A külföldre távozó diplomások utalhatnák haza az egyetem díját

A bürokratikus úton elrendelt felsőoktatási keretszám-csökkentés nem jó válasz a pénzhiányra, állítja Pokorni Zoltán. A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a magyar társadalom hosszú ideje a diplomaszerzést tekinti a felemelkedés útjának, és minden kutatás azt igazolja, hogy az állami befektetés minden szempontból megtérül, hiszen a diplomások magasabb részaránya a népességben pozitív befolyással van a nemzetgazdaságra, visszafogja a munkanélküliséget, magasabb átlagéletkoruk, és rövidebb ideig betegek.

Ha a kormány drasztikusan csökkentené a felsőoktatás államilag finanszírozott hallgatói létszámát, annak az lesz a következménye, hogy a családok külföldön fogják megkeresni a továbbtanulás lehetőségét. Az is biztos, hogy tömegek nem fogják választani a felsőoktatás helyett a szakmunkásképzőket, akármennyire szeretnék ezt az iparkamarák és egyes politikusok.

Pokorni szerint a hazai felsőoktatás számára plusz forrást jelenthetne, ha újragondolnák a jelenleg működő diákhitel rendszert. Azt javasolja a kormánykoalíciónak, hogy olyan rendszert alakítson ki, amely egyértelműen preferálja azokat, akik lediplomáznak, és tanulmányaik befejezése után is itthon maradnak. A támogatás módja lehet, hogy a munkáltató - adott esetben az állam - átvállalhassa a részletek fizetését, ami a mindenkori kereset 6 százaléka.

A fideszes oktatáspolitikus szerint az ország pillanatnyilag nem engedheti meg azt, hogy a közpénzből finanszírozott diplomások egy-két éven belül külföldre települjenek, és ott kizárólag saját hasznukra kamatoztassák a diploma megnövekedett piaci értékét, ezért jogos a felsőoktatási rendszer olyan irányú átalakítása, ami ezt a luxust nem finanszírozza. Sokan feketén dolgoztak kint magasabb bérért, de közben itthon szünetel a diákhitelük visszafizetése – mondta az Indexnek Pokorni. A külföldre távozók diákhitelügye az uniós adóhivatalok együttműködésének kérdése, amivel az európai diákhitel kiépítésénél amúgy is foglalkozni kell.

A másik pazarló elem a mostani rendszerben, hogy jelenleg évente 30-40 százalék közötti a lemorzsolódás az egyetemeken, vagyis a felvett 90-100 ezer diákból csak 50-54 ezer fejezi be a teljes képzést. Pokorni szerint a lemorzsolódó diákok utólagos finanszírozását úgy lehetne megoldani, hogy ha nem folytatják tanulmányaikat, akkor az állam kiállítja nekik a számlát, amit a diáknak be kell fizetnie, az ilyen esetekre a diákhitel egy speciális formáját dolgozná ki a politikus.

Pokorni egyelőre nem tudott pontos összeget mondani, hogy mennyit hozhat vissza az állam számára a két csoport, de a politikus szerint az összeg igen magas lesz, hiszen a külföldre távozók száma most több ezer fő, és a trend egyre emelkedik, az egyetemet be nem fejezők száma pedig további 40 ezres tételt jelenthet évente.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!