Emil, Csanád
15 °C
30 °C

Az ördög gyöngyös patája

2011.04.29. 14:37
Gyöngyöspatán senki sem bízik abban, hogy szebb lehet a jövő. A falubeli magyarok azt mondják, egy kedvelt domboldalról már kiszorították őket a cigányok, és egy utcájuk is veszni látszik. Most a cigányok is félnek. A feszültség húsz éve gerjed.

Hogyan lett az, hogy Gyöngyöspatán hatszor igazoltattak hat órán belül? A faluban a legtöbben a Kecskekőre mutattak, amikor arról kérdezősködtem, hogyan kezdődött az egész.

A domb, amin elhalt a civilizáció

A Kecskekő egy domb a falu délnyugati oldalán, csodálatos a kilátás a tetejéről, látszik a Kékes, a környék kis halastavai, a szőlők és az éppen virágzó gyümölcsösök. Egykor katonai bázis volt a tetején. A helyi legenda szerint ha a Kecskekő falu felőli lejtőjén éjszaka tolvajok jelentek meg a telkek dézsmálására, és patai katona volt őrségben, akkor az kilőtt egy sorozatot az égbe, és ezzel minden el lett intézve.

Képek: Huszti István

A katonai bázist 1995-ben bezárták, és mostanra egyetlen megművelt telek sincs a domboldalon. A nyolcvanas években élte virágkorát a Kecskekő falu felőli oldala. Víkendházakkal, gyümölcsösökkel és szőlővel volt tele. Pestiek is vettek erre telket. Mostanra csak néhány ház romjai maradtak, a legtöbbről a tetőt is elbontották, mindenki otthagyta a telkét.

A Kecskekő lábánál a falu első utcája a Hegyalja utca. Itt lakik Gyöngyöspata cigány polgárainak túlnyomó része. Ez az a terület, aminek szomszédságában a Véderő vert tábort, itt masíroztak a gárdistának kinéző polgárőrök márciusban, itt folyt a vér a héten.

A kecskekői telkekről a falubeli parasztok mint egykori földi paradicsomról beszélnek, kivétel nélkül mindenki szomorú nosztalgiával emlékezett rá, akit csak kérdeztem. Abban is mind egyetértettek, hogy a jórészt falubeli telektulajdonosokat a Hegyalja utca lakói üldözték el.


Nagyobb térképre váltás

Kiszorítás vagy kiöregedés?

Állítják, hogy szép lassan mindenki feladta a kertje gondozását, mert mindent elloptak onnan a cigányok. Elvitték a termést, kivágták a fákat, vitték a szerszámot, a cserepet, és aki panaszkodni mert, azt megfenyegették. Rendőrőrs a faluban nincs, az egyenként csekély értékű lopásokra a rendőrség nem reagált, a feljelentgetésről évekkel ezelőtt leszokott mindenki.

A cigányok szerint ez hazugság. Állítják, a Kecskekő telkeinek egykor szorgos gazdái maguk vágták ki szőlőiket, hogy EU-s támogatáshoz jussanak (ez csak az 1000 négyzetméternél nagyobb ültetvények után járhat, a parasztok szerint arrafelé egy telek sem volt ekkora). Illetve a cigányok másik magyarázata szerint a kecskekői gazdák megöregedtek, nem volt, aki átvegye tőlük a kertek gondozását, és a domboldal magától pusztult le. A falubeliek többsége szerint ez hazugság.

05

A Kecskekő a két közösség közti békétlenség legfontosabb jelképe Gyöngyöspatán. A domboldal pusztulása a magyarok szerint intő jel, hogy kiszorulhatnak a faluból.

