Itt legalább maradtak cigányok

Szűk százan gyülekeznek a gödöllői királyi kastély parkerdejének kordon nélküli részén este hatkor, a meghirdetett időpontban, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében Ante Gotovina horvát tábornok hágai ítélete ellen tiltakozzanak. A kastély ekkora már javarészt elhagyatott, az uniós fejlesztési miniszterek már távoztak nem hivatalos csúcstalálkozójukról, de elég nagy forgalmi dugót okoztak ahhoz, hogy még fél órát kelljen várni a hangosításra.

Még nyolc vármegye

A várakozás lehetőséget ad pár rögtön felmerülő kérdés tisztázására. A szórólap szövege szerint "a horvát nép függetlenségének ügye a mi ügyünk is, hiszen a Szent Korona egyik országáról van szó". Erről azért megkérdeznénk a megjelent horvátokat is. "Nagyon jó a kapcsolatunk a Hatvannégy Vármegyével, akik, mint nevük is jelzi, elismerik a horvát függetlenséget. A történelmi Magyarországnak (ezt horvátul Ugarskának hívják, a modern államot Madžarskának) ugyanis 72 vármegyéje volt" - válaszolja kérdésünkre Frano Čirko, a szélsőjobboldali HČSP (a Tiszta Horvát Jogpárt) ifjúsági szervezetének, a Mladežnek az elnöke. A horvát szélsőjobboldal gyorsabban és gyakrabban osztódik, mint az amőba, legyen elég annyi, hogy a HČSP a sokfelé osztódó Jogpárt egyik legradikálisabb utódszervezete. "Ante Pavelić programját akarjuk megvalósítani" - fejti ki ars poeticájukat a három ifjúsági tagozatost kísérő testőr, Branko. Ante Pavelić a Független Horvát Állam (NDH) nevű fasiszta bábállam vezetője, a horvát náci mozgalom, az Ustaše alapítója volt, kb. a horvát Szálasi. A párhuzam már csak azért is indokolt, mert az esemény egyik médiatámogatója a kitartas.hu című hungarista portál.

Branko amúgy "háborús bűnös", magyarázta nevetve az esemény előtt Toroczkai László HVIM elnök Zagyva György Gyula HVIM tiszteletbeli elnök jobbikos parlamenti képviselőnek. A bizalmasnak gondolt közlést később beszédében is megismétli, igaz, burkoltabban. "Branko részt vett a szerbek elleni harcokban, több, háborús bűnöket is vizsgáló szerb bíróság keresi" - mondja róla.

Nem terroristák

A második tisztázandó probléma, hogy vajon itt lesznek-e "a horvát nemzeti ellenállás vezéralakjai", ahogy a szórólapon szerepelt. A Horvát Nemzeti Ellenállás (Hrvatski Narodni Otpor) az usztasa emigráció terrorszervezete volt, a hetvenes években több terrortámadást hajtottak végre jugoszláv külképviseletek, vagy éppen svéd repülők ellen. Németország 1978-ban minősítette a csoportot terrorszervezetnek. "Nem, nem, nem, nincs közünk hozzájuk, mi a Mladež HČSP vagyunk" - mondja Čirko. Azt is elárulja, hogy összesen négyen érkeztek, Glasnović tábornok jött volna még velük, de sajnos nem ért rá. Željko Glasnović - Ante Gotovinához hasonlóan - az emigrációból tért haza, előbb a horvát nemzeti gárdában, majd Boszniában, a Horvát Védelmi Tanács hadseregében harcolt.

Hat óra már bőven elmúlt, többen már nem érkeznek. Gyöngyösi Mártontól, a Jobbik külügyi szakpolitikusától érdeklődnénk, hogy pontosan mi is az álláspontja a nyíltan usztasa HČSP-ről, de elrabolja előlünk a Jobbik házitévéje. A felbukkanó Zagyva György Gyula, amikor megtudja, hogy az Indextől vagyunk, csak annyit mond "az is egy szint, amikor már az Indexnek is örülünk". Az esemény valóban nem váltott ki nagy érdeklődést, de Zagyva még így is elégedett. "Azt hittem, tízen se leszünk". "Csak a kenyér érdekli a népet, nem egy horvát nemzeti hős" - feleli erre Toroczkai.

