Hol lehet majd büntetlenül dohányozni?

Mikortól nem lehet dohányozni a kocsmákban?

A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, de bírságot csak 2012. április 1-jétől szabhatnak ki. Addig a mostani törvény szerint az éttermekben, kocsmákban, munkehelyeken, közintézményekben a kijelölt dohányzóhelyeken még nem büntetnek. Ha valaki ezeken kívül tiltott helyen dohányzik, ugyanúgy megbüntethetik, mint most.

Hol nem szabad majd dohányozni?

A törvény a legtöbb zárt közforgalmú helyen tiltja a dohányzást, és a szabad levegőn sem mindig engedi meg. Nem szabad majd rágyújtani kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közintézményekben, vonatokon. Ezekben nem is lehet kijelölni dohányzóhelyet félreeső sarokban vagy külön szobában. Tiltják a dohányzást a buszmegállókban, a gyalogosok által használt aluljárókban, a játszótereken és azok 5 méteres körzetében. Iskolákban, kórházakban, gyermekjóléti intézményekben az udvaron sem lehet dohányozni.

Hol lehet mégis büntetlenül dohányozni?

Otthon, az utcán és a nem tiltott helyeken. A kocsmákból, éttermekből vagy az irodából ki kell menni, ha valaki rá akar gyújtani. Az alapszabály az, hogy a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül lehet csak dohányozni. Ahol ez nem oldható meg, ott ezen a távolságon belül is rá lehet gyújtani a bejárat közelében. A törvény csak néhány kivételt tesz, ahol zárt térben is lehet dohányzóhely. A turizmus érdekében megengedik a dohányzást a hotelek szivarszobáiban, de ezekbe nem lehet ételt, italt felszolgálni és a pincért sem lehet behívni. Kijelölt helyen, zárt térben megengedik a dohányzást a börtönökben és pszichiátriai intézetekben is, mert segít elviselni a bezártság okozta feszültséget, illetve nyugtató hatással lehet egyes pszichiátriai betegekre.

A kerthelyiségekben vagy a kávézók teraszán lehet dohányozni?

Igen. A törvény nem tiltja a dohányzást a kerthelyiségekben és a szabadtéri szórakozóhelyeken. De az önkormányzatok helyi rendeletben korlátozhatják a füstölést a közterületeken is, például egy téren, ahol kávézók teraszai vannak. A törvényben benne van, hogy ilyen önkormányzati rendeletek nem akadályozhatják meg a vendéglátósokat abban, hogy a szabad levegőn dohányzóhelyeket jelöljenek ki.

Miért nem lehet kijelölni zárt dohányzószobákat?

A törvényalkotó szigorú és hatásos szabályozást akart, amely visszaszorítja a dohányzást, és a lehető legkisebbre csökkenti annak veszélyét, hogy a füstöt olyan is beszívja, aki nem akarja. Az ÁNTSZ szerint az Egyesült Államok tisztifőorvosának legújabb jelentése és egyéb tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a szellőztetés, a légszűrés és a kijelölt dohányzóterületek alkalmazása a száz százalékban füstmentes környezethez képest hatástalan megoldás.

Az igaz, hogy azért is meg lehet büntetni valakit, ha az autóban a gyereke mellett dohányzik?

Nem. Volt ilyen javaslat, de az Országgyűlés elvetette, mivel ilyen mértékben nem lehet beleavatkozni a magánéletbe.

Mennyi a büntetés?

A törvény a tiltott helyen dohányzásért kiszabható bírság összegét 20 ezerről 30 ezer forintra emeli fel a jövő évtől.

Megbüntethetik a kocsmatulajdonost, ha egy vendég a tiltás ellenére rágyújt?

Igen, a tulajdonos és az üzletvezető is felelősségre vonható. A bírságolást akkor úszhatják meg, ha bizonyíthatóan mindent megtettek, hogy ne dohányozzon bent senki: kitették a figyelmeztető táblát és a cigarettázó vendéget felszólították arra, hogy nem szabad rágyújtani.

