Orbán akart radikális egyetemleépítést

Bokros Lajos 2008-ban egy pénzügyi csúcstalálkozón tartott előadásában azt mondta, szerinte a Magyarországon működő egyetemek, főiskolák felét be kellene zárni. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere, aki akkoriban a Közép Európai Egyetem vezérigazgatói székét foglalta el, és még nem kötelezte el magát a 2010-es választáson megbukott MDF mellett, radikális intézménybezárásokat sürgetett, és azt javasolta, növeljék a felsőoktatási tanulmányokban résztvevők körében az önköltséges hallgatók arányát.

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár egy hete, csütörtökön tizenegy egyetem rektorát arról tájékoztatta, hogy a kormány rövid időn belül jelentősen átszervezi a hazai egyetemi hálózatot, ami azt jelenti, hogy a mostani huszonkilenc helyett csak tizenkét önálló állami intézmény maradna. Megszünne többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, ahova Orbán Viktor legidősebb lánya, Ráhel is jár. Ehhez jönne még, hogy a felsőoktatási koncepció alapján néhány éven belül drasztikusan csökkenne az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentes hallgatói létszám is.

A kinevezésekor még a hazai oktatásügy újjáépítését hirdető KDNP-s államtitkár a kormányzatból érkező számos kérés, javaslat és utasítás kompromisszumos összesítéseként állt elő a tervezettel, amely a tizenkét rektornak tartott bemutatón még végleges javaslatnak tűnt.

Az Index információi szerint a koncepció kidolgozásához Orbán Viktor adta a legfontosabb igazodási pontokat. A miniszterelnök a fideszes szakpolitikusokat is meglepve határozott oktatáspolitikai programmal vágott neki második ciklusának, és az elmúlt hónapokban kiderült, hogy víziói sokkal radikálisabbak, mint 1998-2002-es kormányzása idején.

Orbán a hatékonyság és spórolás jelszavával megcélozta, hogy átveri a frakción az általános iskolák államosítási programját, és ezzel összhangban térítette „jobb belátásra” államtitkárát is, aki lépésről lépésre volt kénytelen feladni a pedagógusoknak tett jóléti ígéreteit. Forrásaink szerint a magyar felsőoktatással kapcsolatban - részben a családapaként beszerzett tapasztalatok alapján - Orbán lényegében a bokrosi álláspontot hangoztatta, és ezzel meg is szabta a sürgetett átalakítások irányát.

Nemrégiben a Hoffmann Rózsával gyakran szembekerülő fideszes oktatáspolitikust, Pokorni Zoltánt is foglalkoztatta az intézményszám csökkentése, de ő rögtön ismertette saját ellenérveit is. A Republikon Intézet februári fórumán azt mondta: ha valóban a minőségi elv alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, akkor jó, ha hét egyetem és néhány főiskola maradna talpon Magyarországon. Pokorni azonban azt is hangsúlyozta, hogy a kis vidéki főiskolákat mégsem szabad bezárni, mert ezek a helyi értelmiség bázisai. Ezeket úgy lehetne megmenteni, ha bizonyos képzésekre monopóliumot kapnak. Ha valami csak ott tanulható, garantáltan lennének hallgatók és finanszírozás is. Pokorni sem zárta ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy ezek az intézmények valamelyik nagyobb egyetembe olvadjanak be, hiszen ez a spontán integráció már most is zajlik. Pokorni szerint a kisebb főiskolák kitörési pontja lehet az is, ha nagyobb szerepet vállalnak a felnőttképzésben.

Úgy tudjuk, a Pokorni által emlegetett, a Hoffmann-féle koncepción is túltevő összevonás tervét főként a kormányzat pénzügyérei, közülük is leginkább Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára forszírozta. Az oktatási államtitkár a tizenegy rektor előtt éppen az ő elképzeléseivel demonstrálta, hogy tárcája le tudta tompítani az NGM-től érkező impulzusokat. Hoffmann azt állította, hogy Naszvadi azt javasolta, mindössze öt önálló állami egyetem maradjon az országban.

