Vértócsa felett zengett a szebb jövőt

Miután a Facebookról kiindulva végigsöpört az interneten a hír, hogy Gyöngyöspatán tömegverekedés tört ki, az első információk egyike az volt, hogy kommandósok zárták le a települést, be sem lehet jutni, nem is érdemes megpróbálni. Ha volt is korábban ilyen, éjjel egykor már szó sem volt róla, a faluba ugyanúgy be lehetett menni, mint bármikor máskor, csak a verekedés színhelyét, a Bem utcát zárták le a helyszínelő rendőrök. A faluban éjjel nyugalom volt, az utcákon legalábbis. Magánházakban gyűltek össze közben kisebb-nagyobb társaságok, és ott már egészen más volt a hangulat.

A bűncselekmény helyszínétől néhány házra ideges és főleg kétségbeesett cigányok, egy rokonság tagjai vitatják meg a dolgokat. A gyerekeket egy belső szobába küldték, aludni persze ők sem tudnak. Azt mondják, ez már a sokadik éjszakájuk így, mióta megjelentek az egyenruhás szervezetek Gyöngyöspatán.

Csemer László roma aktivista azt meséli, hogy a balhé a Bem utca felső részén tört ki először, ahol a Véderő és más szervezetek tagjai születésnapot ünnepeltek (azt mondják, elég gyakran ünnepelnek születésnapot, szerintük ez csak indok, hogy csoportosan legyenek). Itt kötöttek bele a helyi cigányokba, és lőfegyverrel is elkezdték fenyegetni őket. Mire azonban a rendőrség és a cigány férfiak jó része ideért, az utca alsó részén kitört az igazi összecsapás, ami az utca felső részén történt, az csak elterelés volt.

Nem lehet ezt bírni

Egy asszony, aki azt ismételgette, nagyon fél, és azt kérte, a neve ne is szerepeljen cikkünkben, azt vette észre, hogy az egyik „betyár” be akar mászni hozzá. Többen kiabálni kezdtek, a férfiak visszafutottak az utca másik végéről, ebből alakult ki a verekedés, elmondásuk szerint hét-nyolc cigány és négy-öt egyenruhás között. Olaj volt a tűzre, hogy megsérült egy 14 éves cigány fiú, a szeménél ütötték meg.

A megtámadott asszony szerint folyamatosan provokálták őket. "Nem mertük elengedni a gyerekeket, itt álltak mindig a házunk előtt, nem lehet ezt bírni" - mondta. A hét végén elmentek Csillebércre, de ott sem érezték jól magukat, idegeskedtek, hogy mi lesz otthon. Az asszony azt mondja, csodálkozik, hogy a férfiak nem veszítették el korábban a türelmüket.

A rendőrszalaggal lezárt utca másik oldalán, egy kertes ház udvarán Eszes Tamás, a Véderő vezetője és társai gyülekeznek. „Itt már nem a szervezet számít” – mondja Eszes, aki alapvetően csak a Véderő tagjaiért vállal felelősséget, de láthatóan vannak itt a Betyárseregből és más szervezetekből is. Eszes azt mondta, hogy nem volt semmiféle ünneplés, semmiféle fegyver, a Véderő egyik tagja „civilek” társaságban csak sétált a cigányok lakta utcán, amikor rájuk támadtak legalább százan, botokkal, karókkal.

Senki sem látta

A férfiak súlyosan megsérültek. Volt, akinek a keze tört el, másikukat fejbe dobták egy téglával, és épp amikor Eszessel beszéltünk, jött a telefon, hogy a harmadiknak „nagyon súlyosan megsérült a férfiassága”. Ahogy a másik oldalon tudatos elterelésről, itt tudatosan összehangolt támadásról beszélnek.

A két történet szinte homlokegyenest különbözik egymástól, van azonban egy fontos hasonlóság. Egyik oldalon sem volt senki, aki maga is vállalta volna, hogy látta, pontosan mi történt. A cigányok közül bárkivel beszéltünk, „már csak a végére ért oda”, vagy egyszerűen „nem volt ott”.
Eszes Tamás pedig nem is volt a verekedés idején Gyöngyöspatán, csak másnap akart visszatérni. Társai közül sem volt senki, aki látta volna magát a verekedést, csak helybeli lakosok beszámolóira alapoztak. Őket azonban az éjszaka közepén nem tudtuk megkérdezni.

Mégsem teljesen esélytelen, hogy kiderüljön, hogyan durvultak el a dolgok, a Bem utca sarkán ugyanis van egy térfigyelő kamera. Ennek felvételei döntőek lehetnek. Ezenkívül csak a kórházba kerültek száma biztos, az említett 14 éves fiú és a másik három sérült.

Pintér Sándornak mindenki üzent

Később éjszaka a rendőrség megnyitja a lezárt utcát. A Bem utcán lefelé haladva törmelék és egy nagy vértócsa látványa fogad, nem nehéz ezt összerakni a téglával fejen talált sérült történetével. A betonon száradó vért nézve pedig nehéz nem arra gondolni, Kontrát Károly belügyi államtitkár néhány órával korábban a parlamentben még arról beszélt magabiztosan, a kormány fenntartja a rendet Gyöngyöspatán. Egy dolog volt, amiben a leginkább elkeseredett cigányok és a Véderő tagjai is egyetértettek: a rend, amit Pintér Sándor ígért, nincs sehol.

A Bem utca alján egy másik házban, ahova eddig a rendőrök miatt nem tudtunk bejutni, élénk tanácskozás folyik. Ott van Horváth László, a Heves megyei kormányhivatal vezetője, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője, Iványi Gábor metodista lelkész, a TASZ több tagja és a helyi cigányok képviselői is. Tanácskoznak, de megoldást senki sem tud, a hangulat itt már kevésbé kétségbeesett, inkább csak reménytelen.

Egyre rosszabb

Amikor arról kérdezünk a házban néhány helyi cigány férfit, mire számítanak másnap, azt mondják, egyre csak rosszabb lesz minden. Megkérdeztük erről Eszes Tamást is, aki azt mondta, hogy a Véderő tagjai nem fognak bosszút állni, reméli, hogy a rendőrség tagjai elfogják az elkövetőket. Más szervezetek, így a Betyársereg tagjaiért azonban ő nem vállalhat felelősséget.

A faluban, ahol máskor arra panaszkodnak, hogy gyakorlatilag megszűnt a rendőri jelenlét, most csoportokban állnak mindenfelé a buszokkal hozott rendőrök. A ház felett, ahol a gyűlést tartották, a domboldalon laknak most a Véderő tagjai. A kert felől hajnali fél ötkor zengeni kezd az Adjon az isten szebb jövőt.