Oszlik a köd a titkos csernobili iratok körül

Lejárt a törvény szabta 15 napos válaszadási határidő azóta, hogy az Index egy sor közérdekű adatigénylést nyújtott be a csernobili katasztrófával kapcsolatos, máig titkos magyar iratokról. Ahogy a katasztrófa 25. évfordulóján megírtuk, 1986-ban harminc évre titkosítottak számos, Csernobillal összefüggő iratot, és ezek egy részének minősítését azóta sem oldották fel. Tisztázni szerettük volna, amit egyelőre csak találgatni lehet: mekkora mennyiségű iratról van szó, és azok pontosan miről szólnak.

Annyit biztosan lehetett tudni, hogy az iratoknak csak egy része van a Magyar Országos Levéltárban, ahol év végéig jegyzékbe foglalják azokat, és utána kezdeményezik a minősítések felülvizsgálatát. A többi dokumentumról feltételezni lehetett, hogy még mindig az eredeti gazdájánál vagy annak jogutódjánál vannak.

“Abból, hogy valamely irat tartalmát esetleg még mindig minősítéssel kell védeni, nem következik az, hogy, hogy az irat létét is titkolni lehetne” – mondta az Indexnek az évforduló előtt Jóri András adatvédelmi biztos.  Április 22-én nyújtottunk be közérdekűadat-igénylést valamennyi minisztériumhoz, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálathoz és az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézethez. Azt kérdeztük, hogy kezelnek-e a csernobili katasztrófával összefüggő minősített iratot, és amennyiben igen, milyen jellegű és mennyiségű iratról van szó. Kértük a minősített iratok tételes felsorolását, valamint azt, hogy árulják el, melyik egykori szerv volt az eredeti minősítő, a minősítéseket mikor és ki vizsgálta felül utoljára, és mi volt az indoka a titkosság fenntartásának.

A megkeresett szervek többségétől érkezett válasz a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben előírt határidőn belül. A kapott tájékoztatás szerint nincsenek a csernobili katasztrófával összefüggő minősített iratok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kezelésében. Érdeklődésünkre Dunkel Zoltán, az OMSZ vezetője megjegyezte: meteorológiai szempontból a konkrét mért adatok lehettek volna titkosak, és bár a balesetet követően ezek nyilvánosságra hozatalát nemkívánatosnak tartották, nem sokkal később az OMSZ saját hatáskörben mégis megtette ezt.

A 138-as számú doboz

A Honvédelmi Minisztériumnál sincsenek már ilyen titkos iratok, igaz, ez nem régóta van így.  A minisztérium közölte, az atomkatasztrófával összefüggésben a Honvédelmi Minisztériumnál két minősített irat keletkezett: az egyik a Magyar Néphadsereg Haditechnikai Intézet 00108/2/1986. nyt. számú, „a Csernobilben történt atomerőmű balesetről készített Jelentése”, a másik a Honvédelmi Minisztérium Magyar Néphadsereg Vezérkara által 34/0621/MNVK nyt. számon kiadott, „A csernobili reaktorbaleset tanulságai és következtetései a fegyveres erők számára” című kiadvány volt. A minősítéseket felülvizsgálták, és 2007 októberében mindkét dokumentum titkosságát feloldották. Az iratokat most a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattára őrzi, a dokumentumok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

A Külügyminisztérium sem kezel már ilyen titkos iratokat, azokat korábban átadták a Magyar Országos Levéltárnak. “Az iratokról készült repertóriumban a vonatkozó iratok felsorolása a 438. oldaltól a 439. oldalig található, maguk az iratok a 138. dobozban találhatóak” – tudtuk meg a minisztériumtól.

Hasonlóan járt el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is. A sajtóiroda azt közölte, hogy a KIM jogelőd szerveinek maradandó értékű iratait az 1993-es évkörrel bezárólag a Magyar Országos Levéltárnak adta át. Az iratok egy részét minősített iratként adták át, és voltak köztük Csernobillal kapcsolatosak is, tették hozzá. Az országos levéltárban található és kutatható is az összes, 1989 vége előtti minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, valamint azok az előterjesztések, amelyeket a Minisztertanács szervezeti egységei az ilyen ülésekre készítettek. A KIM válaszából kiderül, hogy korábban ezek is titkosak voltak, de felülvizsgálták és nyílttá tették őket. Arra, hogy ez pontosan mikor történt, nem tért ki a válasz.