Helyfoglalás

A csak cigányok lakta, erősen lepusztult Hegyalja utca után a falu következő nagyobb utcája a Bajcsy-Zsilinszky Endre. A falusiak szerint ez az új frontvonal. Ebben az utcában forgatta a barikad.hu nevű szélsőjobbos portál azt a filmet, amire hivatkozva a Jobbik országos hírverést csapott a falu körül. És itt élt Józsi bácsi, aki a párt szerint azért lett öngyilkos, mert cigányok készültek beköltözni a szomszédságába. Ebben az utcában nőtt fel Juhász Oszkár, a helyi Jobbik elnöke, most polgármesterjelölt. (A mostani hisztéria azzal kezdődött, hogy a Jobbik tüntetést szervezett Józsi bácsi emlékére, majd a faluba bevonult a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület, utánuk pedig a Véderő vásárolt telket éppen a cigányok lakta Hegyalja utca mellett.)

A Bajcsy-Zsilinszky utcát a szomszédos cigánytelep lakói a helyiek szerint évek óta terrorban tartják. A kertek fáit kivágták, hogy eltüzeljék, állítólag minden portára többször is betörtek már, az ott élőket rendszeresen fenyegették. Mára az utcában szinte csak idősek élnek, a helyi magyarok szerint azért, mert aki tudott, már elmenekült. Az is igaz, hogy az életét eldobó Józsi bácsinak más gondja is volt a környékbeliek szerint, mint a beköltözni készülő cigányok, bár tény, hogy nem szívlelte őket, volt velük több konfliktusa. Mesélik például, volt, hogy a kádban ült, és kővel dobták be a fürdőszobája ablakát. (Az ablakbedobás visszatérő motívum, a cigányok szerint az ő ablakaikat is kővel dobálták az elmúlt hetekben.)

04

A Bajcsy-Zsilinszky utca helyzete olyan most, mint néhány éve a Kecskekőé volt. Kezd elnéptelenedni, ingatlant nem lehet eladni itt. Az erre élők azt mondják, a szomszédos utcából érkező cigány kamaszok megalázzák és rettegésben tartják őket. Többen mesélték, ha a közeli bolt előtt az utca lakói nem adnak pénzt a kéregető kamaszoknak, akkor leköpdösik, trágár szavakkal becsmérlik őket, és fenyegetőznek, hogy éjjel bemennek a kertjeikbe. Ezt a fenyegetést állítólag sokszor be is váltják. "Hogy lehet úgy élni, hogy egész évben gondozza valaki a gyümölcsfáit, aztán amikor beérik a termés, éjszaka ellopják?"

A Hegyalja utca egyik cigány lakója azt mondta erre, hogy „soha még egy zsebkendőt sem loptunk el; és mielőtt idejött a gárda, nem volt semmi probléma, békében éltünk, köszöntünk egymásnak, de azóta hozzánk sem szólnak, csak sértegetnek”.

Menekültek

A falubeli többség szerint a kiszorítós küzdelem a Kecskekő után és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcán túl a közintézményekben is folyik. Az óvodából és az iskolából a magyar gyerekeket sorra íratják át gyöngyösi intézményekbe, mert féltik őket a szülők a kötekedő cigány gyerekektől. Azt mondják, a Jobbik vezetőjének, Juhász Oszkárnak a nyolcéves fiát is úgy megverték felsős iskolatársai egy szertárban, hogy három napra kórházba kellett vinni. Utána őt is átíratták Gyöngyösre. "Ha kiszorulnak az emberek az utcáikból, és máshova viszik a gyerekeiket, akkor elsorvad ez a falu. Pedig jó itt a föld, Szent István óta jelentős település, a középkorban árumegállító joga is volt, egyházi központ volt, sokáig fontosabb volt, mint Gyöngyös, a templomot még a törökök sem rombolták le."

02

A faluban többen úgy érzik, a csillebérci evakuálás ellenére valójában szép csendben a magyarok menekülnek évek óta, csak ezzel senki nem foglalkozik. Éppen ezért gyűlölik az újságírókat, akik most hasonló számban járkálnak Gyöngyöspatán, mint a rendőrök. „Szégyent hoztak a falura, csak a cigányokat kérdezték. Olyan híre lett Gyöngyöspatának, hogy ide már nem akar jönni senki, pedig van egy ezeréves templomunk, és több a borospince erre, mint lakóház” – sóhajtoztak többen is.

