Gyurcsány kutathatóvá tenné Schmitt Pál múltját
További Belföld cikkek
A szocialista képviselők javaslata szerint a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt személynek a jelölése után, de legkésőbb megválasztása előtt nyilatkozatot kell tennie arról, hogy kapcsolatban állt-e az állambiztonsági szolgálattal. A képviselők szerint azzal, hogy a jelöltek megteszik a nyilatkozatot, a rájuk vonatkozó valamennyi adat elvesztené titkos minősítését, közérdekből nyilvánossá, azaz kutathatóvá és megismerhetővé válna.
Javaslatuk szerint a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt személynek arról is nyilatkoznia kellene, hogy büntetőjogi felelősségét bíróság valaha megállapította-e.
A javaslat aktuálpolitika éle leginkább ott érhető tetten, hogy a törvény a hatálybalépésekor hivatalban levő közjogi méltóságokra, így már Schmitt Páll államfőre is vonatkozna. A jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnöknek, a házelnöknek, a miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a nyilatkozatot a törvény hatálybalépése utáni tizenöt napon belül meg kellene tenniük.
A hvg.hu pénteken arról írt, hogy Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Sportbarátját és munkatársát akkoriban vonták nyomozás alá „vesztegetés és deviza-bűncselekmény elkövetése” miatt. Ungváry Krisztián és Révész Béla a bizalmas dokumentumok alapján próbálta rekonstruálni, hogy az SZT-tisztekkel sűrűn betelepített szállodákban dolgozó Schmitt mit csinált akkoriban.
Molnár Csaba az MTI-nek azt mondta: az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be, "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat", így nem cáfolta azt sem, hogy 1964-ben jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték. Mivel a köztársasági elnök nem válaszol a kérdésekre, jogszabállyal kell rájuk választ találni - tette hozzá.