárta az újpesti adatkezelési botrány
- A napokban házasodtak volna össze az Árpád hídi balesetben elhunyt fiatalok
- Gyurcsány Ferenc az ókori görög mitológiával állt bele Magyar Péterbe, aki erre elküldte őt visszavonulni
- Magyar Péter betámadta Karácsony Gergelyt a Tisza Párt programhirdetésén
A Fidesz az utóbbi hetekben intenzív kommunikációval alapozta meg, hogy a Széll Kálmán-terv kiigazító intézkedéseit. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a volt kormányfőt és a volt pénzügyminisztert hamispárosnak titulálva állította, az előző kormány 2010-es költségvetése hamis számokon alapult, mert csak így tudták beállítani a költségvetési hiányt. Orbán Viktor miniszterelnök több beszédében is a magas államadósságot jelölte meg a bajok legfőbb forrásának.
Az Index információi szerint a Fidesz-KDNP március 14-én benyújtott alkotmányjavaslatából mégis kihagyták azt a részt, amely a közpénzügyi fejezetben a Központi Statisztikai Hivatallal foglalkozott. A KSH-ra vonatkozó rész kimondta volna, hogy a hivatal „autonóm államigazgatási szervként” biztosítja a közpénzügyek nyomon követéséhez szükséges hiteles adatokat, és hitelesíti az erre vonatkozó, más forrásból vett információkat.
A tervezettel kapcsolatos belső viták során felmerült, hogy a kormánytól való nagyobb függetlenség biztosításával megelőzhető lenne, hogy a jövőben, akár csak vádként is felmerüljön, hogy a kormányzat befolyásolta az ország helyzetére vonatkozó pénzügyi adatok számítását. További érvként szolgálhat az autonóm hivatallá való átszervezése mellett, hogy Magyarországon a maastrichti kritériumok vizsgálata is a KSH feladatai között van. Az euró bevetéséhez szükséges legfontosabb kritériumok közül a KSH az árstabilitást, valamint az államháztartási hányt (EDP-jelentést) egyedül vizsgálja, míg az államadósságnak a GDP-hez viszonyított adatait az MNB a KSH-val együtt számolja ki.
A Lázár János frakcióvezető által beadott tervezetben külön cikkelyt végül csak a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék jogi helyzetének és feladatainak meghatározása kapott. A pénzügyi, gazdasági szervek felsorolását a „Központi költségvetés és annak védelme” alcímet viselő részhez illesztették. A fideszes tervezet ebben a fejezetben tárgyalja az államadósság csökkentésére vonatkozó javaslatát is.
A 37. cikk szerint „a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét. Az államadósság szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.”
A normaszövegben szereplő államadósság, a GDP és a közpénzügyek megítélése szempontjából jelentős további mutatók nagy többségét a KSH számítja, illetve a más szervezetektől átvett információkat hitelesíti.
KSH jelenleg „szakmailag önálló” kormányhivatalként mutatja be önmagát. A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A jelenlegi kormányzati struktúrában a KIM-miniszterhez delegálták ezeket a jogokat A kinevezés időtartama hat év, amely két ízben további hat-hat évvel meghosszabbítható. Az hivatal előző elnöke, aki 2009 novemberében került a KSH élére, és kinevezése eredetileg hat évre szólt, a tavaly nyáron benyújtotta lemondását.