Vilmos
24 °C
35 °C

Kettészakította Zsombót az egyházasított iskola

2011.05.04. 10:31
Már csak a püspöktől remélik iskolájuk világnézetileg semlegesnek maradását azok a zsombói szülők, akiknek nem tetszik,hogy az önkormányzat finanszírozási és morális okokra hivatkozva átadná a fenntartást a katolikus egyháznak. A Szeged környéki faluban, ahol nincs másik iskola, megszavaztatták a szülőket, és az ellenzők kevéssel, de kisebbségben maradtak. A falu két táborra szakadt. Sokan úgy érzik: nem tehetnek semmit az ellen, hogy gyerekeiket akaratuk ellenére áhitatra, misére járásra kötelezzék jövő ősztől.

„Most még nem kell keresztet vetni” – jegyezte meg egy apa, amint beléptünk a zsombói általános iskola a tavaszi szünet miatt üresen álló épületébe. A Szeged környéki, 3500 lelkes település egyetlen általános iskoláját és óvodáját valószínűleg a következő tanévtől már a katolikus egyház, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fogja működtetni annak ellenére, hogy az érintett szülők közel fele nem akarja ezt.

Április 18-án szavazást – úgynevezett szülői igényfelmérést – tartottak Zsombón az iskola sorsáról. Kiállítottak egy szavazólapot minden olyan zsombói gyerek után, aki jövőre óvodába vagy iskolába fog járni: a legfiatalabb érintettek azok, akik május végén betöltik a második évüket, a legidősebbek pedig az idén hetedikes iskolások. 392 ilyen korú gyerek él Zsombón, körülbelül 200 családban. A szavazás logikája alapján a sokgyerekes szülőknek nagyobb befolyásuk volt a végeredmény alakítására, mint az egy gyereket nevelőknek. Végül 187 gyerek után szavaztak igennel az egyházi kézben adásra, 142 gyerek nevében szavazó szülők nemet mondtak, 5 szavazat érvénytelen volt, és 58 gyerek után nem szavaztak.

Az eredmény tehát szoros lett. A tiltakozó szülők azt hangsúlyozzák, hogy az érintett gyerekek számához viszonyítva nem érte el az 50-et, csupán 47,7 százalék volt az igenek aránya. Zsombó polgármestere, Gyuris Zsolt az érvényes szavazatok arányát látja mérvadónak, amely 57-43 százalék az igenek javára. A szavazási eljárást korrektnek, eredményét egyértelműnek tartja. A szülői véleménynyilvánítás szabályait köztiszteletben álló, a témában mértékadó személyek közösen határozták meg (iskolaigazgató, óvodavezető távollétében a helyettese, szülői választmány elnöke, polgármester, alpolgármester), akik szavazás közben és az eredmények ismeretében is korrektnek mondták a véleménynyilvánítást, tette hozzá.

"Pontosan a szülői választmány elnöke, és az iskolaigazgató kérésére tartották a szavazást anonim módon és gyermeklétszám arányosan. Egy ekkora kört érintő szavazásánál nem lehet biztosítani a 100%-ot. A bizottság szerint a 85 százalék mértékadó megjelenési arány, ami miatt a távolmaradók  újra megkeresését nem tartotta szükségesnek" – mondta a polgármester. Megjegyezte azt is, hogy tud olyan szülőkről, akik azért nem szavaztak, mert úgysem a helyi iskolába akarták iratni a gyereküket, a távolmaradók egyszerűen nem éltek a véleménynyilvánítási jogukkal, rábízták azt a többiekre. A polgármester szerint a 142 ellene szavazó mindegyike sem feltétlenül tartja rossznak az egyházi fenntartást, csupán jobbnak tartaná, ha nem változna a fenntartó. A 14 százaléknyi különbség szerinte elég nagy, bár megjegyezte, jobban örült volna, ha ennél is nagyobb.

P1240298

Az iskolaigazgató távozik

Zsombó megosztottsága a kérdésben nemcsak a szavazati arányokban, hanem a mindennapi életben is érzékelhető. Az Indexnek több szülő is arról beszélt: a régebben békés, barátságos falu két táborra szakadt, „a közhangulat iszonyú”, előfordult, hogy családon belül is összeveszett apa és anya. Az iskola igazgatója, Maróti Antalné, aki majdnem negyven évet töltött a pedagógusi pályán, már bejelentette a távozását. 2014-ig maradhatott volna a posztján, de már csak az idei tanévet fejezi be, június 30-án elköszön. „A józan ész azt diktálja, hogy ahol ilyen létszámú gyerek van, ott semleges kell legyen az iskola. Állampolgári jog a szabad vallás- és iskolaválasztás” – mondta.

