Módosul a Btk. az egyenruhás bűnözés miatt
További Belföld cikkek
- Egy EU-biztos szerint a magyar kormány ígéretet tett a migrációs paktum végrehajtására
- A béreket érintő bejelentést tett az igazságügyi miniszter
- Testkamerával szerelné fel a postásokat a kormány
- Orbán Viktor is reagált a Magyar Péterről megjelent hangfelvételekre
- Jogerős ítélet született a párját késsel és fejszével kivégző H. Krisztina ügyében
Módosította az Országgyűlés hétfőn a büntető törvénykönyvet (Btk.), ami a kormányzat indoklása szerint az "egyenruhás bűnözés" megjelenése miatt volt szükséges. Módosították a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényeket is.
A kormány Btk.-módosítási javaslatára 278 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította azt. A volt jobbikos Pősze Lajos és a volt MSZP-s Szili Katalin igennel szavazott, a volt LMP-s Ivády Gábor és – vélhetően tévedésből – az MSZP-s Varju László nemmel.
A megszavazott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.
Emellett a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy szankcionálható az is, aki a helyi polgárőrszervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a szervezet a polgárőrségtörvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
A magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása és a reálhozamok zökkenőmentes kifizetése érdekében módosítottá a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényeket. A képviselők a javaslatot 281 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.
Az MSZP és az LMP képviselői mellett a független Ivády Gábor (volt LMP) és Szili Katalin (volt MSZP) szavazott nemmel.
A törvény rendelkezik arról, hogy a reálhozamok számításánál az utolsó elszámolási hónapban - vagyis májusban - az áprilisi inflációt vegyék figyelembe, és lehetővé teszi, hogy a kasszák költségeik fedezésére fejenként 795 forintot levonhassanak a visszalépő tagok egyéni számlájából.
Az országgyűlés nem vette napirendre a Jobbik azon javaslatát, amellyel a pedofil bűncselekményeket elkövetők büntetését súlyosbították volna. Mirkóczki Ádám előterjesztő elmondta, a jelenlegi rendszer nem zárja ki a bűnismétlést, a javaslattal a megelőzést szeretnék erősíteni. Példaként említette az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőinek kényszergyógykezelését.
Az Országgyűlés végül 133 igen, 165 nem és 15 tartózkodással nem vette napirendre a javaslatot.
Emelkedhet az Afganisztánban szolgálatot ellátó magyar katonák létszáma, és egyes csoportok mandátumát is meghosszabbították, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló beszámolót és határozati javaslatot.
A határozati javaslat szerint 12 fővel emelik a létszámot, és 1-1 évvel növelik a Különleges Műveleti Csoport, valamint a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport, illetve fél évvel a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) mandátumát.
Az országgyűlés a javaslatot 275 igen, 49 nem és tartózkodás nélkül fogadta el.
A napirend előtti felszólalásokat, valamint az interpellációkat itt olvashatja el>>>