A két tárca között vita van arról is, hogy az intézmény-összevonások után évenként mennyi államilag dotált hallgatót lehessen felvenni az egyetemekre. Az origo.hu értesülései szerint a múlt csütörtöki egyeztetésen az hangzott el, hogy az idei csaknem 54 ezres létszám jövőre 40 ezerre, 2014-ig pedig 30 ezerre csökkenne. Forrásaink szerint azonban a Nefmi azt szeretné, ha a keretet az érettségizők számához kötnék, és 30 százalékban határoznák meg. Ez a mostani számok mellett 40-45 ezer körül mozogna.

A márciusban kiadott Széll Kálmán tervben egyébként az egyetemek összevonásáról nincs szó. Az oktatásról szóló fejezet nagy része azzal foglalkozik, hogy az állam a jövőben csak olyan diplomák megszerzését finanszírozná, amelyekre a munkaerőpiacon kereslet mutatkozik. Főként a természettudományos és mérnökképzést preferálnák, amiből kikövetkeztethető, hogy jelentősen csökkenne a tandíjmentes helyek száma.

Ezzel párhuzamosan a költségtérítéses képzések díjai emelkednének, mert az állam azt szeretné, hogy a tandíjak a képzés teljes, valós költségét fejezzék ki. A Széll Kálmán terv publikálásakor azonban véletlenül kiderült, hogy az NGM-ben a költségtérítéses hallgatói létszám visszafogását is fontolóra vették. A Széll Kálmán terv nyomtatásban megjelent verziójában felejtették egy utolsó pillanatban bekopizott grafikon mellett Naszvadi György államtitkár megjegyzéseit, amelyek "a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetését" vetették fel. Kósa Lajos akkor az Indexnek elmagyarázta: nem akarják megszüntetni a tandíjas képzéseket, csak azt akarják, hogy a tandíj a képzés teljes költségét fedezze(ami egyértelműen a tandíjak emelkedését jelenti).

Az egyetemek összevonása egyébként nem feltétlenül jelentené az eddigi intézmények bezárását, főleg úgy, hogy több vidéki főiskolán az elmúlt években milliárdos fejlesztéseket végeztek. A képzési helyek nagy része egy nagyobb intézmény filiáléjaként megmaradna. Az integráció főként a rektorok és az adminisztráció létszámát csökkenti, de természetesen a párhuzamosságok kiiktatásával tanszékek és oktatók is fölöslegessé válhatnak. Sokkal nagyobb érvágás lenne azonban intézményeknek az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentése és a tandíjak emelése. A kis egyetemek ezzel hallgatóik jelentős részét elveszíthetik, amely miatt tömegesen veszíthetik el állásukat az oktatók.

A szerdán nyilvánosságra került Hoffmann-féle koncepcióról a Fidesz-frakció tagjai sem tudtak, sőt még az oktatási bizottság tagjai előtt sem ismertették, így borítékolható volt, hogy a párt több prominense számára jelentős érdeksérelemmel járó tervezet nagy botrányt okoz. Lázár János néhány órával a nyilvánosságra kerülés után ötletbörzének minősítette a koncepciót, az önállóság elvesztésével fenyegetett Kaposvár és Györ politikusai pedig lobbizásba kezdetek a koncepció megfúrása érdekében. Györben Szijjártó Péter és Borkay Zsolt, Kaposváron pedig Szita Károly számára jelentene nagy presztízsveszteséget, ha elvesztenék egyetemüket.

Csütörtökön már maga az oktatási államtitkár is azt mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorába, hogy még "semmi sem biztos" az átalakításokkal kapcsolatban. Természetes, hogy erre mindenki érzékenyen reagál, még az az intézményvezető is, aki elvben egyetért a racionalizálással  - védekezett Hoffmann Rózsa.