Bombázással bátorított költözés

Ezután nem sokkal megérkezik a hangosítás, de előtte még foglaljuk össze a leglényegesebb tudnivalókat a demonstráció tárgyáról, Ante Gotovináról.

A múlt hónapban emberiesség elleni és háborús bűnök miatt Hágában 24 év börtönre ítélt tábornok horvátországi megítélése, bár a szélsőjobb szeretné így láttatni, korántsem egységes. Vannak, akik szerint hős, mások szerint egy piti tolvajból lett háborús bűnös. A szélsőjobb azért lát hőst benne, mert ő volt az egyik irányítója a Horvátország nagy részét felszabadító Vihar (Oluja) hadműveletnek.

Az Oluja sok szempontból kiemelkedő katonai akció volt. A horvát, a boszniai horvát és a bosnyák hadsereg 1995 nyarán - hivatalosan el nem ismerten, de több oknyomozó írás adatai szerint az amerikai és az izralei hadsereg stratégáinak segítségével - összehangolt akcióba kezdett a hercegovinai fronton. Az ekkorra szövetségbe kovácsolt bosnyák és horvát haderő Nyugat-Hercegovinában előretőrve elérte Bosznia legnyugatibb csücskét, a helyi hadúr, a szerbekkel különalkut kötő Fikret Abdić Bihaćát.

Ezzel gyakorlatilag elvágták a Horvátországból de facto kiszakadt Krajinai Szerb Köztársaságot az utánpótlástól, a boszniai szerb államtól és közvetve Jugoszláviától. A nyári átkaroló hadművelet után a Krajina tarthatatlan maradt. Így, a horvát katonai akció kezdetekor a szerbek tömeges menekülésbe kezdtek - ehhez a horvát-bosnyák csapatok Boszniában készségesen három menekülési folyosót is nyitottak.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság ez utóbbi ponton kezdett vizsgálódni. Megállapításaik szerint Gotovina nem csak elnézte, de egyenesen ösztönözte azokat az attrocitásokat - civil célpontok lövetését, a gyújtogatásokat, stb - melyekkel az esetleg maradni kívánó szerbeket is távozásra bírták. Az mindenesetre tény, hogy az Oluját követően gyakorlatilag nem maradt szerb lakosság a területen, ahol amúgy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is szerbek éltek - ez volt az egykori határőrvidék, innen is a neve, Krajina.

Bár nem szerepünk Ante Gotovina vagy a hágai bíróság munkásságának megítélése, megjegyeznénk, voltak olyan eseményei a horvátországi harcoknak, ahol egyértelműbben igazolható lett volna Gotovina bűnössége, a pakraci és a gospići tisztogatásokra gondolunk. A háború alatt végig a horvátok kezén lévő Gospićban gyakorlatilag kiirtották a helyi szerb értelmiséget, köztük sokakat, akik amúgy Horvátország függetlenségét támogatták.

Blairt látná börtönben

Az első felszólaló, Gyöngyösi Márton szerint Gotovina elítélése annak bizonyítéka, hogy a Nyugat újra cserben hagyott bennünket. "Az Oluja jogos önvédelem volt" - mondja. Szerinte az ítélet megintcsak bizonyítja, hogy Európa vagy nem érti a térség bonyolult viszonyrendszerét, vagy szándékosan destabilizálni akarja a régiót. "Gotovina nélkül nem létezne önálló Horvátország" - jelenti ki, bár ez elég történelmietlen, mivel egyrészt Horvátország függetlenségét 1991-ben már az akkori Európai Közösség államai is elismerték, a Krajina helyzete pedig, mint már írtuk, az Oluja idejére már tarthatatlanná vált.

Gyöngyösi azt is kifogásolja, hogy Hágában "nemzetükért harcolókat ítélnek el", miközben "a milliók haláláért felelős George W. Bush és Tony Blair", vagy "a palesztin csecsemőket gyilkoló izraeliek" szabadok.