Csak fújják fel az egészet

Az újságírókon kívül a politikusokat utálják még, akik szerintük csak gerjesztik a feszültséget. Pintér Sándor belügyminiszter különösen közutálat tárgya, miután a többség szerint csak a kisebbség panaszait hallgatta meg. Egy fiatal nő szerint "inkább legyen úgy minden, mint előtte volt, az is jobb lenne, mint ez a botrány". Az "előttét" a Jobbik és a hozzájuk kötődő polgárőrök érkezésének előtti időre értette.

Két hét őrjárat

A falubeliek többsége óvatos szimpátiával beszélt a gárdautódnak tartott Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület márciusi akciójáról. (A szervezet tagjai két hétig éjjel-nappal járőröztek a faluban.) A legtöbb falusi érezhetően fél attól, hogy rasszistának bélyegzik őket, kínos nekik ez a jelző. Majdnem mindenki, akit csak szóra bírtam, elmondott egy történetet arról, hogy van olyan cigány a faluban, akivel jól kijönnek. Még az az idős hölgy is sietett pozitív példákat sorolni, aki szerint a megoldás az volna, „ha 20-30 problémásat likvidálnának közülük”.

A „szebbjövőtösöket” kéthetes akciójuk alatt etették, házaikba fogadták, pénzt gyűjtöttek nekik az emberek. A Véderő táboráról ugyan erősen megoszlottak már a vélemények, de a gárdautód polgárőrökre falubeli magyartól rossz szót egyáltalán nem hallottam. Rövid ottlétüket nagyon hasznosnak ítélték, azok is, akik belátták, hogy a társaság tagjai megaláztak olyan cigányokat is, akik ezt nem érdemelték meg. „De hát húsz éve mi szívunk, most két hétig ők, ez még messze nem egál”.

A gárdisták a cigány és a magyar közösség szerint is rászálltak a cigányokra. A közértbe betérőket például szorosan követték, figyelve, lopnak-e, bármilyen konkrét gyanú nélkül. A cigányok szerint fenyegették is őket. „Lejöttek, és azt kiabálták, hogy a véretekkel festjük ki a házat”.

05

Félelem

A falubeli cigányok tényleg nagyon megijedtek. Ennek a legfőbb oka az a gyilkosságsorozat, amely vádlottjainak tárgyalása éppen a múlt hónapban kezdődött. A brutális gyilkosságsorozat hatása rettenetesen erős a gyöngyöspatai cigány közösségben is. Míg a falubeli magyarok szerint csak a sajtó számára keltett műbalhé a menekülés és a panaszkodás – hiszen szerintük éppen ők, a magyarok az áldozatok –, addig a cigányok állításuk szerint a szélsőjobbos jelképekkel vonuló kopaszoktól az életüket féltették.

Munka

Gyöngyöspata egyáltalán nem hasonlít Észak-Magyarország tengődő falvaihoz. Nagy gazdagság itt sincs, de a házak nagyok, a közterek rendezettek, az iskolának uszodája is van, az itteni gazdák boraira és gyümölcseire van kereslet, akár Nyugat-Európában is. Több gazdálkodó is arra panaszkodott, nincs elég ember, aki dolgozna a földjein. Állítólag erdélyi cigányok jönnek nyaranta napszámba a környékre.

A falubeli magyarok szerint a helyi cigányok többsége nem akar dolgozni, aki viszont mégis hajlandó rá, azok után kapkodnak dologidőben. (Többek szerint a felnőtt cigányok tíz százaléka hajlandó rendszeresen dolgozni, név szerint ismerik őket a gazdák.) A cigányok viszont azt mondják, hogy nincs munka, vagy ha van, nem alkalmazzák őket.

