Orbán: Inog a régi európai építmény

A Jobbik napirend előtti vezérszónoka Vona Gábor volt, aki a lehetőséget cigánybűnözőzésre használta, amit enyiben is hagynánk.

A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár reagált Vona provokációjára. "Nézük a tényeket, Hejőszalonta polgármestere világosan elmondta, hogy a hejőszalontaiak a hátuk közepére kivánták a szombati demonstrációt, a településen rend van, biztonság van. Megkérte a szervezőket, hogy ne tartsák meg a demonstrációt, de a szervezők azt mondták, hogy felső utasításra, pártutasításra meg kell tartani" - mondta. Azt mondta, a Jobbik ezekkel a felszólalásokkal csak provokálni akar, egyedüli célja ezeknek az, hogy aztán Vona hétfőnként a parlamentben műsorozhasson az álproblémákkal. A Jobbik szerinte erőszakkal próbálja megszerezni a hatalmat. "Szeretném tájékoztatni, hogy a rendőrség vizsgálatot indít a Hejőszalontán elhangzottak miatt" - üzente Vonának. Arról is beszámolt, hogy Gyöngyöspata polgármestere tárgyalt velük, azt kérte, hogy több rendőr legyen, mert a rendőrségtől, nem pedig a Jobbik paramilitáris szervezeteitől várják a problémák megoldását. "Az erőszak állami monopóliumát fenntartjuk" - jelentette ki, majd azt kérte Vonától, hogy ha fontos neki a biztonság, akkor ő is tartsa be a rendet, "ne az legyen a fontos, hogy balhét, botrányt keltsenek".

Kontrát Károly Vonát helyére tevő felszólalásával véget értek a napirend előtti felszólalások, most az alaptörvény-tervezett részletes vitájának utolsó öt órája következik, ezt nem közvetítjük. A tervek szerint két órakor kezdődnek az interpellációk, amiket viszont már igen.

A levezető elnök elnapolta az alkotmányjavaslat részletes vitáját, a fennmaradó, 2,5 órás időkeretet 16:30-tól használhatják majd fel a frakciók. Most az interpellációk következnek, ezeket már tudósítjuk

Elsőként a szocialista Tóth József szólal fel, kérdése az, hogy "mit tervez a kormány a közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekkel". Szerinte ugyanis a kormány a közfoglalkoztatási programot hatvan milliárd forint elvonásával "gyakorlatilag megsemmisítette". A kormány csak december 31-én fogadta el a közfoglalkoztatási programot, ezért az első közfoglalkoztatott csak februárban állhatott munkába. Ráadásul most már alig jut több pénz egy közfoglalkoztatottnak a rendelkezésre állási segélynél, négy óra munkáért csak 3500 forinttal kapnak többet a szociális juttatásnál.

Fotók: Huszti István

A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár elmúltnyolcévezéssel kezdett, majd statisztikai adatokkal próbálta cáfolni Tóth adatait, mondván a munkanélküliség csak nyolcezerrel nőtt, közfoglalkoztatásban pedig márciusig 68 ezren vettek részt, alig kevesebben mint a szocialisták idején. Szerinte amúgy tízmilliárddal több pénz jut a közfoglalkoztatásra, mint tavaly. Ezután a közfoglalkoztatási programot bírálta, ami szerinte csak rövid távon oldja meg a problémát, mert a közfoglalkoztatásból aztán nem keletkeztek valódi piaci munkahelyek. Mindazonáltal a kormány is fontosnak tartja a közfoglalkoztatást, csak másként, mint elődje. Állítása szerint még Tóth József kerületében, a 13.-ban is több a közfoglalkoztatott idén, mint tavaly. A pénz meg nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy munkaviszonyt teremt. Tóth nem fogadta el a választ, de a konstruktivitás jegyében javaslatokat tett. "Fontoljuk át a napi négyórás foglalkoztatás helyett a hatórás foglalkoztatás bevezetését" - mondta. Javasolta továbbá, hogy a rövidtávú foglalkoztatás legalább kétszáz nap legyen, és legyen kevesebb az adminisztráció. A kormánytöbbség elégedett volt az államtitkári válasszal.

A fideszes képviselő a közigazgatási miniszter alá kérdez, hogy mit is tesz a kormány az állami ügyintézés egyszerűsítéséért. Nyilván sokat.

