Száznál kevesebb egyház maradhat itthon

Várhatóan jelentősen csökken az egyházak száma az új egyházi törvény elfogadása nyomán. Ma több mint háromszáz van, és előreláthatóan jóval száz alá csökken a számuk - mondta Szászfalvi László újságíróknak kedden Budapesten.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. A harmadik kategória, az egyházi egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak - tette hozzá.

Az MTI kérdésére Szászfalvi László azt mondta: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van; nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük. Erről és több részletkérdésről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény kormánynak benyújtandó szövege - tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott: az egyházak létszámának megállapításához - több európai példa alapján - támpontot adhatnak a népszámlálás adatai. Másik, alternatív lehetőségnek nevezte azt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók számát veszik figyelembe. Ebben a témában azonban még nincs kikristályosodott álláspont, ennek pontosítására az egyházakkal folytatott állandó dialógus ad majd alkalmat - hívta fel a figyelmet.

A történelmi kategória kapcsán megjegyezte: belső, szakértői egyeztetésen felmerült, hogy "a 'történelmi' definíciót előbb-utóbb ki kellene fejteni". A történelmi definíció "többé-kevésbé úgy kell hangozzon, hogy az a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős hozzájárulást megvalósító" egyházakról szóljon - emelte ki.

Szászfalvi László közölte: egyelőre kettős regisztrációban gondolkodnak, ami egyrészt az Országgyűlés, másrészt a Fővárosi Bíróság döntéseit venné figyelembe. Azok az egyházak, amelyeket a parlament egyértelműen, minden vitán felül álló módon egyháznak ítél, bekerülnének az egyik jegyzékbe, míg azok, amelyek a Fővárosi Bíróságon regisztrációs procedúra eredményeként lennének elismerve egyházként, a második jegyzékbe kerülnének.

A Fővárosi Bíróság mellé egy - mások mellett teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló - szakértői grémiumot terveznek létrehozni. Ez a testület világos irányelvek mentén határozna egy-egy szervezet egyházzá nyilvánításáról.

Elmondta, hogy az egyházi államtitkárság munkatársai tanulmányozták számos ország egyházi státusztörvényeinek tapasztalatait a törvény koncepciójának kidolgozásakor. Ez utóbbit megvitatták már a történelmi egyházak képviselőivel, egyeztettek már a Hit Gyülekezetével, és nemsokára a kisegyházakkal és az ortodox egyházakkal is találkoznak majd.

A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé, és reményeik szerint még ebben a félévben el is fogadják. Érvénybe jövő évben lép, miután az új alkotmány hatályos lesz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!