Folytatják a harcot a szerzett jogok ellen

Két nagy téma uralja a parlament május 23-24-ei ülését. Az egyik Lázár János és Balsai István alkotmánymódosító javaslata, amely alapján visszaható hatállyal megfoszthatják járandóságuktól a korengedményes nyugdíjasokat, a másik az Állami Számvevőszékről szóló gazdasági bizottsági előterjesztés. Mindkét témát keddi ülésén tárgyalja a parlament.

A hétfőn egykor kezdődő ülésen a szokásos események – napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések – után több apróság kerül szóba. Határozatot hozhatnak arról, hogy a magyar parlament támogatja Teréz anya halála napjának jótékonyság világnapjává nyilvánítását, kihirdethetik a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó megállapodást, ratifikáljatják a Délkelet-európai Rendészeti Központról szóló megállapodást.

Hétfőn dönthetnek végleg arról, hogy a szocialista Ercsi helyett a fideszes Martonvásár legyen a martonvásári kistérség központja, és akkor határozhatnak a budapesti agglomeráció rendezési tervének módosításáról is. Ez utóbbira azért van szükség, mert az előterjesztők szerint is remekbe szabott eredeti törvényt 2005-ben fogadták el, és az előírások szerint ötévente felül kell vizsgálni, a változásokhoz kell igazítani azt, ami immár időszerű.

Hétfőn dönthetnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény újbóli módosításáról is. A kormány ezt első lépései között módosította hatalomra kerülése után, ám az Alkotmánybíróság nem meglepő módon kivetnivalót talált a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésében. Ezért most a törvényt a mondvacsinált indoklás lehetőségével egészítik ki, amennyiben elégséges indok, mi több, kötelező felmentési ok lesz, ha egy kormánytisztviselőben meginog a főnöke bizalma.

Az Alkotmánybíróság létszámát hamarosan 15 tagúra bővítheti a parlament, legalábbis a keddi ülésen megkezdik az új alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslat vitáját. A javaslat szövege cikkünk írásakor még nem ismert.

Mielőtt még előreszaladnánk a keddi események tárgyalására: hétfőn döntenek még az adóságelleni alapba befizetőknek adott adókedvezményekről, illetve az utánpótláskorú sportolók állami támogatásának kereteit szabályozó sporttörvény-módosításokról is, illetve szavaznak a képviselők javadalmazását átalakító javaslathoz és a Gyöngyöspatán történteket vizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslathoz benyújtott módosítókról. Az előbbi nem nagy változás, csak arról rendelkezik, hogy a miniszterek, államtitkárok, miniszterelnöki biztosok és kormánymegbízottak képviselőként legfeljebb az alapjövedelmüket kaphassák meg. A javaslat kimunkáltságára jellemző, hogy első mondatában miniszterelnöki biztosról és kormánymegbízottról, a másodikban miniszterelnöki megbízottról és kormánybiztosról beszél.

Még hétfőn lefolytatják a világörökségről szóló törvény részletes vitáját – ez a jelenleginél kiemeltebb védelmet biztosítana a világörökségi helyszíneknek –, valamint az szja-törvény módosításának részletes vitáját. Ez utóbbi alapján adómentes juttatásnak minősül az az alkalmanként legfeljebb 500 (ötszáz) forint, amit a szociálisan rászoruló diáksportoló kap.

Megkezdik a közbeszerzési törvény módosításának általános vitáját is, ennek értelmében a helyi önkormányzatok közbeszerzési pályázat kiírása nélkül adhatnák át a helyi közoktatási intézmények működtetését más intézményfenntartóknak.

Már hétfőn megkezdik, de lényegében kedden folytatják le az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ÁSZ munkáját jelenleg is külön törvény szabályozza, ám az előterjesztő gazdasági bizottság szerint az elmúlt évek gazdasági válsága és a nemzetközi változások ezt annyira meghaladták, hogy inkább teljesen újra kéne kodifikálni a törvényt. Az új javaslat szigorúbb együttműködési kötelezettséget ír elő az ellenőrzött intézményeknek, szervezeteknek, a korábbi megengedő szabályok helyett konkrét cselekvéseket előíró rendelkezéseket és az eddigiekkel szemben konkrét jogkövetkezményeket is tartalmaz.

Kedden folytatódik Lázár János és Balsai István alkotmánymódosító javaslatának tárgyalása a részletes vitával. Lázár és Balsai javaslatukkal megteremtenék a lehetőségét annak, hogy az állam visszavegye mindazok nyugdíját, akik az általános öregségi korhatár előtt vonultak nyugdíjba. Lázár a múlt héten már úgy finomított, hogy valójában csak a szolgálati nyugdíjasok nyugdíját akarják elvenni, és azt is csak az 57 évesnél fiatalabbaktól, ez azonban javaslatuk szövegéből nem olvasható ki. A Fidesz négy éve még határozottan tiltakozott az akkori kormány azon terve ellen, hogy a kormány megszüntesse a szolgálati nyugdíjat – bár Gyurcsányék nem készültek már megszerzett nyugdíjak elvételére.

Kedden folytatják a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló vitát is, ennek lényege, hogy a költségvetési csalás is tényállásként kerülne a Btk-ba, azaz büntetőjogi felelősség terhelné a trükköző pénzügyminisztereket, kormányokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!