És a kormány valóban mindent megtesz azért, hogy job legyen, derült ki Szabó Erika közigazgatási államtitkár válaszából. A minden érintettet kielégítő válasz után a jobbikos Bertha Szilvia kapott szót, aki Pest megyéért aggódik, mert beteg, sőt, ha minden igaz, fertőző beteg, legalábbis Bertha felszólalásának címében arra szólít, "állítsuk meg a kór terjedését". Bertha ezt abból vezette le, hogy Pest megyében március 3-a után 18 iskola maradt közétkeztetés nélkül, mert a megye nem tudta kifizetni a szolgáltatást, nyolcszáz millióval tartozik a közétkeztető cégnek. De félbemaradt beruházások is jelzik a kór terjedését, Dabason fél éve leállt a gimnázium felújítása. Ehhez képest a megyei közgyűlés elnöke "luxusautóval jár", Dabason pedig "szökőkút épül", és a közgyűlési elnök és a dabasi polgármester is dupla tiszteletdíjat vesz fel. Bertha felvetette, hogy a minisztériumi segélyre szoruló önkormányzatok vezetői ne vehessenek fel két helyről tiszteletdíjat, ne járhassanak luxusautóval és ne vállalhassanak tisztséget, ha négy, egymást követő évben részt vettek az adóság kialakításában.

A kormány nevében Tállai András belügyi államtitkár válaszolt, aki szerint a tények nem azok, amiket Bertha említett. "A gimnázium felújítása nem állt le, és egy iskolában fordult elő, hogy a diákok csak hideg élelmet kaptak" - mondta. A luxusautó se luxusautó szerinte, mert már hatéves. Tállai annak ellenére, hogy szerinte nincs is baj, sajnálta, hogy Bertha nem tárta fel a talán nem is létező bajok forrását, ami természetesen az elmúlt nyolc év, mert Gyurcsány a fidesz 2006-os "bátor" önkormányzati győzelme után azt tűzte ki célul, hogy csődbe menjenek a megyei önkormányzatok. Mert mégiscsak baj van, minden megyei önkormányzat "gyakorlatilag csődben áll". Tállai szerint is meg kell segíteni a magyar önkormányzati rendszert, erre 31 milliárd forintot szánnak, de leginkább át kell alakítani a teljes önkormányzati rendszert, hogy minden önkormányzat csak annyi feladatot lásson el, amennyit bevételeiből finanszírozni is tud. Bertha nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialista Ipkovich György is az önkormányzatiságért aggódik, szerinte a kormány egyenesen a kistelepülési önkormányzatok felszámolására készül. Ipkovich is elismerte, hogy számos, részben jogos kritika érte az önkormányzati rendszert, de az önkormányzatiság "hatalmas energiákat szabadított fel". Azt is megtudtuk, hogy az "önkormányzatok teszik emberarcúvá a közigazgatást". Ipkovich szerint az önkormányzatiság nem olyan érték, amit az új kormány tisztelne, minden lépése a centralizációt szolgálja. Azt, hogy a kistelepülési önkormányzatokat felszámolhatják, az alkotmányjavaslatból vezette le, amiből szerinte hiányzik az a mondat, hogy minden településnek van saját önkormányzata. Valóban ezt tervezi a kormány, kérdezte.

A kormány nevében Tállai András belügyi államtitkár válaszolt. Nyitásként azt, hogy akkor most van véleménye az MSZP-nek az alkotmányról, vagy nincs? Mert ha van, akkor beadhatnának módosító indítványt is. A kioktatást hosszan folytatta, mígnem rátért arra, hogy az alkotmányjavaslatban benne van, hogy "Magyarországon önkormányzatok működnek", ami szerinte azt jelenti, hogy minden településen önkormányzat működik, bár ezt explicite nem mondja ki az alaptörvény tervezete. Tállai szerint mindenesetre ez így van, és ezt majd sarkalatos törvénybe foglalják az alkotmány elfogadása után. Ezután arról beszélt, hogy az önkormányzati rendszert mégiscsak át kell alakítani, majd megismételte azt, amit az előbb Bertha Szilviának válaszolt. Új elemként közölte, hogy az önkormányzatok az elmúlt négy évben átvették az akkori kormány gyakorlatát, és eladósodtak. Az előbb ezt még Gyurcsány bosszújára fogta, hiszen az önkormányzatok többségükben fideszes vezetésűek voltak. Ipkovich nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialista Varga Zoltán csatlakozott az elötte szólókhoz, bár ő nem az önkormányzatokról, hanem a kistérségi rendszerről beszélt, amit a szocialisták építettek ki. A kistérségi rendszer hatékonyabbá teszi az önkormányzatok működését, úgy, hogy közben nem sérti az önkormányzatok önállóságát, állította. Szerinte a Fidesz most a kistérségi rendszer leépítésén dolgozik, nem csak archaizálásból keresztelnék járásra a kistérségeket. A járás a centralizálás eszköze lesz, az államhatalom legalacsonyabb szintű képviseletévé tennék az önkormányzatiság kiterjesztése helyett.

