Volt már minden Hajdúhadházon

Terveik szerint áprilisban több héten keresztül járőröznének éjjel-nappal a 13 ezres városban, és úgy tudni, egy napra Vona Gábor, a Jobbik elnöke is csatlakozik hozzájuk.

A kisvárosban nem ez lenne az első eset, hogy a Jobbik egy képviselője vagy épp a Magyar Gárda idelátogat. 2010 márciusában, a választási kampány hevében ugyanis már tartottak itt Jobbik választási nagyggyűlést az európa parlamenti képviselőként dolgozó Szegedi Csanád részvételével.

A párt programjára és képviselőjük beszédére kíváncsi helyi romákat azonban nem engedték be a rendezvényre. Az egyik szemtanú szerint a férfiak az addigra már betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselték.

Egy évvel korábban, 2009 májusában helyi romák békés demonstrációt tartottak a pár nappal azelőtt a városban megtartott, "félelmet és megbotránkozást okozó" felvonulás ellen, melyet állításuk szerint jobbikosok szerveztek meg.

"A főépületben nyelvoktatás folyik"

A város egyébként többször került már a figyelem középpontjába romákkal kapcsolatos ügyek miatt. 2002-ben a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője hívta fel magára a figyelmet, mikor módosítani akart a választási törvényen. A módosítás lényege az lett volna, hogy nem roma származású jelöltek ne indulhassanak a cigány kisebbségi önkormányzati választásokon.

Az ügyben két, évek óta roma gyerekekkel foglalkozó pedagógus volt érintett, akik bár nem voltak cigány származásúak, mégis indulni akartak az önkormányzati választásokon. Rostás Zsigmond, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke azt mondta: akkor lennénk elégedettek, ha a két tanár meggondolná magát. Ennek ellenére a helyi választási bizottság mindkét jelöltet bejegyezte.

A másik, szintén a városhoz kapcsolódó eset 2006-ban történt, mikor az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance for Children Foundation, CFCF) pert indított a roma gyerekek iskolai szegregációja (vagyis a gyermekek külön épületben történő oktatása) ellen.

A helyi Bocskai István Általános Iskola két melléképületébe ugyanis szinte csak roma gyerekek jártak, míg a főépületben a romák aránya húsz százalékos volt. Ezt az igazgatónő azzal indokolta, hogy a főépületben nyelvoktatás folyik, míg a melléképületekben felzárkóztató.

A másik kifogásolt iskola, a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola főépületében az alapítvány szerint itt is csak öt-tíz százalék volt a cigány gyerekek aránya, az iskola két tagintézményében viszont szinte csak romák voltak. A roma származású diákokat egy lerobbant iskolaépületben helyezték el, és alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak, mint nem roma társaik.

Az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az alapítvány javára dönt a hajdúhadházi önkormányzat és a két érintett helyi iskolával szemben.

Szifilisz a nyolcadikosoknál

A hajdúhadházi hírek azonban nem csak etnikai tartalmuk miatt lehetnek érdekesek. Az első ilyen, nagy port kavaró eset még 1998-ban történt, amikor Rapcsák Annamária, az egykori KDNP-s politikus, Rapcsák András lánya saját diákjaira támadt A helyi tanítónő egy kenyérvágókéssel támadt a diákokra - állítólag azért, mert azok pokolian rosszak voltak.

Az esetben nyolc diák és három tanár sebesült meg, a vádlottnál az elmeorovosi vizsgálat tudathasadásos elmezavart állapított meg, és így gyógykezelésre küldték.

Ezután sokáig nem történt semmi említésre méltó a településen, hacsak a kisebb konfliktusokat és a 2008-as nagy hepatitisoltási kampányt nem vesszük ide. 2010-ben aztán bombaként robbant a hír, hogy az egyik helyi általános iskolában a diákok szifilisszel fertőződtek meg.

Az esetből nagy botrány lett, mivel arra úgy derült fény, hogy a korábban a szegregáció miatt elítélt Bocskai István iskola vécéjében rajtakaptak két szexelő nyolcadikost, akik közül a lányról kiderült, hogy szifilisszel fertőzött.

A 14 éves diáklány állítólag több társát is megfertőzhette, a szülők egy része pedig annyira félt a betegségtől, hogy gyerekeit nem, vagy csak nehezen merte közösségbe engedni. Végül a szülői munkaközösség kérvényezte egy tájékoztató összehívását, ahol az iskolaorvos elmagyarázta, mivel jár a betegség, és hogy hogyan lehet elkerülni a megfertőződést.

A polgármester szerint ők nem keresték a Szebb Jövőt

A most felröppent járőrőzéssel kapcsolatos hírekre reagálva a város polgármestere, Csáfordi Dénes közleményt jelentetett meg az önkormányzat honlapján.

Ebben azt írja: a Szebb Jövőt mozgalom kezdeményezéséről a városi önkormányzat semmilyen hivatalos értesítést nem kapott, és az önkormányzat részéről sem keresték meg az egyesületet.

A városnak egyébként van saját polgárőrsége, mely a városi rendőrkapitánysággal együttműködve dolgozik.