Már nem a kommunista bácsik mondják meg, milyenek a fiatalok

Ha valakinek akkor még nem esett volna le, hogy a kormány milyen komolyan veszi a fiatalok kérdését, amikor külön posztot hoztak létre az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos néven, aztán még akkor sem sejtett semmit, amikor Rétvári államtitkár Fluor Tomival bolondozott a parlamentben, majd a TV2-ben, legkésőbb akkor azért kapcsolhatott, amikor maga Csányi Sándor MLSZ-elnök, ugyan a foci kapcsán, de érezhetően általános érvényű bölcsességgel azt mondta egy interjúban, hosszú távon a fiatalok jelentik a jövőt.

Készül az új ifjúságpolitikai koncepció Mihalovics Péter miniszteri biztos vezetésével, nem lehet azonban ennek csak úgy előkészítetlenül nekimenni, mert úgy járna a kormány, mint az a fiatal, aki véletlenül bekapcsolva hagyta anyja laptopján az ételmaradékos pornót. Ezért készült el Az európai fiatalok világa a XXI. század elején című tanulmány, mely az Európai Bizottság anyagaira alapul.

Annál, amikor jobboldali politikusbácsik foglalkoznak a fiatalokkal, kevés jobb terep adódik éretlen viccelődésre, még a Jobbik és a homoszexualitás, az LMP és a magyar vidék vagy az MSZP és a jövő sem lenne ilyen hálás téma. Az ifjúságpolitika tipikusan olyan terület, ahol a 0-0-ra kihozott meccs is emberfelettien jó teljesítmény. Foglalkozni muszáj vele, mert fontos dolog, de jófejkedhet akármennyit egy politikus, azért az úgynevezett fiatalok nyilvánvalóan jobban fognak hinni még egy hányóversenyt rendező hiphopzenekarnak is, mint neki. Jancsák Csaba ifjúságkutató, a tanulmány szerkesztője azért igyekezett kiemelni, régen még korosodó kommunisták mondták meg, milyenek a fiatalok, bezzeg ma.

Nem is szeretnénk igazságtalanok lenni, és egyáltalán nem várjuk, hogy az Európai Néppárt meghatározó erejének ifjúsági koncepciója a 4chanen alapuljon, de az is biztos, hogy amikor olyanok magyaráznak a fiatalokról, akiknek fogalmuk sincs, milyenek a fiatalok, vagy éppen nagyon is van, de szeretnének úgy tenni, mintha nem lenne, az általában elég szórakoztató. Láttunk mi már fidelitasos bulin készült képet.

Úgyhogy az vesse ránk az első gangrénafétis-videót, aki a helyünkben ne lapozta volna át a tanulmányban azonnal a politikai részvételről, a munkaerőpiacról és a demográfiáról szóló részeket, és nem azzal kezdte volna, mit vesznek majd alapul a fiatal demokraták, ha szexről és kábítószerekről van szó.

És máris jött az első csalódás: a kiadvány alapján a XXI. század elején az európai fiatalok világának gyakorlatilag nem része a szex. Olyan áttéteken keresztül kerül csak szóba a téma, mint az AIDS-hez kötődő halálesetek, meg a szülővé válás. Nem mintha azt várnánk, hogy mostantól Szíjjártó Péter tartsa a gyertyát minden magyar fiatal hálószobájában, de az azért meglepő, hogy ennyire alul van kezelve a kérdés. Legfeljebb abból lehet kiolvasni valamit, amit a szabadidő meghatározásánál ír a tanulmány, sőt, ez kifejezetten bíztató. “A szabadidő az az időszak, amikor a fiatalok azt csinálnak, amit akarnak, és azzal, akivel akarják.” Ha ez lesz a kormányzati koncepció, azt csakis üdvözölni lehet.

Az európai fiatalok kábítószereznek is, főleg füveznek. A 15-34 éves korosztályból 23 millióan szívtak be összesen az elmúlt egy évben, ha a 25-34 év közöttieket nézzük, akkor 13 százalék, különböző országokban ez 2 és 20 százalék között mozog. Az európai fiatalok 2,5 százaléka él ezzel a szerrel minden nap, a második legnépszerűbb pedig a kokain. A kötetből kiderül, hogy ezeket, és más szereket főleg az úgynevezett bulikon szerzik be. A legkevesebbet a bolgár, görög, ciprusi és máltai fiatalok drogoznak.

Az alkohol megkönnyíti az interakciót, a barátkozást, növelheti valaki vélt népszerűségét és hatással lehet a fiatalok imázsára a kortárs csoportokon belül - olvasható a tanulmányban, pedig a kötet készítői nem is láthatták a gyöngyöspatai alexos videót. Az első részegség időpontja Ausztriában a legalacsonyabb egész Európában, az európai fiataloknak pedig több mint 80 százaléka ivott az elmúlt egy évben, több mint ötven százaléka legalább egyszer “leitta magát”, és ebben a felmérésben a KDNP-frakció még nem is szerepel. Előbbi listát Litvánia vezeti, 95 százalékkal, az utolsó helyen Portugália van 74-gyel. A dán fiatalok 82 százaléka rúgott be az utóbbi egy évben legalább egyszer, a franciáknál ez 29 százalék.

De tényleg nem azért áldoz ennyi energiát a kormány ifjúságpolitikára, hogy gyerekeskedjünk, ehhez elég lenne beírni a Google-be, hogy fecskelászló. Mihalovics Péter szerint a tanulmány egyik legfontosabb tanulsága az oktatásból a munkerőpiacra való átmenettel kapcsolatos problémák, melyek egész Európában jellemzőek. Az egyik legfontosabb adat, hogy a középiskolát befejező fiatalok 20,7 százaléka, a felsőfokúaknak viszont 65,8 százaléka volt foglalkoztatva egy évvel az iskola befejezése után. A húszévesek fele van jelen a munkaerőpiacon. A fiatalok munkahelykeresésének megsegítése az ifjúságpolitika egyik meghatározó irányvonala lesz a miniszteri biztos szerint.

A tanulmány konkrét ajánlásokkal  zárul, ahol egy kicsit megint izgalomba jöttünk, hátha kiolvasható lesz belőle, hogy “mindenképp zárasd be a helyet, ami állandóan tele van fiatalokkal és állíts országzászlót a helyére”. Kifejezetten ilyen részt ugyan nem találtunk, de az “olyan irányelveket kell kidolgozni, amelyek biztosítják a fiatalok bekapcsolódását és aktivitását a polgártudatot erősítő kezdeményezésekben helyi és nemzeti szinten egyaránt” passzus kellően kreatív továbbgondolásából éppen ez is kijöhet.

Ennek alapján egyelőre nem tudjuk, milyen lesz az ifjúságpolitikai koncepció, de Mihalovics Péter azt mondja, a júniusban bemutatása kerülő vitaanyag, majd a viták után őszre kiderül. A koncepció arcai között lesz Iváncsik Gergő kézilabdázó, Ifj. Figula Mihály borász és Andro DJ is.