Orbán Viktor kiállt a magyar út mellett

Alig 12 percben értékelte Orbán Viktor a magyar EU-elnökség felét annak apropóján, hogy március 24-25-én tartották Brüsszelben az újabb EU-csúcsot. Három dolgot külön is érdemes megemlíteni: 1. A beszéd jó felét belpolitikai témák vitték el. 2. A miniszterelnök szokásához híven a magyarokról beszélt, amikor a kormány lépéseit vette számba. 3. Nem volt különösebb konfrontáció kormány és ellenzék között, a viszontválaszban Orbán atyaian meg is jegyezte: ilyennek kell lennie egy európai parlamentnek. (A kormány és az MSZP európai ügyekben is élesen szemben áll, a Fidesz szerint a szocialisták gerjesztették Brüsszelben a médiatörvény körüli feszültséget, most meg az alkotmányvitát viszik határon túlra.) 4. Szintén a viszontválaszban mondta a miniszterelnök – utalva az MSZP-s Mesterházy Attila hozzászólására –, hogy az MSZP-nek hitkérdés az Európai Unió, míg a Orbán Magyarországban és nem az EU-ban hisz, az csak egy keret, amit okosan ki tudunk használni.

A miniszterelnök szerint a soros elnökség egybeesik azokkal a hónapokkal, amikor „a legnagyobb küzdelmet vívjuk a megújulás érdekében, és aminek a kimenetele több évtizedre meghatározza Magyarország sorsát”. A miniszterelnök itt nyilván az alkotmányozásra gondolt, de azt csak később hozta szóba: „Alkotmányos újjászervezése kell az országnak”.

Szintén belpolitikai téma volt a ciklikus válságok megszakításának szerinte egyetlen üdvözítő módja, a körből való kilépés, amihez új eszközök kellenek. Ilyen eszköz a bankadó vagy a válságadó, „amit a köznyelv multiadónak nevez”.

Orbán szokásához híven kiállt a magyar út mellett. Mint mondta, az elmúlt években sokat lehetett hallani az ír csodáról, a spanyol vagy a portugál példáról, ezeknek a ma már csődközeli helyzetben lévő országoknak a Nemzetközi Valutaalap jelölte ki az utat. „A sikerminták soha nem vezettek el a sikerességhez” – mondta Orbán.

A magyar EU-elnökséget annak ellenére sikeresnek tartja, hogy mint mondta, a kommunizmus bukása óta nem volt olyan nehéz év, mint a mostani, utalva az észak-afrikai eseményekre és a japán katasztrófára.

Az elnökség eddigi munkája számokban: 750 munkacsoporti ülés, 16 tanács megszervezése, 9 informális miniszteri ülés, munka egyszerre több száz ügyön.

A konkrét sikerek között említette a miniszterelnök az európai polgári kezdeményezést szabályozó rendelet véglegesítését (egymillió uniós polgár ajánlhat témát az európai bizottságnak), a betegjogi jogszabályt (az egészségügyi ellátást adó országban ugyanannyi a költségtérítés, mint ahonnan a beteg érkezik), az elektronikai, elektromos hulladékkezelést, a közös agrárpolitikát, a 2020-ig tartó európai stratégia elfogadását, az energiacsúcsot (2014-re egységes gáz- és árampiac lesz, valamint hálózatbővítés).

A társasági adó harmonizációját viszont elutasítja Magyarország, mert ellentétes a kormány adócsökkentő elképzeléseivel.