Céges bulikra és komolyzenére nem vonatkozik a West Balkán-rendelet

Zene és tánc

Harsányi Zsolt, a Belügyminisztérium Szabályozási Főosztályának főosztályvezetője leszögezte, januárban a West Balkánban történt tragédia után abban mindenképp egyetértés volt, hogy az ehhez hasonló rendezvényeket biztonságosabbá kell tenni. A márciusban közepén hatályba lépett kormányrendelet értelmében zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedéllyel lehet tartani, amit az esemény helye szerinti önkormányzat jegyzője adhat ki. Egy rendezvényekre akkor vonatkozik ez a kormányrendelet, ha a résztvevők száma zárt téren meghaladja a 300, szabadtéren pedig az 1000 főt. Harsányi szerint ezeket a számokat a rendőri tapasztalatok alapján határozták meg.

A jogszabály eddigi értelmezése során többször problémaként merült felmerült, hogy a rendelet nem definiálta pontosan a zenés, táncos rendezvény fogalmát. „Zenének és táncnak együtt kell lennie. Tipikusan ilyenek a diszkók, bálok és könnyűzenei koncertek, ahol fokozott biztonsági kockázat merül fel” – pontosított Harsányi. Hozzátette, ennek értelmében például egy sportrendezvény, ahol a háttérben szól a zene, nem minősül ilyen rendezvények, így nem esetik a rendelet hatálya alá.

A Riadólánc Gyermekeink Biztonságos Szórakozásáért Egyesület „Az Ifjúság Biztonságosabb Szórakozásáért” elnevezésű konferencia második napján a főosztályvezető megerősítette, a rendeletet nem szabad úgy értelmezni, hogy az kiterjedne a komolyzenei, ülős koncertekre, vállalati rendezvényekre, azonban ha egy kulturális fesztiválon például rock koncertet tartanak, már engedélykötelesnek számít. A rendelet továbbra sem vonatkozik a tüntetésekre, a választási és egyházi rendezvényekre, de nem kell engedélyt kérni a családi és az oktatási intézmények által szervezett eseményekre sem.

Biztonsági terv

Az engedélyezési eljárás egyik leglényegesebb elemeként Harsányi a biztonsági tervet emelte ki. Ennek többek között tartalmaznia kell a helyszín alaprajzát, befogadóképességét, a kiürítési tervet, a biztonsági személyzet számát. A főosztályvezető leszögezte, a híresztelésekkel ellentétben a biztonsági tervhez nem szükséges szakember bevonása, ugyanakkor a tervet mindenki számára közzé kell tenni: a helyszínen, a rendezvényszervező cég holnapján, illetve a jegyző az önkormányzat oldalán is fel kell, hogy tűntesse.

Az engedély eljárás során a jegyző és a szakhatóságok (rendőrség, tűzoltóság) helyszíni szemléjében új elem, hogy erre meg kell hívni a mentőszolgálat helyi szervének képviselőjét is. Ezt azzal indokolták, hogy a mentőszolgálat jelezte, sok esetben olyan helyre kell kivonulniuk, amelyet nem ismernek.

Ellenőrzés

A szabályozás konkrétan előírja, hogy a hatóságoknak hányszor kell ellenőrzést tartani. Rendezvényen kívül évente legalább egy alkalommal, és két esetben – akár előzetes bejelentés nélkül – a rendezvény tartása alatt. „Csak ilyenkor lehet ellenőrizni a hely befogadóképességét, vagy annak túllépését” – mondta. A főosztályvezető hozzátette, a szabályozás nemcsak lehetőséget jelent a hatóságok számára az intézkedések megtételére, hanem kötelességet is. Ezek között szerepel a rendezvény azonnali felfüggesztése, amennyiben megállapítható, hogy túllépték a hely befogadóképességét.

Harsányi Zsolt a zenés, táncos szórakozóhelyek fokozott ellenőrzését előíró kormányhatározatról elmondta, január 17-e és március 31-e között - főleg a fogyasztóvédelem munkatársai és a jegyzők - 1500 ellenőrzést végeztek. Számos esetben súlyos hiányosságokat is megállapítottak, több esetben be is zárták a szórakozóhelyet. Hogy pontosan hányat, azt nem árulta el a főosztályvezető.

Szakmai kamara és ifjúságvédelmi törvény

Egy február végén közzétett kormányhatározat értelmében a közigazgatási, a nemzetgazdasági és a nemzetierőforrás-miniszter feladatkörébe tartozik annak vizsgálata, hogy szükséges-e egy rendezvényszervezői szakmai kamara felállítása. Már dolgoznak az ifjúságvédelmi törvénytervezeten. A tervek szerint büntetnék a fiatalkorúak alkoholfogyasztását, és szabályoznák, hogy meddig tartózkodhatnak a szórakozóhelyeken.