Marad a vegyes választási rendszer

Az új választójogi törvényt legkésőbb novemberig kell elfogadnia a parlamentnek. Erre azért van szükség, mert 2014-től a jelenlegi 386 helyett 200 tagú lesz a parlament, továbbá mert az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet, és ezt a jövőben törvényi szinten kell szabályozni.

Új választójogi törvény nélkül 2012. január 1. után sem időközi, sem általános országgyűlésiképviselő-választást nem lehetne tartani, így a választójogi törvény megszületése az ellenzéki pártoknak legalább annyira érdeke, mint a kormánypártoknak – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Az új választójogi szabályozás megalkotásakor kiindulási alapnak azt a javaslatot kell tekintetni, amelyet tavaly májusban terjesztett a Ház elé a Fidesz, de egyelőre nem vették napirendre. Eszerint a választójogi rendszer érdemi módosítása nélkül csökkenne az országgyűlési képviselők száma kétszázra.

A benyújtott törvényjavaslatban szereplő legfőbb változtatás oka nem politikai, hanem technikai jellegű: a megyei listák a létszámcsökkentés miatt nem tarthatók fenn, Miután a jelenlegi húsz területi – tizenkilenc megyei és a fővárosi – lista közül tizennégy esetében a mandátumok száma 4-6 közötti, a felezés azt eredményezné, hogy 2-3 mandátum maradna ezeken a listákon, ez pedig az arányos mandátumkiosztást lehetetlenné tenné.

Ezért a megyei listákat egyesíteni kell, így létrejönne egy országos lista, a jelenlegi országos lista neve pedig kompenzációs listára változna. Ez a módosítás arányosítaná a választási rendszert, mondta a képviselő.

Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, ez csak a kiindulási alap, végleges döntés ugyanis egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában szavazhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon.