Amnesty: Cigányok a félelem légkörében

A magyarországi romák tavaly is erőszakos támadásokkal és megkülönböztetéssel szembesültek, és a félelem légkörében éltek - áll az Amnesty International (AI) által pénteken kiadott idei világjelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetének élén.

A 2011-es jelentés Magyarországról szóló másfél oldal bevezető összefoglalójában azt írja, a magyar bűnügyi igazságszolgáltatás által a gyűlölet-bűncselekményekre adott válaszintézkedéseket strukturális hiányosságok jellemezték.

Az AI szerint hiányzott a kapacitás a gyűlölet vezérelte bűncselekmények azonosítására és kivizsgálására, a rendőrök és a vizsgálótisztek nem kaptak szakosított képzést vagy konkrét útmutatásokat, és nem történtek hatékony intézkedések a jelenség természetének és kiterjedtségének feltérképezésére.

A jelentést szerint voltak olyan dokumentált esetek, amelyek megmutatták, hogy a hatóságok gyakran nem ismerték fel egy-egy bűncselekmény rasszista indíttatását. A szervezet utal olyan beszámolókra, amelyek szerint a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek, valamint zsidók ellen elkövetett egyes bűncselekmények esetében sem lett figyelembe véve indíttatásként a gyűlölet.

A jelentés szerint a tiltakozások ellenére elfogadott új médiaszabályozást hazai nem kormányzati szervezetek, valamint a sajtó és a nemzetközi közösség is bírálta a törvény lehetséges következményei miatt, beleértve a médiatartalmak korlátozását, az újságíróknak és a szerkesztőknek adott egyértelmű útmutatások hiányát, valamint az új szabályozó testület erőteljes hatásköreit. Ezek mindegyike a véleménykifejtési szabadság méltánytalan korlátozásának kockázatával jár - áll az Amnesty-jelentésben.

Folytatódó diszkrimináció Közép-Kelet-Európában

Közép-Kelet-Európa több országában az elmúlt évben is diszkriminációval, állami szinten is tapasztalható rasszista megnyilvánulásokkal szembesültek a roma közösségek, áll az Amnesty International éves világjelentésében.

A jelentés Romániával foglalkozó fejezete szerint magas rangú román kormányzati tisztviselők részéről rasszista, diszkriminatív megjegyzések hangzottak el, a romák a legmagasabb szintű politikai közbeszédben is "negatív értelmű etnikai általánosítások" célpontjai voltak. Idéznek egy közvélemény-kutatást is, amely kimutatta, hogy a román lakosság 67 százaléka nem lenne hajlandó romát befogadni a családjába.

Az AI a pénteken kiadott jelentésben ismét felidézi a csíkszeredai romák 2004-ben végrehajtott kényszer-kilakoltatását, amelyről az emberi jogi szervezet már a tavalyi év elején külön jelentést is közölt. A most kiadott éves világjelentésben erről az ügyről azt írják, hogy még 2010 végén is közel 75 roma - köztük több kisgyermekes család - élt egy szennyvízülepítő telep szomszédságában a város külterületén, fémkonténerekben. A kabinok túlzsúfoltak, a kitelepítettekre pedig összesen négy vécéfülke jut. Jóllehet ígéretek hangzottak el arról, hogy a kabinok csak átmeneti megoldást jelentenek, a helyi hatóságok a tavalyi év végéig sem biztosítottak megfelelő alternatív elhelyezést, áll a pénteki jelentésben.

Szlovákiáról az emberi jogi szervezet azt írja, hogy a romákkal szembeni diszkrimináció több szinten is folytatódott 2010-ben. A szlovák belügyminisztérium a hírek szerint bejelentette, hogy megkezdte a roma telepek lakói által elkövetett bűncselekmények adatgyűjtését szolgáló rendszer kidolgozását, áll az Amnesty International jelentésében.

Az AI szerint több szlovákiai településen döntést hoztak arról, hogy fallal választják el a romák és a nem romák lakta negyedeket, sőt egyes helyeken már meg is kezdődött a falak felépítése.

Oroszországról a jelentés megállapítja, hogy az emberi jogok védelmezői, a politikai ellenzék tagjai, valamint környezetvédő aktivisták és újságírók változatlanul fenyegetéseknek, zaklatásnak, támadásoknak voltak kitéve, az ilyen incidensek ügyében indított vizsgálatok pedig nem sok konkrét eredményt hoztak.

A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát továbbra is támadások érték, demonstrációkat tiltottak be vagy oszlattak fel erőszakkal. A hatóságok nem egyértelmű üzeneteket küldenek a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében: egyrészről az újságírók és a civil társadalmi aktivisták nagyobb védelmét ígérték, másrészről azonban a kormány prominens bírálói ellen lejárató kampányokat indítanak, vagy legalábbis nem állják útját a rágalomkampányoknak, írják a világjelentésben.