Tamás
EUR 413,48 Ft USD 396,47 Ft GBP 498,53 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
0 °C
5 °C

Az alkotmány betűje és az alkotmány szelleme

2011.04.18. 16:22

További Belföld cikkek

Tovább a rovatra
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mire való az alkotmány?
Az alkotmány határozza meg egy állam szerkezetét, legfontosabb intézményeit és a benne élők, köztük a te jogaidat és kötelességeidet. Ez a legfőbb törvény, amelynek rendelkezéseivel semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes.
De ebben csak ilyen általános dolgok vannak, nem? Ez mennyiben határozza meg az én életem?
Nagyon is meghatározza az életed. Az alkotmány védi a magántulajdonod, biztosítja, hogy vállalkozhatsz, szabadon kinyilváníthatod a véleményed, nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Az alkotmány biztosítja, hogy szavazhatsz, hogy nem lehet bírósági ítélet nélkül börtönbe zárni, pláne nem kínozni, és ennek köszönheted azt is, hogy békeidőben nem kell katonának menned.
Az eddigi ezeket a jogokat nem biztosította?
De. Az eddigi alkotmány is egy demokratikus jogállam és egy piacgazdaság kereteit írta körül. Több megfogalmazása ugyan nem volt egyértelmű, de ezeket az Alkotmánybíróság határozatai az elmúlt húsz évben tisztázták. Az eddigi alkotmány azonban ideiglenes volt, amely úgy jött létre, hogy 1989-ben a rendszerváltáskor szinte teljesen átírták az 1949-es kommunista alkotmányt. Az elején ott szerepelt az a mondat, hogy ez addig van hatályban, amíg egy újat el nem fogadnak. Az elmúlt húsz évben többször nekifutottak, de nem sikerült megegyezni egy új szövegről. Az ideiglenességen kívül igazán nem indokolta semmi, hogy most új alaptörvényt írjanak. Most azonban az országgyűlésben kétharmados többsége van a Fidesz-KDNP-nek, úgyhogy ezt megtehetik.
Mikor mondták azt a választások előtt, hogy csinálnak egy új alkotmányt? Én ilyenre nem emlékszem.
Nem mondták, legfeljebb utalgattak erre. Orbán Viktor 2009 végén azt mondta, tiszteletben tartja, de nem tiszteli az alkotmányt. Az alkotmányozás nem volt hangsúlyos téma a választásokon és a Fidesz választási programjában sem szerepelt.
Akkor milyen alapon írhattak új alkotmány? 
Ha csak a törvényeket nézzük, akkor volt felhatalmazásuk rá. Tavaly demokratikus választásokon 2,7 millióan szavaztak a Fidesz-KDNP-re. Ők ezzel elnyerték a parlamenti mandátumok kétharmadát, az alkotmányozáshoz pedig kétharmad kell. A probléma a legitimitással, tehát a társadalmi támogatással van. Nem mintha az 1989-esnél ez teljesen rendben lett volna, hiszen azt még egy nem demokratikusan megválasztott országgyűlés szavazta meg. Annak idején azonban épp azért került az alkotmányba, hogy csak kétharmaddal lehet új alaptörvényt csinálni, hogy ez a politikai pártokat megegyezésre kényszerítse. Most más a helyzet, a Fidesz-KDNP egyedül is tud alkotmányozni. Ők tehát most az alkotmány betűje, de nem feltétlenül az alkotmány szelleme szerint cselekszenek.
Miért? Megakadályozták, hogy más pártok is beleszóljanak az alkotmányozásukba?
Nem. Indult egy nemzeti konzultáció, amelyben mindenki elmondhatta a véleményét. Várták a többi párt javaslatait is, de az MSZP és az LMP végül nem akart részt venni az alkotmányozásban. Nem értettek egyet azzal, hogy ilyen rövid idő alatt és szélesebb társadalmi egyeztetés nélkül fogadjanak el egy ilyen fontos jogszabályt. Feltételül szabták, hogy a legitimitás érdekében tartsanak népszavazást az alkotmányról és a szöveget a következő, más összetételű parlament is szentesítse. Ezt a Fidesz nem fogadta el, aztán azt mondta: innentől kénytelenek lesznek ők képviselni az MSZP és az LMP választóinak érdekeit is az alkotmányban.
