Törzsi összetartozás védi az orvosokat

"Geréb Ágnes büntetése aránytalanul súlyos a jelenlegi bírói gyakorlat ismeretében" - mondta az orvosi műhibaperekre szakosodott ügyvéd, akit Geréb Ágnes elsőfokú ítéletéről kérdeztünk. Ábrahám László hangsúlyozta: "Nem vagyok Geréb Ágnes-párti, sem otthonszülés-párti, csak azt szeretném, ha az igazságszolgáltatásban nem a kettős mérce érvényesülne."

Nem az otthon szülés volt a vád

Az ügyvéd 15 éves praxisa alapján állította, a Gerébhez hasonló ügyekben kórházi orvosoknál leggyakrabban eljárás sem indul.

"Munkám során még csak olyat sem láttam, hogy orvos felfüggesztett büntetést kapott volna, nem hogy letöltendőt. A legsúlyosabb büntetés, amit Magyarországon műhibával vádolt orvos kap, az a pénzbírság."

A Fővárosi Bíróság csütörtökön első fokon két év letöltendő fogházra ítélte Geréb Ágnes szülészt, bábát. Geréb nem otthon szülések levezetése, hanem műhibák vádjai miatt állt bíróság előtt. A szülésznő vádiratában négy eset szerepelt. A legsúlyosabb 2007 szeptemberében történt. A kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, Geréb hiába próbálta műfogással világra segíteni a gyereket, nem járt sikerrel, és a kihívott mentőorvos sem tudott segíteni. A kórházban gátmetszéssel kiszabadították a gyereket a szülőcsatornából, de újraéleszteni már hiába próbálták.

Ez az, amit nem büntetnek

"Ha ez a bírói gyakorlat, akkor minden orvosi hibánál ezt  a mércét kellene alkalmazni" - mondta az ügyvéd, majd példákat sorolt, amelyekben a szülés az anya vagy a gyermek halálával vagy súlyos károsodásával végződött, az orvosok azonban semmilyen súlyosabb büntetést nem kaptak.

"Egy év alatt hat-nyolc olyan esetem volt, amelyben az anya meghalt. A legsúlyosabb büntetést, amiről tudok, a kaposvári bíróság hozta, de ez is csak pénzbüntetés volt. A siófoki orvos a hatodik hónapig nem vette észre, hogy paciensének méhen kívüli terhessége van. Az esetben az anya és a csecsemő is meghalt, a bíróság jogerősen végül 450 ezer forintra büntette az orvost, aki azóta is praktizálhat."

"Egy másik esetben nem ismerték fel, hogy a koraszülött gyerek él, azt hitték, életképtelen abortum. Egy vesetálba rakták, és csak akkor figyeltek fel rá, amikor 8-10 perc múlva felsírt. De akkor már késő volt, a gyerek oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedett. Szintén ismert az eset, amelyben ikergyerekeket hozott világra egy nő, de a szülés után napokkal meghalt. A vizsgálat során kiderült, hogy az orvosok véletlenül átszúrták a méhét a szülés során, aztán megstoppolták, de a műtét nem sikerült, ez okozta a problémát."

"Egy zalaegerszegi kórházban egy nő az ötödik gyerekét hozta volna a világra, de a szülés közben elvérzett és meghalt. Az orvosok minden esetben szabadlábon vannak."

Összezárnak

Az ügyvéd a jeleséget így magyarázza: "Törzsi összetartás van az egészségügyben. Problémás esetekben a szakma összezár, a szakértői vélemény gyakran az uralhatatlan vérzés esetét említi, ami valóban nem kivédhető. Így műhiba esete nem áll fenn."

A műhibákat államigazgatási eljárás keretében vizsgálják, és ha szakértő azt állítja, nem talált mulasztást, megszüntetik a vizsgálatot, ismertette a szokásos eljárást az ügyvéd. "Tehát a legtöbb műhibával foglalkozó eset nem is kerül a bíróságok elé" - foglalta össze.

Az ügyvéd szerint Geréb esete az orvosi társadalom kettős mércéjére hívja fel a figyelmet.