Piti tolvajból nagypályás bűnöző

Gyöngyösit a nap legvisszafogottabb, egyben legérdekesebb szónoka követte. Juhász József a francia idegenlégióban, majd a horvátországi háborúban is Ante Gotovina mellett szolgált. Beszédében nemcsak a szépre emlékezik. Bár a 16 éves, Jugoszláviából csónakkal emigráló Gotovinát Kolombuszhoz hasonlítja, nem titkolja el azt sem, hogy a légióból leszerelő későbbi tábornok piti tolvajként és hamisítóként ült börtönben, vagy hogy a háború kitörésekor Dél-Amerikában képzett ki szélsőjobboldali félkatonai szervezeteket.

Azt se titkolja el, hogy Gotovina vezette Matko Bobetko tábornokkal a horvát honvédő háború legcsúnyább kudarcával végződő katonai akcióját, a Maslenica hadműveletet. Igaz, ő félsikernek ítéli a 185 horvát katona halálát követelő, teljesen eredménytelen akciót, a kudarc okát pedig a katonák kiképzési hiányosságaiban látja. Gotovina sorsát szerinte az pecsételte meg, hogy 2000-ben, az akkor már két éve halott Tudjman elnök HDZ-jének bukása után ő is aláírta a szélsőjobbhoz közeli tábornokok levelét, amiben az új horvát kormányt bírálták. Szerinte a politikára nézve veszélyt jelentett egy népszerű tábornok, ezért is árulták el végül.

A helyzet persze nem ilyen fekete-fehér. A horvát politikai elitből egyedül talán Stipe Mesić akkori elnök állt ki egyértelműen Gotovina ellen, a kormányok, bár névleg együttműködtek a hágai törvényszékkel - ez az uniós csatlakozási tárgyalások feltétele is volt - valahogy sose találtak rá Gotovinára, akit végül a Kanári-szigeteken fogtak el a hatóságok.

Hamis vádak Nürnbergben

A következő szónok, Zagyva György Gyula mindenesetre Juhász gondolatát vitte tovább. "A magyar és a horvát elit is hazaáruló. Pedig róluk mást gondoltunk" - kezdi. "Azért, hogy ebbe a rohadó Európai Unióba valamikor beléphessen, kiadta nemzeti hősét" - menydörgi a színpad gyanánt összetákolt raklapokról. Aktualitásokra is kitér beszédében. Dominique Strauss-Kahnt "letartóztatták, de már szabadon engedték, pedig neki kéne a hágai törvényszék előtt felelni azért, amit az elmúlt évtizedekben művelt a gazdasággal!"

Strauss-Kahnt egymillió dolláros óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték, a Nemzetközi Valutaalapot pedig 2007 óta irányítja.

Zagyva azon is csodálkozik, hogy miért ítélhették el egyáltalán Gotovinát, aki egy győztes háború hőse. Régebben "a vesztesek kerültek bíróság elé hamis vádakkal, például Nürnbergben" - zárja beszédét.

Itt még legalább van kit kiirtani

Az utána következő Toroczkai Lászlót leginkább az izgatja, hogy Kövér László utasítására nem léphetett be a Parlamentbe, ahol a koronát akarta megmutatni a horvát vendégeknek. Azon is fel van háborodva, hogy bíróság elé állították "Képíró bácsit", és hogy "az élőhalott Horn Gyulát" az adófizetők pénzén ápolják. Beszéde végén az usztasákkal példálózik, akik "elég jó munkát végeztek, Horvátországban alig van zsidó, szerb vagy cigány", épp ezért mondhatták neki a horvát vendégek, hogy a magyar szélsőjobb szerencsés, mert "az ellenség láthatóan jelen van". "Az egymilliós cigányságra utaltak" - magyarázza. Megtudjuk, hogy szerinte háború lesz, nagy európai háború, ahol a magyarok végre összeállnak. "Mindegy lesz, hogy ki jobbikos és ki vármegyés" - fejti ki, hogy mit is ért magyar alatt. A háborúban Toroczkai szerint együtt harcolunk majd a horvátokkal, "ha meg elbukunk, együtt bujkálunk".

Utolsóként Frano Čirko, a Mladež HČSP elnöke szólalt fel. Összességében ő beszélt a legösszeszedettebben, még ha különösen érdekeseket nem is mondott. A végén ő is kapta a legnagyobb tapsot. Persze ebben szerepet játszhatott, hogy Gotovina mellett Budaházynak is szabadságot követelt, sőt, egy szintre emelte a két "hőst".