A kormány megtorolta, hogy leszavazták Ferihegy új nevét

Kirúgási hullámot indított el, hogy nem támogatta a kormány átnevezési javaslatát a földrajzinév-bizottság. A testület egyes tagjai néhány nappal azután kapták meg felmondólevelüket, hogy leszavazták a Ferihegyi repülőtér nevére tett kormányjavaslatot. Az ügy azért különösen meglepő, mert a renitensek közül néhányat nem a bizottságból távolítottak el, hanem a bizottsági tevékenységüktől független munkahelyükről.

Leváltották továbbá a bizottság vezetőjét, másoknak pedig megszüntették bizottsági tagságát.

A szakma Ferihegyet szeretett volna

A kormányzat támadását nem politikai, hanem szakmai kérdés váltotta ki. A földrajzi nevek, helységnevek, földrajzi megjelölések ügyében illetékes bizottság 20:1 arányban szavazva úgy határozott: a Ferihegyi reptér új neve ne a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legyen. A bizottság a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést támogatta.

Dutkó András, a bizottság vezetője lapunknak elmondta, a két név között lényegi különbség, hogy a testület által támogatott verzióban benne maradt a Ferihegy védendő földrajzi név is, aminek az elhagyása nem lenne szerencsés. A kormány által javasolt névvel probléma, hogy egymás mellé szórt tulajdonnevek halmozásából áll, ami így nem is tud elterjedni a köznyelvben.

Más volt a véleményük

Ezek után kapta meg felmondólevelét a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) egyik munkatársa, Mikesy Gábor. A vidékfejlesztési minisztérium alá tartozó, de attól függetlenül tevékenykedő szervezet munkatársáról megtudtuk, munkájára nem hogy nem volt panasz, de szaktudása egyenesen pótolhatatlan több, jelenleg is folyó projektben.

Megkérdeztük az esetről Mikesyt és felettesét, Oláh Róbertet, de a felmondás tényén túl egyikük sem akart nyilatkozni. Mikesy annak ellenére sem, hogy őt jobban már nem tudnák kirúgni.

A vidékfejlesztési minisztériumból és a bizottságból is eltávolították Pokoly Bélát, aki annyira nem szeretett volna nyilatkozni, hogy még egykori felettese nevét sem merte elárulni, azt javasolta, keressük ki a minisztérium honlapjáról.

Indoklást egyik elbocsátáshoz sem fűztek, de erre már nincs is törvényi kötelezettség a közelmúltban elfogadott jogszabály szerint.

Eddig szakmai munka folyt a bizottságban

A bizottság vezetőjét két nappal a szavazás után távolította el a testület éléről a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor. Dutkó Andrást szintén nem tájékoztatták arról, hogy miért váltották le. Árulkodó viszont, hogy a vezetőnek alig három hónapja ugyanez a kormány hosszabbította meg a megbízatását, egészen 2013-ig.

Az egykori vezetőtől megtudtuk, hogy földrajzinév-bizottságot eddig a csendes szakmai munka jellemezte, és sohasem volt politikai támadások célkeresztjében. A konfliktusok és a vezetőcserék sem jellemezték a testületet: az előző vezető évtizedeken át, 73 éves koráig vezette az üléseket, és végül kora miatt távozott.

Dutkó azért mert nyilatkozni, mert amúgy a magánszférában dolgozik térképészként, így a kormány csak közvetetten, például váratlan adóellenőrzésekkel tudna kellemetlenkedni, de ezektől viszont nincs oka félni.

A BM is a körmükre nézne

Nevüket nem vállaló informátorainktól úgy tudjuk, a bizottságba tagokat delegáló, de eddig az ottani munkával közvetlenül nem foglalkozó Belügyminisztérium is érdeklődött a bizottságnál, hogy ki az ő emberük, aki részt vett a szavazásban. A belügyminisztériumi tag, György Pál Elemér azonban semmit nem volt hajlandó mondani nekünk az ügyről.

Úgy tudjuk, a bizottságból eltávolítottak olyan tagokat is, akik nyugdíjasként tevékenykedtek a testületben, így egyéb szankciókat nem foganatosíthattak ellenük. A bizottságnak 14-15 olyan tagja van, akik valamelyik minisztériumban dolgoznak, mondta Dutkó András.

Az ügyben megkerestük az említett két minisztérium sajtóosztályát, ahol levélben kérték be a kérdéseinket. Mailjeinkre még nem kaptunk választ.