A kormány nevében Szabó Erika igazságügyi államtitkár válaszolt. "Tisztelt képviselő úr! Ön szakember, közigazgatási miniszterként dolgozott, tudhatja, hogy az önkormányzatiságnak és az állami hatóságok működésének nincs közük egymáshoz" - mondta. A járás a kormányhivatalok kiterjesztése helyi szintekre, magyarázta. "Az önkormányzati rendszer az más, a kistérségi társulások a közös feladatok ellátására létrejött önkormányzati rendszer" - mondta. A járás pedig az állami közigazgatás területi megvalósítása. A cél, hogy következetesen szétvállasszák az államigazgatást az önkormányzatiságtól. Tehát a járás és a kistérség nem riválisai egymásnak. Varga nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A jobbikos Korondi Miklós szerint megint csökkenteni akarják a vasutasok létszámát, ami kapcsán az a kérdés fogalmazódott meg benne, hogy "meddig folytatódik a leányvásár". Emlékeztetett rá, hogy a nyolcvanas években 130 ezer vasutas volt, most meg csak 40 ezer vasutas van, de a felső vezetők száma nemhogy csökkent, de még nőtt is, és sok a párhuzamosság. "Miért kell csökkenteni a vasutasok létszámát" - kérdezte. Szerinte "elkótyavetyélték a legjobb falatot, a teherfuvarozást".

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Állítása szerint a MÁV dolgozói létszáma nem csökken, hanem, ha csak szerény mértékben, párszáz fővel, de nőni fog az idén. A vezetői szintek csökkentése eltökélt szándék a MÁV-nál, mondta, ezért átalakítják a leányvállalati kört is, összevonnak cégeket. Ennek következménye nem a vasutasok elbocsátása, hanem a vezetői szintek megrostálása lesz, mondta. Emellett a korábbi években kiszervezett tevékenységek közül visszaszerveznék azokat, amelyek nyereségesek, vagy hatékonyabbá tehetik a vállalat működését. Korondi nem fogadta el a választ, mert nem úgy látja a vasutaslétszám alakulását, ahogy Fónagy. Bírálta a médiát is, amiért a "médiatörvényről meg Heller Ágnesről beszél", nem pedig a vasutasok sorsáról. Jóslata szerint Magyarország 2014-re "hadszíntérré fog változni". A parlament a félelmetes vízió ellenére is elfogadta az államtitkári választ.

Az utolsó interpelláló is jobbikos, Bödecs Barnát az érdekli, hogy "kihez vándorolonak a parkolási díjakból származó bevételek a Fővárosban". A törvény szerint kizárólag az önkormányzathoz, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozáshoz vándorolhatna. Ehhez képest szerinte nem ez történik, példaként a Ferencvárost hozta fel, ahol ugyan az önkormányzat saját cégét bízta meg a parkolással, de az kiszervezte a munkát két, részben offshore társaságnak. Az egyik, az E-kontroll Kft. korábban a Centrummal is együttműködött. Bödecs szerint annak idején még a Fidesz is lenyúlócégnek nevezte az E-kontrollt. Bödecs szerint a törvényeket formálisan betartották ugyan, de a pénzek így is átláthatatlan hátterű cégekhez jutnak. Mit kíván tenni az ügyben a belügyminisztérim, kérdezte.

Tállai András belügyi államtitkár szerint "a történet ott kezdődik, hogy a választás után a Fidesz-KDNP kormánytöbbség módosította a törvényt". Ezután alakította meg a ferencvárosi önkormányzat saját parkolási cégét, amely eszközök hiányában közbeszerzést írt ki, amit két társaság nyert meg, melyek közül az egyik tulajdonosa valóban alakított egy offshore-céget, ám ennek semmi köze a parkolási társasághoz. Tállai szerint a ferencvárosi önkormányzat jogszerűen járt el, de nem is ez a kérdés, hanem hogy a lakosság elégedett-e, és szerinte igen. A szerződés szerint pedig az összes parkolási bevétel az önkormányzatot illeti meg, annak a számláján jelenik meg, és az önkormányzat osztja vissza a pénzt. "Ön egy olyan példát talált, ami nem hogy nem jogszerűtlen, de példaértékű" - mondta. Bödecs nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Fotók: Huszti István

A Bödecs-Tállai csörtével véget értek az interpellációk, most azonnali kérdések, majd kérdések következnek, végül 16:30 perctől folytatódik az alkotmányjavaslat részletes vitája, az öt órás időkeretből még kb. 2,5 óra van hátra, de ebből másfél óra az MSZP-t és az LMP-t illet, ez a két párt pedig nem vesz részt a vitában. Más napirendi pont nincs. Az alkotmányozás a jövő héten a módosító javaslatok megszavazásával folytatódik az alkotmány vitája, és aznap módosítják a jogalkotási törvényt is, hogy az új alkotmányt úgy hirdethesse ki a Fidesz, ahogy azt tervezte.