A feszültség már március végén kialakult, amikor a szülők először hallottak arról, hogy a katolikus egyház venné át az iskolát és az óvodát.

A polgármester szerint a képviselőtestület egy olyan megoldás irányába szeretne elmozdulni, amely "megalapozza az oktatás eddigi magas színvonalának további fenntarthatóságát, az intézmény hosszú távú helyben maradását, valamint fenntartja, erősíti az egyetemes emberi értékeken alapuló nevelési szempontok előtérbe helyezését". Az anyagiakról beszélve felidézte, hogy az évek óta csökkenő állami normatíva, az önkormányzati terhek növekedése miatt már 2006 óta vizsgálták, mit lehetne tenni. Először felvetődött, hogy csatlakozzanak a térségben működő többcélú társulás közoktatási intézményéhez, de azt a megoldást 2007-ben a község elvetette. Ellene szólt, hogy eléggé uniformizált rendszert jelentene, távolodna a fenntartó és az iskola közvetlen vezetése, és tartottak attól, hogy a helyben működő többletszolgáltatások elmaradása miatt esne a színvonal, mondta a polgármester. Megszorításokat vezettek be az iskolában, összevontak osztályokat, de megmaradt az alapfokú művészetoktatás intézmény, és az órák egy részét csoportbontásban tudták tartani. Tartottak viszont attól, hogy nem tudják megőrizni ezeket a plusz szolgáltatásokat, ezért – ahogy a polgármester fogalmazott – „kisebbik rosszként” választották 2008-ban, hogy társulnak egy másik kistelepülés, Csólyospálos iskolájával és óvodájával. A társulás Gyuris Zsolt, a szülők és az igazgató szerint is „kiválóan működött”.

Pénzügyek és erkölcsök

A zsombói iskola és óvoda egyházi fenntartásba adásának gondolata a polgármester szerint először a közoktatási törvény tavaly október végi koncepciójának megjelenése után merült fel, ekkor ugyanis a többször csökkentett normatíva léte is veszélybe került. Ha abban a formában fogadták volna el a költségvetési törvényt, akkor a 2008-as társulás működésképtelenné vált volna, mondta a polgármester. Ekkor kezdtek el megoldási lehetőségek után kutatni: az egyházi fenntartásba adás alternatívája a térségi többcélú társuláshoz való, korábban már elvetett csatlakozás, illetve az alapítványi iskolává alakítás lett volna, de ez utóbbi anyagi terhet rótt volna vagy a szülőkre, vagy az önkormányzatra. A képviselőtestület úgy látta, hogy az egyházi fenntartás stabil, kiszámítható hátteret jelentene, ezért megkeresték dr. Kiss-Rigó Lászlót, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökét, akihez akkoriban több település is hasonló kéréssel fordult, így a válaszra várniuk kellett. Március 22-én derült ki, hogy „nyitva áll az ajtó Zsombó számára”, ekkor összeült a képviselőtestület, elfogadott egy szándéknyilatkozatot az egyházi fenntartásba adásról, és a következő hétre összehívták a szülőket, mert ebben a fontos kérdésben az érintettek véleménye nélkül nem akart dönteni, idézte fel Gyuris Zsolt.

P1240301

Mivel 2010 végén a normatíva végül mégsem szűnt meg, csak tovább csökkent, a zsombói önkormányzat anyagilag nem volt kényszerhelyzetben, az iskolát nem fenyegette bezárás. A polgármester szerint előre gondolkodtak, hogy ne is juthassanak el idáig. A szándéknyilatkozat erkölcsi, morális szempontból közelített a kérdéshez. A polgármester erről azt mondta: azon túl, hogy az egyházi fenntartású intézmények objektíven jobbak az átlagnál (például nyelvvizsga vagy továbbtanulási arányokban), a gyerekek között olyan közösség alakul ki, amely a leszakadókat felzárkózását segíti, míg az ügyesebbeket nem gátolja, az egyetemes emberi értékek közvetítése hangsúlyosabban jelennek meg.

