Úttörő voltam, most katolikus leszek

„Keresztelés helye és ideje?” „A szülők vállalják-e a gyermekkel való hitéleti együtthaladást?” „A szándéknyilatkozattal tudomásul veszem, hogy [...] otthonunkban nem teszünk semmit e nevelési elvek ellen, hanem igyekszünk példát mutatni a keresztény életre.”

Ilyen jellegű kérdésekre is kell válaszolnia az ország várhatóan nem kevés általános iskolásának, szülőjének és tanárának. A vallási hovatartozást feszegető kérdések mellett a személyes adatokat, nevet, címet, telefonszámot, születési időt is lekérdező nyilatkozatokat azokban az iskolákban kell kitölteni, ahol az önkormányzat átadja az egyháznak az intézményt.

A KDNP-s törvényjavaslat szeptemberi elfogadása nyomán ugyanis az önkormányzatok minden eddiginél könnyebben passzolhatják át iskoláikat az egyháznak. Az oktatási jogok biztosánál az utóbbi hónapokban felgyűlt ügyek mutatják, települések egész sora élne ezzel a lehetőséggel. A tendencia nem annak a jele, hogy a magyarok az utóbbi hónapokban váratlanul csodás vallási élményekben részesültek, és míg eddig a lakosságnak csak 13 százaléka volt valamely keresztény egyház követője, most hirtelen tomboló igény mutatkozott a hitéleti nevelésre.

Racionálisabb alapokon nyugvó ügyről van szó: a sok esetben nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok az átadással ledobhatják magukról egyik anyagi kötelezettségüket.

Ami azonban az önkormányzatoknak megkönnyebbülés, sok esetben riadalmat keltett azokban a tanárokban, diákokban és szülőkben, akik eddig nem érezték a késztetést, hogy keresztlevelük meglétéről vagy templomba járási szokásaikról valljanak.

Megszabják az otthoni életet is

Bár az oktatási jogok biztos szerint mindez törvényesen zajlik, a KDNP-s módosítás új helyzetet teremtett: eddig azoknak kellett vallaniuk vallási elkötelezettségükről, akik saját elhatározásukból íratták gyereküket ilyen iskolába, vagy mentek oda tanítani. Ebben a helyzetben nyilván senkinek nem jelentett gondot vallási elkötelezettségének nyilvánosságra hozatala.

Most a váltás azonban az oktatási ciklus közben érkezik. A diák még állami iskolában kezdett tanulni, de hirtelen döntenie kell: bemutatja a keresztlevelét, vagy egy másik iskolában, új osztályban folytatja tanulmányait.

Ez a helyzet jelenleg a hatvani, egykor Baross Gábor Általános Iskolának nevezett intézményben is. Bár a hivatalos híradások szerint az átadás általános öröm közepette zajlik, mi más hangokat is hallottunk.

Vannak tanácstalan szülők, akik nem szívesen vinnék új környezetbe, új iskolába gyereküket, de erősnek érzik, hogy vallaniuk kelljen arról, keresztények-e, meg lettek-e keresztelve. Sőt ahhoz, hogy gyerekük tovább folytathassa tanulmányait, vállalniuk kell, hogy otthon is az egyház előírásainak megfelelő életet élnek. A nyilatkozatokat nem is az iskolában kell leadni, hanem a plébánosnál.

Aki becsületes, az keresztény is

„Ettől a nyilatkozattól nem kell félni, ezt bárki becsületes ember aláírhatja” – mondta az Indexnek Hatvan KDNP-s alpolgármestere. Szinyei Andrásnak felvetettük, hogy a nyilatkozat a keresztlevél meglétét firtatja, miközben a becsület az utóbbi évszázadban már nemcsak a megkereszteltek kiváltsága. Többek szerint lehet valaki morálisan szilárd ember anélkül is, hogy keresztény lenne.