Sok magyar szerint a segélyezési rendszer az oka minden bajnak. „Azt mondják, hogy napi ötezer forint alatt ők nem mennek napszámba, nem fognak a negyven fokban ennyiért kapálni”. Találkoztam a cigánysoron egy kétgyermekes fiatalemberrel, aki elmondta, neki tényleg nem éri meg napi háromezerért hajnaltól sötétedésig napszámba menni, pláne, hogy tapasztalatai szerint a gazdák egész nap korholják. Az is igaz, hogy a magyarok sem rohannak napszámosmunkát végezni, a szőlőkben sokszor csak az idősek vállalnak idénymunkát, „ez a fehér fiataloknak is derogál”.

10

Volt, aki arról beszélt, hogy a 90-es évek elején lett igazán rossz a helyzet, amikor megszűnt a kommunizmus egyik szabálya, a kötelező munkába járás. Ugyanakkor azokban az időkben Nógrád megyéből néhány problémás cigánycsalád költözött a Hegyalja utcába. (Az utcába egyébként a 60-as években telepítették be a cigányokat, akik korábban a falu másik oldalán, kunyhókban éltek az erdő szélén.) Többen mondták, hogy "az idősebb cigányokkal most sincs baj, de a fiatalok a bűnöző életmódúak hatása alá kerültek”.

Földosztás

Éppen az idén másodszor szerveztek akciót a gyöngyöspataiak a cigányok földműveléséért. A szervezők abban bíznak, hogy ha saját földjüket művelhetik, akkor lesz keresetük és elfoglaltságuk is. Néhány éve földet és vetőburgonyát kaptak, de a projekt bedőlt. Állítólag azért, mert a vetésre szánt krumplit részben megették, aki meg mégis vetett, attól ellopták a szomszédai a termést.

Idén, még a botrányok előtt, közvetlenül a cigányok lakta házak mögötti parcellákat szántották fel ingyen az önkormányzat szervezésében, és adtak ajándékba vetőmagot is. A gyöngyöspatai háziorvos és egyben önkormányzati képviselő a fő szervező, de a falubeliek többsége nem bízik a sikerben, bár méltányolják az igyekezetet.

Ez csak rosszabb lesz

Az elmúlt hetek az eddig lappangó indulatokat felerősítették. A magyarok szerint a sajtó meghurcolta a falut, és a cigányok nagyon jól jártak. Több helyről kaptak segélycsomagokat, az államtól is, amit szemtanúk szerint azonnal el is adtak. „Mentek Pestre panaszkodni, aztán az utcasarkon árulták a mosóport”.

A Gyurcsány Ferenc által a helyi cigányoknak felajánlott egymillió forint hasonló indulatokat keltett, mint 2006-ban a Kossuth téren az őszödi beszéd. „Ez most úgy felbátorítja őket, hogy ha kivonulnak a rendőrök, akkor tényleg elszabadul a pokol”. A nagypénteki buszos menekülést megszervező Vöröskereszt gyűlölt szervezet lett, többen esküdöztek, soha többé nem adnak vért. Az LMP többek szerint felfegyverezte a cigányokat, amikor szerszámokat osztottak nekik nagypénteken a patakmeder takarításához. (Valójában nem az LMP szervezte a takarítást, hanem az American House Alapítvány, amelynek vezetője, Richard Field 2010-ben támogatta az LMP kampányát. Ő vetette fel a buszos menekülés ötletét is.)

A cigányok is félnek a közeljövőtől. Szerintük ha kivonulnak a rendőrök, nekik sem lesz maradásuk, mert Gyöngyöspatán veszélyben lesznek. A mostani botrány miatt lemondott az ősszel első ízben megválasztott polgármester, az utóda szerintük biztosan jobbikos lesz, vagy esetleg a Véderő parancsnoka, aki alig néhány napja jelentette be indulási szándékát.

Gyöngyöspatán most senki sem bízik a valóban szebb jövőben.