A március végi szülői fórumon éppen az erkölcsi érvelés volt az, ami kiverte a biztosítékot a szülők egy részénél. „A polgármester beszédének az volt az üzenete, hogy a zsombói családokban az erkölcsi és a morális nevelés nem biztosított, és ezért szeretnék egyházi fenntartásba adni az iskolát. Ezen sokan feldühödtünk” – így emlékszik vissza a négy gyereket nevelő Török Krisztina. A polgármester tagadja, hogy ez lett volna a szavai üzenete, szerinte nem minősítette a zsombói családok erkölcsi-morális nevelését. Szerinte az ellenvéleményeket már azelőtt elmondták a fórumon, hogy ő egyáltalán az okokról beszélt volna.

A fórumon megjelent a püspök is, aki korán távozott, de előtte még annyit mondott, hogy a szülők igénye és nagy többségük támogatása kell ahhoz, hogy az egyház átvegye az iskolát.

Áhitat, mise, keresztény értékrend

A polgármester szerint a fórumon a jelenlévők körülbelül egyharmada hevesen ellenezte az egyházi fenntartásba adást, és mire az érdemi tájékoztatás elhangzott, már sokan elmentek. „Aztán jöttek-mentek a sajtóban a hírek, ezek részben elfogultak voltak és helyenként az objektivitást nélkülözték. Maradt egy nagy űr a tájékoztatásban, kérték a következő szülői fórumot” – mondta Gyuris Zsolt, aki a második, április 12-i találkozót már sikeresnek ítéli.

A tiltakozó szülők azonban továbbra is úgy érezték, nem kaptak megnyugtató választ a kérdéseikre. „Nincs rá biztosíték, hogy mi fog változni” – mondta Török Krisztina. Korábban megkérdezték a püspököt arról, hogy meg kell-e majd keresztelni a gyerekeket, mire a válasz az volt, hogy nem, de magukévá kell tegyék a keresztény értékrendet. Hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni, egyelőre nem tudják. A közeli Dócon például, ahol szintén az egyház működteti az iskolát, a tanítási napok közös áhitattal kezdődnek. A polgármester szerint nem kell kényszerektől tartani, „a keresztelkedés nem feltétel és elvárás, hanem lehetőség”, hitoktatás helyett lehet etikaoktatást választani, és a reggeli áhitat - amely néhány katolikus általános iskolában működik, szerinte leginkább egy osztályfőnöki órához hasonlító beszélgetés, és szintén csak lehetőség.

P1240300

A pontos szabályok iskolánként eltérőek. Szintén a Szeged-Csanádi Egyházmegye a fenntartója a békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolának. Az ottani házirend például rögzíti: a tanuló kötelessége, hogy keresztény értékrend szerint éljen, kötelező a reggeli áhitat, az osztályok minden hónap harmadik vasárnapján szentmisén vesznek részt, ahonnan csak igazoltan lehet hiányozni, és a diákok óra előtt felállással és „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszönéssel üdvözlik a pedagógust. A zsombói polgármester szerint ugyan van ilyen is, de a legtöbb iskolában nem így működik, a házirendet a helyi igények figyelembe vételével alakítja ki az igazgató és a tantestület.

Változást hozhat majd a kötelezettségek rendszerében az új közoktatási törvény is. Az Index birtokába került a törvény szinte végleges koncepciója, és abban külön kitérnek arra, hogy az egyházi iskolák  szervezeti és működési szabályzatában a tanároknak és a diákoknak a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységet írhatnak elő, és aki ezeket megszegi, az ellen fegyelmi eljárás indítható.

Szatymazra vihetnék a gyerekeket

A polgármester szerint pozitív példa az iskoláját már korábban egyházi fenntartásába adó sok település, közöttük Kübekháza és Dóc, ahol közmegelédésre működnek katolikus iskolák. A két település illetékesei is beszéltek tapasztalataikról a zsombói szülőknek. A tiltakozó szülők szerint viszont ezt a két települést nem lehet összehasonlítani Zsombóval, mert teljesen más élethelyzetben voltak, az ottani iskolák már bezártak, mielőtt az egyház segítségével újra tudtak indulni.