Ha az alkotmány mindenkié, miért ne szavaztathatnák meg a népet arról, hogy a többség elfogadja-e?
Egy 1999-es alkotmánybírósági határozat szerint az alkotmány módosításáról vagy az új alkotmányról nem lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezni. A kormány vagy a képviselők egyharmada azonban kezdeményezhetne ilyet, de végül a kormánypártok azt mondták: a népszavazás drága, ehelyett olcsóbb, ha homályos kérdéseket tartalmazó kérdőíveket küldenek ki minden választópolgárnak. Ezt közel 1 millióan küldték vissza, és bár az alkotmány tervezete ekkor már elkészült, állítólag néhány javaslatot megfontoltak belőle. Ezért mondtak le a gyermekek után járó plusz szavazatai jogról, és ezért vették be a tényleges életfogytiglant az alaptörvénybe.
A ma elfogadott alkotmányban miért lett az ország neve Magyar Köztársaság helyett Magyarország?
Te külföldön mit mondasz? Magyarországról jövök vagy azt, hogy a Magyar Köztársaságból? Itt csak az ország közkeletű nevét állították vissza, az új alkotmány harmadik mondata ettől függetlenül kinyilvánítja, hogy “Magyarország államformája köztársaság.”  Ez azonban mégis különbözik az eddigi “Magyarország köztársaság” megfogalmazástól. Kis János filozófus szerint ugyanis a “Magyarország államformája köztársaság” már nem azt jelenti, hogy az ország szabad és egyenlő polgárok politikai közössége, hanem csak azt, hogy "a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király".
Mit keres a szent korona egy köztársaság alkotmányában? Vissza akarják állítani a királyságot?
Nem. Az a kitétel, hogy “tiszteletben tartjuk a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” az alkotmány bevezetőjében, a Nemzeti Hitvallásban szerepel. Ez egy patetikus, a nemzeti és történeti hagyományokat és értékeket összefoglaló szöveg, ami ugyan egy iPaden készült, de ízlés kérdése, hogy 2011-ben kinek jön be ez a stílus. A preambulum általában nem része az alkotmánynak, tehát nem kötelező érvényű jogszabály. Az alkotmányjogászok viszont most kapkodják a fejüket, a mienkben ugyanis az szerepel, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit "a nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban" kell értelmezni.
És ez miért nem jó?
A nemzeti hitvallásban az is benne van, hogy "együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet",  vagy "a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka". Ezek amúgy szépen hangzó gondolatok, de ha ezeket az alkotmánnyal mint jogszabállyal együtt kell értelmezni, akkor az a más életmódot, vallást vagy éppen vallástalanságot választókat akár hátrányosan is érintheti. Még akkor is, ha az új alkotmány is maximálisan elismeri a vallás és a gondolat szabadságát.
Azt mondtad, az alkotmány nemcsak a jogokat, de a kötelességeket is leírja. Ezentúl több kötelességem lesz?
Igen. Míg a rendszerváltás idején megszövegezett alkotmány az állampolgári jogok kiterjesztésére helyezte a hangsúly, ez a jogok védelme mellett nagyobb társadalmi felelősséget is vár a polgároktól. Kimondja, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell gyermekeikről, a felnőtteknek a szüleikről. Benne van az is, hogy “képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapításához". Attól persze, hogy ezeket beleírják, még senki nem lesz jobb ember, arra viszont alkalmasak, hogy belepiszkáljanak a magánéletbe, és ezeket később akár bizonyos alapjogok korlátozására is fel lehet használni. A szociális intézkedéseket például az ember „közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan” állapíthatják meg. Míg például korábban a segélyek alanyi jogon jártak, ezentúl feltélekhez köthetik őket: közhasznú munkához, a gyerek iskolába járatásához vagy éppen a ház és az udvar rendben tartásához. 
