Gyilkosok a klubból

2011.03.25. 16:16
A romagyilkosságok vádlottai közül a halk szavú, látszólag legkevésbé balhés K. Árpád követte el a legtöbb gyilkosságot az ügyészség szerint, és ő lehetett a legnagyobb tekintély a négy férfi között. Öccse és annak Zsolt nevű haverja voltak ideológiailag a legelkötelezettebb cigánygyűlölők, nekik szkinhed múltjuk is volt. Az utoljára beszervezett társuk katonai múltjával és rasszista fórumhozzászólásaival keltette fel a figyelmüket. A vádiratából származó információk alapján mutatjuk be, hogy kik követhették el az elmúlt évtizedek legbrutálisabb gyilkosságsorozatát.

A romagyilkosságok négy vádlottja 2009. áprilisától már nemcsak a gyilkosságokban működött együtt, hanem munkahelyük is közös volt.

A csoportot K. István hozta össze, de a közös munkát bátyja, K. Árpád szerezte. A Perényi 1 nevű debreceni klubban dolgoztak a letartóztatásuk előtti hónapokban. Az üzlet vezetője K. Árpád szeretője volt. K. Árpád hangtechnikusként, K. István jegyszedőként, P. Zsolt biztonsági őrként dolgozott, míg az utoljára csatlakozó Cs. István burkolóként, a klub felújításakor került a Perényi 1-be, aztán pedig ottragadt jegyszedőnek. Amikor már mind ott dolgoztak, akkor a fegyvereiket is a klubban rejtették el.

K. István, a náci öcsi

07

A K. fivérek korán elvesztették édesapjukat, édesanyjuk pedig új családjával a Dunántúlra költözött. Fiatalon magukra maradtak Debrecenben, és a kilenc évvel idősebb Árpád szinte atyai gondoskodással egyengette öccse zavaros életét.

A most 34 éves K. István sok balhéba belekeveredett. Bukdácsolt az általános iskolában, 1999-ben pedig egy olyan verekedésbe keveredett, hogy ellenfele megszúrta, és ki kellett venni a lépét. K. István végzettsége szerint szakács volt, dolgozott is egy ideig szakmájában, egy pizzalánc egyik üzletében, de előfordult, hogy segédmunkákat vállalt.

K. István lelkes tagja volt a debreceni szkinhed közösségnek. Náci jelképeket tetováltatott magára, bakancsban és bomberben járt. Tagja volt egy Véres Kard nevű társaságnak, akikkel együtt buliztak, jártak koncertekre. Sokat ivott és lelkesen szurkolt a debreceni focicsapat meccsein.

Sokáig csak sűrített levegővel lövöldözött, haverjaival szívesen járt ugyanis airsoftozni. Fantasy-jatékokkal is múlatta szabadidejét, az ehhez szükséges figurákat és maketteket sokszor maga festegette. A második világháborúról és a magyar őstörténetről szeretett olvasni.

A Véres Kard társaságból 2006-ban kezdett elmaradozni. Új barátnője lett, és emiatt összebalhézott a társasággal. Az új nővel közös albérletet vettek ki, később bérlőtársnak hozzájuk költözött egy másik vádlott, P. Zsolt is, és hárman osztoztak a kétszobás lakáson.

Ahogy K. István kimaradt a régi társaságából, visszafogottabb életet kezdett élni. Kevesebbet bulizott, inkább túrázáshoz használta a bakancsát barátnőjével.

K. István az egyetlen a társaságból, aki 190 centi alatti volt, de a többiekhez hasonlóan ő is jól kigyúrta magát.

K. Árpád, a halkszavú szerető

13

K. István bátyja, az elsőrendű vádlott K. Árpád az egyetlen a társaságból, aki eredetileg nem érdeklődött a náci eszmék iránt. Dobos volt rockzenekarokban, három évig dolgozott Izraelben, és még a budapesti jazzkonzervatóriumba is beiratkozott.

Mielőtt kiment Izraelbe, egy rövid ideig dolgozott az Apeh-nál is. Ott jött össze főnökével, Évával. Hiába vett el feleségül egy másik nőt 2005-ben és született gyereke is, Évával nem tudták elengedni egymást. Az időközben a Perényi 1 nevű klub vezetőjévé vált Éva szeretője lett, és Éván keresztül ő szerzett állást a klubban az egész társaságnak.

A nők segítsége visszatérő elem Árpád életében: a felesége szüleinél lakott, a szeretője adott neki munkát, és a sógornője kocsiját használta – több esetben gyilkolni is azzal ment.

A 43 éves Árpádot halk szavú, visszafogott, csendes embernek ismerték. Ő volt a társaság legkevésbé balhés tagja. Mégis, az ügyészség szerint ő ölt először közülük.

P. Zsolt, a szekuritis

08

P. Zsolt kezdettől benne volt a gyilkosságokban. K. Istvánt régóta ismerte, egy társaságban drukkoltak a debreceni focicsapatnak, együtt jártak koncertekre és nem utolsósorban sokáig mindketten szkinhedek voltak. Egyidősek, 1976-os születésűek mindketten.

P. Zsolt eredeti szakmája szerint cukrász, de szabadlábon töltött élete nagyobbik részét biztonsági őrként töltötte. Volt ugyan segédmunkás is, de leginkább vagyonőrként vagy szórakozóhelyeken biztonsági embereként dolgozott.

Egy Debrecen környéki telken kutyákat tenyésztett, harci ebeket és őrzőkutyákat. Ez volt a hobbija, versenyekre is járt az állatokkal. Szerette a fegyvereket, lelkes olvasója volt a Kaliber magazinnak és militarys ruhákat is szívesen viselt.

Cs. István, a veterán

09

Már sok vér tapadt a fenti emberek kezéhez, amikor beavatták a 30 éves Cs. Istvánt is, akit sofőrnek használtak. Az eredetileg hidegburkoló férfit látásból régóta ismerte bulikból, koncertekről K. István és P. Zsolt is. De csak akkor lettek jobb viszonyban, amikor kiderült, hogy K. István barátnője is ismeri.

Cs. István is nyíltan hangoztatta, hogy utálja a cigányokat, fórumbejegyzésekben is sokszor hangot adott ennek. Az is tetszett a gyilkosoknak, hogy szerződéses katona volt, fél évig Koszovóban is szolgált. Igaz, utána leszerelt, pszichiátriai alapon alkalmatlannak minősítették további szolgálatra.

Cs. István tengett-lengett az utolsó szabadlábon töltött éveiben. Munkanélküli volt, néha jutott csak alkalmi megbízásokhoz. Párkapcsolata is tönkrement, sokat ivott és kért kölcsön, a családja is nyomasztotta, hogy menjen már el dolgozni. A hobbija egyébként a motorozás volt.