Az alpolgármester ennek ellenére állította, a kiosztott dokumentum aláírása még így sem okozott gondot Hatvanban, neki nincs tudomása arról, hogy bárki berzenkedett volna az aláírás ellen. Ami talán így is van. Igaz, az egyik tanár az alábbi – csak szűk körben kifejtett – monológ után döntött az aláírás mellett: „Meg kell tartanom az állásomat. A hetvenes években úttörő voltam, most katolikus leszek”  – panaszolta.

Az alpolgármester szerint az sem veszíti el az állását, aki nem akarja aláírni a nyilatkozatot, de kérdésünkre, hogy akkor is átveszik-e a tanárokat másik iskolába, ha a diákok száma azt nem tenné indokolttá, Szinyei annyit mondott: „Remélem ilyen helyzet nem lesz.” Az alpolgármester egyébként úgy tudja, az induló egyházi iskolában túljelentkezés van.

A kampány adta a felhatalmazást

„Honnan jött az ötlet, hogy átadják az iskolát a katolikus egyháznak?” – kérdeztük, amire három választ is kaptunk. A politikus a kampányban már bejelentette, hogy így lesz. „Az általános iskola szép régi épülete kínálja az új struktúrát.” Továbbá az új plébános is indítványozta, hogy kapjanak egy iskolát.

Az iskola igazgatóját egyelőre nem nevezték meg, de nem hivatalosan tudható, hogy a jelenlegi vezető, Ráczné Sisa Ágnes viheti tovább az intézményt. Az igazgatónő elmesélte, az iskolának egyébként semmilyen vallási múltja nincs, korábban a vasút működtette.

Az igazgatónő úgy tudja, a plébános mellett ő is ott lehet, amikor átnézik a nyilatkozatokat, és eldöntik, melyik diák és tanár folytathatja addigi iskolájában, és kinek kell mennie. Ráczné a válogatási szempontokról elmondta: elsőbbséget élveznek a katolikusok, a keresztlevéllel rendelkezők, de ezek után további keresztény felekezetek hívői is jöhetnek, mivel ez ökumenikus iskola. Tehát a reformátusok és evangélikusok is maradhatnak, ha beleférnek a létszámba. Ha még mindig marad hely, keresztlevél nélkül is lehet majd tanulni. Az iskolában egy osztály indul évfolyamonként.

Érdeksérelem, de nem jogsérelem

„Kétségtelen érdeksérelmet szenvednek, akik nem hajlandóak aláírni a szándéknyilatkozatot, de ez jogsérelemmel nem jár" – nyilatkozta megkeresésünkre az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos szerint akkor lenne jogszerűtlen a hatvani eset, ha egyetlen iskola lenne a környéken, és a diákok nem tudnának választani. Az önkormányzatok azonban megtehetik, hogy egyik iskolájukat átadják az egyháznak, ha mellette marad intézmény a világi oktatás híveinek is. A biztos szerint „az egyháznak joga van arra, hogy elvárja a vallási elkötelezettséget. Az állami iskolákban ugyanakkor kötelező a világnézeti semlegesség.”

Aáry-Tamás Lajos azt mondja, az érdeksérelem ott érhető tetten, hogy a keresztlevéllel nem rendelkező diákoknak tanulmányaik közben kell átiratkozniuk más iskolába. Az oktatási jogok biztosa beszámolt arról, hogy míg eddig alig kapott ilyen jellegű megkeresést, a törvénymódosítás óta sok panasz érkezik az egyháznak átadott iskolák miatt. Gyakorlati kérdésekről egyelőre nem esett szó, hiszen a jelenség új, az első menet közben átpasszolt iskolák még csak szelektálják a nebulókat. Az adatkezelést jogszerűen végzi a pap, mondta a szakember, mert innentől ő számít a fenntartó képviselőjének.

Megkérdeztük a TASZ-t, amely szerint a gyakorlat törvényes, de visszás. A jogvédő felhívta a figyelmet a nyilatkozat azon pontjára, amely a családok otthoni életébe is beleszól, megszabva, a szülők hogyan élnek, miben hisznek és milyen nevelési elveket alkalmaznak.