Az önkormányzatnak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy világnézetileg semleges intézménybe járhassanak a gyerekek. Ez a zsombói polgármester szerint a szatymazi általános iskola lenne, ami körülbelül hat kilométer távolságra van, és az önkormányzat vállalná, hogy megszervezi a gyerekek iskolába vitelét, ha erre igény lesz.

„A zsombói iskola minőségével a szatymazi nem vetekszik” – jelentette ki az egyik tiltakozó szülő, Erdődi Róbert. A szatymazi iskola azért sem valós alternatíva, mert a gyerekeknek fél órával hamarabb kellene kelniük, és kiszakadnának a megszokott közösségükből, magyarázta álláspontjukat Török Krisztina. Az ő családját azért is érinti különösen rosszul a zsombói iskola ügye, mert néhány évvel ezelőtt épp a remeknek tartott iskola volt az oka, hogy Zsombóra költöztek. Mindenképpen Szeged környéken szerettek volna letelepedni, és a döntés előtt végigjárták a környező falvakat, hogy megnézzék, jó-e a helyi iskola, óvoda. Így esett a választásuk Zsombóra. Három hónapja készült el az új házuk. „Ha ez katolikus iskola lett volna, nem jöttünk volna ide” – mondta. Szerinte most csak abból választhatnak, hogy Szatymazra viszik a gyerekeiket, vagy felvállalják, hogy kettős világképpel szembesülnek a gyerekek, az iskola mond valamit, ők pedig otthon valami mást.

Egy másik anyuka azt mondta, ő nem fogja elvinni a gyerekét Szatymazra akkor sem, ha egyházi iskola lesz Zsombón. „Én nem vagyok ellene, így is jár hittanra, nem lesz tőle semmi baja” – tette hozzá. Gyuris Zsolt nem számít arra, hogy tömegesen vinnék el Szatymazra a gyerekeket. Az elromlott közhangulat a természetes létező ellenvéleményeken túl szerinte mesterségesen, politikai okokból gerjesztett, és abban bízik, hogy nemsokára megnyugszanak majd az emberek. Az egyházi fenntartásról szóló szerződést legalább nyolc évre kell megkötni, de a polgármester szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne idő előtt visszamondani, ha a megállapodás esetleg nem teljesülne. Ennek azonban véleménye szerint csekély az esélye.

A püspöktől remélnek megoldást a szülők

Végleges döntés még nem született, hiszen az önkormányzat kötelessége, hogy előbb kikérjen egy sor véleményt: folyamatban van közoktatási szakértő megkeresésére, a megyei önkormányzatnak meg kell mondania, hogy a megyei oktatáspolitikai stratégiához illeszkedik-e ez a lépés, meg kell kérdezni a szülői választmányt, a tantestületet. A legkésőbb május 31-ig meghozandó végső döntés ugyanakkor a képviselőtestület mérlegelési jogkörébe tartozik.

A tiltakozó szülők népszavazást próbáltak kezdeményezni, de elutasították őket azzal az indokkal, hogy költségvetést érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani. A döntést kifogásolták, de számolnak azzal, hogy május 31-ig már semmiképp sem lehetne megtartani a népszavazást. Megkeresték hát az iskola ügyében érintett másik felet is, nyílt levéllel fordultak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökhöz. Beszámoltak neki részletesen a szavazás eredményéről, arról, hogy az ő olvasatukban az eredmény alapján nem biztosított a többség támogatása az egyházi fenntartásba adáshoz. Kérték a püspököt, hogy segítsen megőrizni a világnézetileg semleges alapfokú oktatást és a szabad vallásgyakorlást Zsombón. „Úgy véljük, ezzel tovább tudja erősíteni Zsombó önkéntes katolikus közösségének megbecsülését. Hisszük, hogy a katolikus egyház jószolgálati tevékenységét szerencsésebb lenne olyan településeken kamatoztatni, ahol sokkal nagyobb a veszély, mert bezárás fenyegeti az oktatási intézményeket” – állt a 142 gyermek szüleinek nevében írt levélben. A levélíró szülők egyike, Kardos Imre úgy fogalmazott: „Itt akkora ez ellenállás, hogy ezt nem akarhatják.”

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.

Akciós csomagok!

Kényeztetés, lazítás, szórakozás szép tájakon.