A cigányok dohányoznak és korán halnak

Alig van idős, 60 év fölötti ember a romák között. A cigányok körében pusztítanak a betegségek, magas a depresszió, a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. Míg a teljes népesség körében a dohányosok aránya 35 százalék körül van, a romák legalább 70 százaléka dohányzik. A megkérdezettek 56 százaléka jónak minősíti az egészségi állapotát, de ez is arra utal, hogy nincsenek tisztában a veszélyekkel - mondta Gara Imre a Nemzeti Egészségügyi Tanács alelnöke a Nemzetierőforrás-minisztérium tanácsadó testületének keddi ülése után.

Gara Imre kiemelte: érthető okokból nem készültek kifejezetten a romák egészségügyi állapotára vonatkozó felmérések, ezek a riasztó adatok az elmúlt tíz évben készült tanulmányokból szűrhetők le. A Nemzeti Egészségügyi Tanács ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely objektív képet tud adni a romák egészségi állapotáról, s ez alapján kidolgozható egy roma egészségpolitika. Mint elmondták: az eddigi hasonló programok jó szándékkal készültek, sok lelkes ember dolgozott rajtuk, de jelentős javulást nem eredményeztek a romák körülményeiben.

Az elmúlt évtizedben több felmérés is vizsgálta a romák egészségi állapotát. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által készített, 2001-es, országos felmérés szerint a halandósági ráta kétszer nagyobb a romák körében a magyarországi összesített adatoknál. Feltűnően magas arányú az alultápláltság miatti kóros soványság, a cigány nőknél pedig gyakoribb a spontán vagy művi vetélés.

Kimutatható az is, hogy a rossz egészségi állapotú romák az egészségügyi ellátó- rendszerben nem jutnak hozzá a magasabb színvonalú ellátáshoz és kórházba is ritkábban kerülnek. Egyetlen olyan szakrendelést sem találtak a kutatásban, ahol a romák ugyanolyan arányban jelennének meg, mint ahogy azt az országos igénybevételi adatok jelzik. A védőnők válaszai arra utaltak, hogy a roma gondozottak gyakrabban keresik fel az orvost akut betegségekre utaló panaszokkal, és sokkal ritkábban szűrővizsgálatok vagy egyéb nem akut állapotra utaló panasz miatt.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács a romák egészségügyi helyzetének javítására több javaslatot is tett. Fontosnak tartják az iskolázottság javítását, a partneri viszony kialakítását, a szűrprogramok bővítését és a roma nők támogatását.

Utóbbi ponttal kapcsolatban Nótár Ilona romaügyi szakértő azt mondta: bár a cigány családokat a társadalom felé a férfiak képviselik, a család összetartásában, a gyermekek nevelésében a legfontosabb szerepe a nőknek van. A romák többsége a társadalom perifériáján él, így a nők számára nem a karrierépítés jelenti a sikert, hanem az anyaság. A nő az a családban, aki átadja a gyermekeknek a roma kultúrát, a magyarságot, de ő az, aki egészségre, életmódra is nevel, ezért is kiemelten fontos a roma anyák megszólítása - mondta Nótár Ilona.

Kidolgoztak egy országos egészségügyi programot  is a 12-22 éves fiataloknak, amelyben szeretnék elérni a hátrányos helyzetű roma fiatalokat is. A programban szűrőbuszokkal, ismert, a romák körében elfogadott emberekkel együtt szeretnének elmenni a a hátrányos helyzetű térségekbe, ahol az egészséges családi élet, a tudatos családtervezés fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Készülnek arra is, hogy egy reality showban megismertetik a cigány fiatalok élethelyzetét, gondolkodásmódját. Mint kiderült, ez a program egyelőre csak elképzelés szintjén létezik.

Mint Papp Zoltán elnök elmondta: a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot is bevonták a romák élethelyzetét javító stratégia elkészítésébe, amely  azért is fontos, hiszen a jelenleg az uniós elnökséget vivő Magyarország vállalta az európai romaügyi stratégia elkészítését is.

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!