Bajnai Gordon beszélt

Bajnai Gordon kedd délelőtt beszédet mondott a Bertelsmann Stiftung nevű német kutatóintézet rendezvényén, Budapesten. A volt miniszterelnök egy éve nem szólalt meg nyilvánosan.

Most az időközben általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány nevében beszélt, angolul, az EU közös gazdasági kormányzásáról. A nagynevű, komoly médiavállalkozásokban is érdekelt Bertelsmann csoport politológiai intézete több európai nagyvárosban is bemutatja az EU-ról szóló új tanulmányát, ebbe a sorozatba illeszkedett a rendezvény.

Bajnai óvakodott az aktuálpolitizálástól, de kicsit utalgatott a mostani kormány EU-val kapcsolatos tevékenységére. Megdicsérte az elnökség munkáját a hatos törvénycsomag kapcsán, de jelezte, nem tartja szerencsésnek, hogy kimaradtunk az európaktumból.

Az előadáson részt vett néhány Bajnai kormányzati stábjához kötődő személy. A Bertelsmann felkérésére az előadás utáni vitát Balázs Péter, Bajnai egykori külügyminisztere, a Haza és Haladás Alapítvány felügyelő bizottságának tagja vezette. A nézők között ott volt Szollár Domokos volt kormányszóvivő; Szigetvári Viktor, aki korábban az MSZP kampányfőnöke volt, most pedig szintén a Bajnai-féle alapítvány kurátora. Ott volt még Keszthelyi András, aki előbb Gyurcsány Ferencnek, majd Bajnainak is adott főtanácsokat; és Hegedüs Dóra volt kabinetfőnök, most pedig az alapítvány kuratóriumának az elnöke.

Erősebb Európát akar

Bajnai méltatta az EU tagállamait szorosabb brüsszeli kontroll alá szervező új megállapodásokat. „Potenciális történelmi siker” – mondta arról a megállapodásról, amit március 15-én Matolcsy György gazdasági miniszter történelmi sikernek nevezett. A potenciális jelzőt azért biggyesztette mellé a volt kormányfő, mert a végeleges megállapodáshoz az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz. Illetve Bajnai szerint a gyakorlatban derül ki, mennyire működik majd a tagállami gazdaságpolitikát minden eddiginél szigorúbban kordában tartó rendszer. „Ez az első eset a történelemben, hogy nemzetállamok önként mondanak le szuverenitásukról” – magyarázta a történelmi jelző indokoltságát.

Bajnai szerint az EU félúton van a szétszabdaltság és a gazdasági szuperhatalommá válás között. Az új, még formálódó megegyezésekkel viszont olyan dolgokra vállalkoztak a tagállamok, amelyet egy éve sem lehetett volna elképzelni. A tagállamok ugyanis szuverenitásuk fontos darabjait áldozták fel a közös jó érdekében. „A szuverenitás azonban nem olyan mint a szüzesség, hogy vagy van, vagy nincs" - idézett egy brit történészt.

Bajnai jelezte, egyértelműen a még erősebb európai integráció híve, szerinte másképp a kontinens nem bírja a versenyt az USA-val és Ázsia gyorsan gyarapodó gazdasági hatalmaival. Ennek kapcsán jelezte, szerinte nem jó ötlet kimaradni egy klubból, vagyis óvatosan arra utalt, hiba volt a kormány részéről nem csatlakozni az európaktumhoz. (Magyarországon kívül még három tagállam maradt ki a német kezdeményezésű megállapodásból. A magyar távolmaradást az indokolta, hogy a kormány nem értett egyet a társaságiadó-alapok egységesítésével.)

Átszervezné az uniót

Bajnai szerint az EU előtt álló fontos feladat, hogy demokratikusabb és átláthatóbb legyen a döntési mechanizmusa. A választók bizalma nélkül ugyanis nem lehet továbblendíteni az integrációt. Figyelmeztetett, hogy a 30-as években, a legutóbbi nagy gazdasági világválság után a nacionalizmus, a bezárkózás és a protekcionizmus volt a politika válasza, most viszont éppen az ellenkezőjére lenne szükség.

„A csalódottak, de nem a legszegényebbek akarnak forradalmat” – mondta, figyelmeztetve, hogy a válságtól sújtott európai középosztályt meg kell nyugtatni. Hosszan fejtegette, a mostani politikusok felelőssége, hogy el tudják mondani a választóknak, miért van szükség kontinensszerte strukturális átalakításokra, vagyis megszorításokra.

Az európai politikusok előtt három kihívást lát: legyen minél rövidebb a fájdalmas átalakításokat hozó időszak; ne legyen fájdalmasabb a szükségesnél; és hogy megérje a szenvedés.

Van, amit Orbán is mondott

Bajnai néhány gondolata egybevágott Orbán Viktor egyes megnyilvánulásaival, amelyeket az EU-elnökség átvételekor mondott. Az európai versenyképesség javításának kényszeréről Orbán is többször beszélt, az elnökség hivatalos átvételekor ezt mondta: „Mi, magyarok megértettük: ha állni akarjuk a versenyt, nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk. Ezt az elszántságot, ezt az energiát, ezt a hitet ajánlják most fel a magyar emberek az Európai Unió számára.” Bajnai kevésbé patetikus szavakkal szintén azt mondta, hogy többet és hatékonyabban kell dolgozniuk az európaiaknak.

Másnap, január 7-én egy másik EU-s rendezvényen ezt mondta Orbán: „Még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, a válság után az életünk úgy fog folytatódni, ahogyan az előtte volt. Nekünk, politikusoknak az a felelősségünk, hogy egyértelműen és világosan megmondjuk az embereknek, hogy ez nem lehetséges.” Titokzatosabban, mint Bajnai, de akkor Orbán is arról beszélt, el kell magyarázni, hogy nehezebb idők jönnek.

Bajnai kedden idézte Juncker luxemburgi miniszterelnököt is: „Mind tudjuk, hogy mit kell tenni, csak azt nem tudjuk, hogy ha megtettük, akkor hogyan választanak minket újra.” Azzal, hogy Bajnai a megszorítások szükségességéről szólt, már elkanyarodott a mostani kormány üzeneteitől. Hiszen a változtatásokat összefoglaló Széll Kálmán-terv a kormányzati kommunikáció szerint nem megszorítás.