Ki ellenőrzi ezt?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Ha valaki buszmegállóban vagy játszótéren dohányzik, a közterületfelügyelők szabhatnak ki bírságokat.

Miért van szükség a szabályozásra?

A tiltás a nemdohányzókat és a dohányosokat is védeni akarja. A dohányzás évente 30 ezer ember idő előtti haláláért felelős. A passzív dohányzás miatt évente 2300 ember hal meg. Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36 százaléka dohányzik, amivel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk. Még durvább, hogy a 18-35 éves nők körében a legmagasabb a dohányzók aránya, 48 százalék. Az iparilag fejlett országokban az elmúlt évtizedben csökkent a dohányosok aránya, nálunk nőtt. Világelsők vagyunk a tüdőrák-halálozásban és más, a dohányzással összefüggő megbetegedésekben. Emiatt a magyar lakosság átlagos életkora a legalacsonyabbak között van Európában.

Milyen hatása lehet a tiltásnak az egészségügyi helyzetre?

A várakozások szerint a passzív dohányzás csökkenése miatt egy éven belül 10-15 százalékkal kevesebben kerülnek kórházba vagy halnak meg infarktus és más koszorúér-betegség miatt. Ez ezer embert menthet meg akár az első évben. A korlátozás arra is jó, hogy a dohányzásra rászokók számát is csökkentse. Ha kevesebben dohányoznak, hosszabb távon kevesebb megbetegedéssel lehet számolni.

Milyen hatása lehet a tiltásnak a vendéglátóiparra?

A hazai vendéglátóipar külföldi tapasztalatokra hivatkozva azzal érvel, hogy a dohányzás betiltása csökkenti a forgalmat. Ezt csak részben ellensúlyozza, hogy ezentúl olyanok is elmennek szórakozni, akik nem szerették a füstöt. Magyarországi iparági becslések szerint a tartós forgalomkiesés átlagosan 16-18 százalék lehet. Attól tartanak, hogy emiatt az alkalmazottak egyötödét el kell majd bocsátani, és a visszaesést a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is megérezné. A WHO tájékoztatása szerint azonban eddig 48 országban vizsgálták meg a dohányzási tilalom hatását, és egyedül Írországban volt kisebb a forgalom a dohányzás szigorítása után, ami azonban ott egybeesett a sör adójának felemelésével.

Mekkora adókiesést okoz a dohánystop a költségvetésnek?

Pontos számokat nem tudni, különböző szervezetek elég eltérő becsléseket adtak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint ha már nyáron bevezették volna az új szabályozást, az 32,5-58,5 milliárd forintos lyukat ütött volna a büdzsén az idei évre, ők azonban ehhez hozzászámolták a kocsmák forgalmának visszaesését is. Nemzetközi példák ezzel szemben azt mutatják, hogy nem okoz jelentős forgalomcsökkenést a tilalom, az Országos Egészségfejlesztési Intézet szerint a nyári bevezetés mindössze 7 milliárd forintos adókiesést okozott volna. A WHO szerint a szigorítás egyenesen megtakarítást jelentene a költségvetésnek, mivel több a dohányzással összefüggő költség, mint ami a forgalmi és jövedéki adón keresztül kiesik.

Miért csúszott a szabályozás?

Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a dohánylobbi sikeres volt, de pontosan nem lehet tudni az okát: a hivatalos verzió szerint azért vették le napirendről az eredetileg több mint egy hónapja elfogadni, majd már idén nyártól hatályba léptetni tervezett törvényt, mert a NAV említett tanulmánya nem várt költségvetési bevételkiesést mutatott. A dohányszagú tanulmánynak ugyanakkor ellentmond egy másik állami felmérés, ami nemzetközi példák alapján is irreálisnak mutatta az adóhatóságnál kalkulált több tízmilliárdos adókiesést. Mindenesetre a hatálybalépés időpontján túl a szabályozás szigora érdemben nem változott.