Azzal, hogy a kötelességek nőnek, a jogok is szűkülnek?
Vannak kis változások a szövegben, amelyek erre utalnak. Eddig az állampolgárnak joga volt a szociális biztonsághoz, mostantól az állam csak törekszik erre. Eddig az állam kötelezhető volt arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűeknek minimális ellátást nyújtson, mostantól a minimális szó már nem szerepel a szövegben. 
Mi lesz az Alkotmánybírósággal, bár igazán sohasem értettem ezt a nagy felhajtást körülötte?
Az Alkotmánybíróság szerepe épp az, hogy a kormányt ne engedje túlterjeszkedni a jogon, az országgyűlés által meghozott törvények ne sérthessék az állampolgárok alapvető jogait. Az Alkotmánybíróság jogköreit tavaly kifejezetten azért korlátozták, nehogy megakadályozza a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonását és a cégekre kivetett különadókat. Mostantól csak akkor ellenőrizhetik a költségvetési- és adóügyi döntések alkotmányosságát, ha az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken, azaz sohanapján kiskedden. Az alkotmányos ellenőrzés szűkítése azért veszélyes, mert így akár alkotmánnyal ellentétes törvények is megszületnek. Változik az is, hogy akárki már nem kérheti az Ab-tól egy-egy jogszabály utólagos alkotmányos vizsgálatát. Ezt csak azok tehetik meg, akik úgy vélik, hogy konkrét sérelem érte őket az általuk kifogásolt törvény esetében. Azok körét ugyanakkor kiterjesztették, akik előzetes normakontrollt kérhetnek.  
Van azért valami jó is ebben az alkotmányban?
Van. Az alkotmány igyekszik átláthatóvá tenni a közpénzek felhasználását. Nem engedi meg a kormányoknak, hogy tovább növeljék az államadósságot, ami a te és az utódaid bőrére megy. Persze nem biztos, hogy ebből mi jól jövünk ki, mert ez folyamatos megszorításokat tehet szükségessé. Bekerült, hogy a gyermekvállalás költségeit az adórendszerben kedvezményekkel ismerhetik el. A fenntarthatóság érdekében hangsúlyosan védik a termőföldet, a vizet, az erdőket, a növény és állatfajokat.
Az új alkotmánnyal megszűnik a jogállam?
Nem. Az új alkotmány ugyanúgy garantálja az alapvető emberi jogokat, mint az eddigi. A rendelkezései azonban nem egyértelműek, és később lehetőséget adhatnak a jogok szűkítésére vagy a következő kormányok munkájának akadályozására.
Hogyan?
Egy későbbi kormánynak azért lehet nehéz dolga, mert csak kétharmaddal tud már változtatni az adót-, a nyugdíjat- vagy a családpolitikát meghatározó törvényeken. Egy másik pont szerint később akár fel is lehet oszlatni egy új országgyűlést, ha nem sikerül időre megalkotni a költségvetést. Az új alkotmány persze most még csak egy szöveg többféle értelmezési lehetőséggel. Akkor tudjuk meg milyen igazából, ha az ehhez igazodó választási, gazdasági és szociális törvényeket elfogadják. Lehet mondani, hogy nem kell rosszhiszeműnek lenni, de egy jó alkotmánynak olyannak kellene lennie, hogy a szabályaival véletlenül se élhessen vissza semmilyen hatalom.

Terjedelmi okokból nem tudtunk minden fontos kérdésre kitérni. További tájékozódáshoz érdemes elolvasni ezeket is:



Tóthné Libor Mária-Limara Péksége 2.
Tóthné Libor Mária
Limara Péksége 2.
7650 Ft
Bauer Barbara-Kék Macska Klub
Bauer Barbara
Kék Macska Klub
4500 Ft