Besúgókat farag az új törvény a patikusokból

Az országgyűlés „a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között, társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelően” olyan, eddig elképzelhetetlen jogosítványokat adott az egészségügyi szakmák gyakorlói, az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók kezébe, amelyek alkalmasak arra, hogy maguk közül bárkit kizárjanak, és tönkretegyék ezzel szakmai karrierjét.

A parlament március 7-én fogadta el a kamarai törvény módosítását. A most pénteken hatályba lépő új szabályozás előírja, hogy Magyarországon csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki tagja valamelyik szakmai kamarának. Az új rendelkezés szerint az orvosoknak, gyógyszerészeknek és a többi érintettnek hatvan napja lesz arra, hogy beadják jelentkezésüket, a kötelező belépés végső határideje június elsején jár le.

A törvény nagyrészt visszaadja a kamaráknak azokat a jogosítványokat, amelyeket Molnár Lajos egészségügyi minisztersége idején vettek el tőlük. A hivatásrendi köztestületek, vagyis a kamarák –, és természetesen vezetőik – fontosságát a tagság felduzzasztása mellett azzal is emelik, hogy olyan jogkörökkel is felruházzák őket, amelyek jelentősen kívül esnek szakmai kompetenciájuk határain.

A kamaráknak mostantól nemcsak véleményezési joga van a szakmai vonatkozású törvények megalkotásában vagy a szervezeti és működési rendet érintő kérdésekben, de személyi ügyekben is befolyást szereznek. Az összes egészségügyi vezető kinevezését és kinevezésének megszüntetését jogosultak, sőt kötelesek véleményezni, a véleménnyel ellentétes döntés esetén pedig az adott szervnek kell megindokolni eltérő álláspontját.

A kamarák közül a gyógyszerészek véleményalkotói például befolyásolhatják „az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek ... kinevezését, megbízását, a vezetői megbízás visszavonását”. Ráadásként a kamarai szakértők állandó helyet kaptak a hatósági engedélyek kiadatási eljárásaiban is.

A kamarai törvény legradikálisabb változtatásait azok az új részek jelentik, amelyek szokatlanul erős eszközöket adnak a testületek kezébe a saját tagságuk feletti kontroll megteremtéséhez. A törekvés fontosságát jelzi, hogy törvénymódosítás szövegének kétharmada az etikai ügyeket vizsgáló testületek és eljárásrendjük szabályozásával foglalkozik.

Mindegyik egészségügyi kamara maga készítheti el etikai kódexét. A kódexeknek csak jövő év elejétől, január 1-től kell hatályba lépni, de a most elfogadott törvény a még meg sem született szabályozás alapján súlyos ítéletek kiszabását teszi lehetővé az etikai bizottságoknak. Nagy regulázó erő lesz, hogy a bizottságok egy szimpla etikai figyelmeztetéssel járó ügyben halmazati büntetésként akár tízszeres munkabér megfizetéssel sújthatnak bármely tagot.

A szükségszerűen amatőr ítészekből álló etikai testületek azonban arra is jogot kapnak, hogy kollégáik sorsát érintően végleges döntéseket hozzanak. A törvényben közelebbről meg nem meghatározott „kirívóan súlyos etikai vétség” megállapítása ugyanis elég lesz ahhoz, hogy féléves tagság-felfüggesztéssel vagy akár végleges kizárással eltiltsanak valakit hivatása gyakorlásától.

Szakértők szerint a kamarai törvény azzal, hogy a független bíróságot megkerülve belső intézményrendszere bízza a legsúlyosabb egzisztenciális büntetések kiszabását, az alapvető jogbiztonsági követelményeket rúgja fel. A kizárással fenyegetés komoly fegyver lehet az olyan klikkharcokkal terhelt kamarában, mint amilyen a gyógyszerészeké. A patikusok között már évek óta kemény gazdasági harcok dúlnak, amelyek miatt az egyes szereplők már a törvénykezési lobbizásig is elmentek.

A szakma egy része szerint a most hatályba lépett törvény nagy lendületet ad majd a tagságban egymás feljelentgetésének. A módosított törvény szerint „panaszbejelentés” esetén az etikai bizottságoknak hivatalból vizsgálatot kell indítani, és még a vizsgálat lefolytatása előtt, az etikai vétség gyanújáról értesíteni kell a bepanaszolt munkahelyét is. A rosszindulatú feljelentőkre legfeljebb a miattuk lefolytatott eljárás díját terhelik.

Pintér László, a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai bizottsági elnöke a kamara Harkányban tartott vándorgyűlésén egyébként már februárban jelezte, hogy az etikai intézményrendszer megújítása, és az etikai-fegyelmi szabályok újragondolása nagy szerepet játszhat az elmúlt években kialakult helyzet felszámolásában. Pintér azonnal javasolta azt is, hogy állítsák fel „etikai forródrót” intézményét, a és honosítsák meg az etikai auditot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!