Előd
9 °C
9 °C

Hírekből vettek ötleteket az első támadásokhoz

2011.03.30. 07:34
| Módosítva: 2011.05.12. 14:21
A cigányok elleni támadássorozat első négy színhelyén a támadók kifejezetten olyan helyeket kerestek, ahol korábbi durva ügyek miatt már kellően feszült volt a hangulat. Volt, ahol nem sokkal korábban felvonult a Magyar Gárda, máshol maga a polgármester ismerte be, gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb meghaljon valaki egy rablótámadásban. Megnéztük, mik lehettek azok az esetek, amelyek miatt éppen Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban és Tarnabodon csaptak le.

A sorozatgyilkosság vádlottjai a vádirat szerint első célpontjaikat az alapján választották ki, hogy milyen településeken volt már egyébként is feszült a helyzet a romák és a nem romák között, honnan érkeztek hírek súlyos bűncselekményekről. Ez volt az a négy támadás, amelyeknek még nem voltak halálos áldozataik, az elkövetők elszántsága ugyanakkor ezek során is érezhetően egyre nőtt.

A vádirat szerint a gyilkosságsorozat egyik fő motivációja az volt, hogy a vádlottak úgy érezték, az állami hatóságok kesztyűs kézzel bánnak a cigányokkal, és maguknak kell a kezükbe venniük az igazságszolgáltatást. Meghatározó élmény volt számukra az olaszliszkai gyilkosság. Az első konkrét célpontokat az alábbi esetek alapján választhatták ki.

Galgagyörk (2008. július 21.)

Galgagyörk az első támadás előtt egy hónappal azért szerepelt sokat a sajtóban, mert megjelent a faluban a Magyar Gárda, hogy segítsen egy család elköltöztetésében. Az eset előzményei nem teljesen világosak, különféle beszámolók különféleképpen értékelték a történetet, annyi azonban biztosnak látszik, hogy P. László és felesége telkén álló kisebb ingatlanban lakott egy cigány család, akikkel hosszú ideje tartó viszály alakult ki, részben az ingatlan használata, részben egy szerelmi ügy miatt. A viszály odáig fajult, hogy a kis házban élő egyik cigány fiú megütötte az ingatlan tulajdonosát, aki szerint ezen kívül is többször is megfenyegették őt és feleségét, de senkitől sem kaptak segítséget. A férfi végül a Magyar Gárdát hívta, melynek tagjai éjszaka rátámadtak a cigány családra. Másnap P. Zsolt és felesége elköltöztek, a költözést a Magyar Gárda biztosította, az esetnek pedig komoly médiavisszhangja lett.

46

Nem úgy a galgagyörki támadásnak, mely mögött a rendőrség és sajtó egy falubeli szerelmi ügyet sejtett. Az ekkor még háromfős csapat még nem embereket, hanem épületeket támadott meg. P. Zsolt és K. István két házra lőtt, miközben P. Árpád fedezte őket. A támadásban nem sérült meg senki.

Piricse (2008. augusztus 8.)

Piricse két hónappal a támadás előtt azért került be a hírekbe, mert a rendőrség őrizetbe vett egy párt, akik halálra éheztették gyermeküket. A szakértői vélemény szerint az egyéves gyermek alultápláltság miatt halt meg. Piricsei lakosok korábbi elmondása alapján egy szobában nyolcan laktak, a gyerekek cukros vizen éltek, mert a szülők elitták a segélyt. „Magyarország hogyan jutott el abba a helyzetbe, hogy egy sokgyermekes, semmirekellő életmódot élő ember hónapról hónapra következmények nélkül elihatja a gyermekei után kapott állami támogatást, lebonthatja a szociálpolitikai támogatásból épített házát, majd építőanyagként értékesítheti?” - mondta akkor Orosz László polgármester a Magyar Nemzetnek.

piricse

Piricsén a vádirat szerint Molotov-koktélt dobtak két romák lakta házra, majd K. István lábon lőtte az egyik házból kimenekülő Gyetvai Magdolnát.

Nyíradony-Tárnapuszta (2008. szeptember 5.)

A nyíradonyi támadás kilóg a sorból,a  vádirat szerint ez K. Árpád magánakciója volt, a támadást egyedül követte el, és nem sajtóhírek alapján választott célpontot, hanem Debrecenből Nyírbátor felé autózva figyelt fel Nyíradony-Tamáspuszta településen egy romák lakta házsorra. K. Árpád kétszer lőtt az egyik ablakra, de nem talál el senkit. A támadásnak nem is lett különösebb visszhangja, a csoport ezért visszatért az eredeti koncepcióhoz, és újra olyan helyszínt választottak, ahol már komoly feszültségek voltak.

13
K. Árpád az első rendű vádlott

Tarnabod (2008. szeptember 29.)

Ez lett Tarnabod, ahol korábban brutális bűncselekmények történtek, elsősorban az a 2008 téli eset, melynek során egy háromfős rablóbanda olyan súlyosan megvert egy férfit, akinek behatoltak a házába, hogy az belehalt sérüléseibe. Pető Zoltán polgármester akkor azt mondta, csak idő kérdése volt, hogy mindez megtörténjen, mert nem volt elég rendőr a térség egyik legveszélyesebb településének biztosítására.

„Egy 6-8 tagú banda lopásra és rablásra rendezkedett be. Nem a kényszer viszi őket mások megkárosítására, hanem az, hogy a szórakozásukra előteremtsék a pénzt. Szó sincs itt cigánybűnözésről, ugyanis az ilyen jellegű cselekményeket még a roma lakosok is mélyen elítélik. Arról van szó, hogy a fiatalkorúakból álló banda ellen nincs hatásos fellépési lehetőség" - mondta az eset után Pető Zoltán a Heves Online tudósítása szerint. Vagyis az elkövetők úgy érezhették, ez a helyszín az elképzeléseikhez illeszkedik - ha a hatóságok nem védik meg az embereket, nekik kell tenniük valamit.

DEGER20080929072

Egy tévériportban ráadásul azt is látták, hogy az uniós támogatásból számukra épített sorházat a romák lakhatatlanná tettek, így ezt a sorházat választották célpontnak. Végül mégsem ezt támadták meg, mert nem sikerült áthatolniuk a sűrű bozóton.

Molotov-koktéllal és puskával támadtak másik házakra. Súlyos sérülés nem történt, ráadásul kiderült az is, hogy a megtámadott házakban élők nem is romák voltak. A vádirat szerint a csoport az akciót teljes kudarcnak ítélte, és ezután ismét koncepciót váltottak: ezentúl már nem volt cél, hogy a médiában szereplő helyekre menjenek, elég volt, ha romák laktak ott, és a támadást megfelelően végre lehetett hajtani. Ezután következtek az első gyilkosságok Nagycsécsen.

A cigánygyilkosságok pere kedden a vádlottak meghallgatásával folytatódik.