Ebadó és tiltott tarkamókus

A hétfőn nyilvánosságra hozott állatvédelmi javaslatcsomag elsősorban a kutyatartás szabályait változtatja meg, és ezek a változások érintik a legszélesebb kört.  Az állam évenkénti összeírással egységes kutyanyilvántartást vezetne be, aminek a költségeit részben a kutyatartókra terhelnék.

Azok, akik chippel megjelölik vagy ivartalanítják a kutyájukat, kedvezményt kapnának, a mindkét beavatkozást elvégzők pedig mentesülnének a szövegben "hozzájárulás"-nak nevezett ebadó megfizetése alól. Ugyanígy ebadó-mentesek lennének a menhelyről befogadott kutyák is.

Hétnapos korig farokcsonkítás

A kutyásokat érinti az a változás is, hogy a négy hónaposnál fiatalabb kölyköket tilos lesz kikötni, továbbá a kutya, macska és görénykölyköket hathetes korukig anyjukkal kell tartani.

Betiltják a kutyák esztétikai célú fülmetszését. A farokkurtítás hétnapos korig engedélyezett marad (szűk helyen könnyen megsérül a kutyafarok), de ezen és az ivartalanításon kívül más, az állat egészségének megőrzése által nem indokolt beavatkozás nem lesz végezhető.

Fontos kutyaügyi változás, hogy a kutyákat nem a fajtájuk alapján minősítenék veszélyesnek, hanem ha az egyedi viselkedésük alapján indokolt. Ezzel lényegében azt mondaná ki a jogalkotó, hogy nem a kutyafajok, hanem egyes kutyatartók a veszélyesek. Párhuzamosan létrehoznák a kockázatos fajták listáját, az ilyen kutyákat csak rövid pórázon, szájkosárral lehetne közterületre kivinni.

A tervezet szerint jelentősen meg kell emelni az állatvédelmi bírság összegét, mert a jelenlegi, régóta hatályban lévő, maximum 150 ezer forintos plafonnak nincs visszatartó ereje. Erre különösen az élőállatok közúti szállításával foglalkozó fuvarozók tekintetében van szükség, melyek gyakran komoly szenvedésnek teszik ki a rájuk bízott jószágokat.

Tépés helyett szedés

Sajátos módon viszonyulnak a tervezet alkotói a libatartáshoz. "Tépés" helyett "szedés"-re cserélnék az állatvédelmi törvény megfelelő kifejezését, a főleg külföldi civil szervezetek által kárhoztatott, sajátos  magyar libatömési gyakorlatról viszont szót sem ejtenek.

Ésszerűnek tűnő változás, hogy élőállat nem lehetne nyeremény (nehogy felkészületlen tulajdonosokhoz kerüljön a tombolafődíjként meghirdetett csivavalány). A gerinces állatok, azon belül is elsősorban a halak és a hüllők tartására vonatkozó új, általános szabály az is, hogy minimum 30 literes életteret, azaz akváriumot, terráriumot kell biztosítani a számukra.

A macskaevés nem magyar hagyomány

A tervezet néhány igen egzotikus új előírást is tartalmaz. Törvényi szinten tiltaná a kutyák és macskák élelmiszerként, prémként történő felhasználását. Ami nyilván nem okozna megütközést, ha a szöveges összefoglaló nem a "globalizáció fokozódásával", az itt élő nemzetiségek és kultúrák, és mindezzel összefüggésben az említett állatok éttermi felszolgálásának kontextusában említené a változást.

"Ezek a hírek általában hamisnak bizonyulnak, ugyanakkor a jelenség teljes mértékben idegen a magyar hagyományoktól, ezért esetleges meghonosodásának megelőzése érdekében az élelmezési cél törvényi szintű tiltása indokolt" – próbálták megtalálni a szövegírók a politikailag korrekt, mégis kellően fenyegető utalást a magyar cirmosokra leselkedő kínai, esetleg olasz séfekre.

Prémjéért kizárólag csincsillát és angórát lehetne tartani, és ehhez a ponthoz kapcsolódik az állatvédelmi tervezet legmeghökkentőbb része. "A jövőben nem tartható prémes állatok döntő hányada (pl. amerikai nyérc, mosómedve, nyestkutya, nutria) kiszabadulása esetén komoly ökológiai veszélyt jelentene hazánk őshonos állat- és növényvilágára" – szól az indoklás, hogy milyen sorsot szánnak a rendelet alkotói e peches állatoknak: őket ugyanis elkoboznák és elpusztítanák.

Az új szabályok mögül az ilyesmire érzékenyek akár politikai felhangokat is kihallhatnak. Betiltanák ugyanis egyes invazív fajok kereskedelmét, melyek a szabadba jutva veszélyeztetnék az őshonos állatokat. A szabályozás most az amerikai rókamókusokra, a csinos tarkamókusokra és a japán mókusokra ácsingózókat hozná nehéz helyzetbe, ezek ugyanis kiszorítanák a Magyarországon őshonos mókusfajt.

El a tükörrel

Jobb idők köszönthetnek viszont a hím sziámi harcoshalakra. Ezeket az állatokat túlságosan stresszeli, ha látnak egy másik példányt (vagy a saját tükörképüket); ilyenkor színpompásan pózolnak, hogy elijesszék a vetélytársat. Épp ezért szokták őket párosával, vagy tükörrel tartani. A harcoshalak azonban mostantól sem egymást, sem a tükörképüket nem láthatják. Ugyanígy tiltani fogják az olyan "küllemjavító" beavatkozásokat, mint a festékanyag befecskendezése a díszhalakba.