Vannak olyan, a Minisztertanács szervezeti egységei által készített minősített iratok, melyeknek a felülvizsgálata még csak előkészületben van. A felülvizsgálattal legkésőbb 2013. június 30-ig kötelező elkészülni.

Sok titkot rejthet a belügy irattár

A Belügyminisztérium irattárában titkos és nem titkos iratokat egyaránt őrizgetnek. Nem titkos a csernobili katasztrófával kapcsolatos, 1991. december 3-6-ai ENSZ-munkaülés anyaga és úti jelentése, valamint az ENSZ tájékoztatásai és egy megbízó levél. A Belügyminisztérium közölte, hogy az irattárukban találhatóak szigorúan titkosnak minősített iratok is, de ezeknek a minősítője nem a Belügyminisztérium, hanem az Országos Atomenergia Bizottság, a Külügyminisztérium nemzetközi szervezetek főosztálya, valamint a honvédelmi bizottság és a gazdasági bizottság voltak.

A belügyi tárca álláspontja szerint nekik nem áll módjukban adatokat szolgáltatni ezeknek a szigorúan titkos iratoknak a jellegéről, a minősítés indokairól. Arra hivatkoztak, hogy nincs a birtokunkban megismerési engedély, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a minősített adat nem tartozik a bárki által megismerhető közérdekű adatok körébe. Mi azonban első körben nem a titkos iratok tartalmára kérdeztünk rá, kérdéseinket azon az alapon tettük fel, hogy a szóban forgó iratok szigorúan titkosnak minősített mivolta önmagában nem jelenti azt, hogy az iratok jellege és a minősítés fenntartásának indoka se lenne megismerhető a nyilvánosság számára. A Belügyminisztérium érveivel kapcsolatban hétfőn az adatvédelmi biztoshoz fordultunk levélben, kértük az állásfoglalását.

A titkosság fenntartásának indokaira vonatkozó kérdésünkre nemcsak a Belügyminisztériumtól, egyik szervtől sem kaptunk választ. Ezzel kapcsolatban is az adatvédelmi biztos segítségét kértük levelünkben. Neki ugyanis egy, a minősítés jogszerűségét és indokoltságát vizsgáló eljárás keretében joga van arra, hogy kérje a  részletes indoklást, és ha a minősítést indokolatlannak találja, felszólíthatja a minősítőt a minősítés megszüntetésére, vagyis a titkosítás feloldására is. Ha az érintett megalapozatlannak tartja az ombudsman felszólítását, és nem akarja nyilvánosságra hozni az adatot, hatvan napon belül a bírósághoz kell fordulnia. Ha nem teszi ezt meg, és letelik a határidő, a titkosítás a 61. napon megszűnik.

Néhány választ még várunk

Három minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ adatigénylésünkre. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól csak az automatikus visszaigazolás jött meg levelünk fogadásáról. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium informatikai és dokumentációs főosztálya május 6-án jelezte, hogy kérdéseinket csak most kapták kézhez, elnézést kértek, és megígérték, hogy a kért információkat haladéktalanul összegyűjtik. A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én küldött elektronikus megkeresésünkre április 28-án küldött választ, amelyben az állt, hogy kérdéseinket hivatalos, nem elektronikus levélben küldjük el Nagy Róza államtitkár asszonynak. A hivatalos levelet múlt héten adtuk postára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kérése meglepő volt, hiszen a kormany.hu honlapon részletes tájékoztatást lehet olvasni arról, hogyan lehet benyújtani a közérdekűadat-igényléseket. Itt nincs szó arról, hogy a postai hivatalos levél lenne az egyetlen játható út, azt írják, “szóban, írásban vagy elektronikus úton” lehet igényt benyújtani, és megadják az emailcímet is, ahová az elektronikus megkeresést küldeni lehet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!