Tünde
15 °C
26 °C

Meg lehet vonni a korhatár alatti nyugdíjakat

Az Országgyűlés módosította az alkotmányt, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak és a korhatár alatti rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és adott esetben megvonását. A változtatással elsősorban az 57 évesnél fiatalabb rendvédelmi nyugdíjasokat és a 62 évesnél fiatalabb, munkaképes rokkantnyugdíjasokat akarják visszaküldeni dolgozni, a nők, a bányászok, a vegyészek, a művészek korkedvezményes nyugdíját viszont nem vonják el. Akinek megmarad a járandósága, az a jövőben nem nyugdíjat, hanem valamilyen szociális ellátást kap.

Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött az országgyűlés. Az MTI összesítése szerint a kormánypárti képviselőkön kívül csak a független Pősze Lajos támogatta azt.

A módosítás főszabályként kimondja, hogy nyugdíjra a nyugdíjkorhatárt betöltött személy jogosult. Az alkotmánymódosítás három forgatókönyre ad lehetőséget a hatóságoknak: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugdíjak csökkentésére, szociális ellátássá alakítására, a munkaképeseknél pedig a megszüntetésére.

Sokan vannak, sokba kerülnek

A megszavazott alkotmánymódosítás

Az év végéig hatályos alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a
nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött
személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális
ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.

Jelenleg 238 ezren kapnak úgy öregségi nyugdíjat, 337 ezren pedig rokkantsági nyugdíjat, hogy nem érték el a nyugdíjkorhatárt. 15 ezren vannak korengedménnyel nyugdíjban illetve kapnak bányásznyugdíjat. Az átlagos havi kifizetés a korhatár alatti öregségi nyugdíjasoknak több mint havi 120 ezer, a korengedményeseknek közel 135 ezer, a korhatár alatti rokkantaknak közel 73 ezer forint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság legfrissebb, 2011 januári adatai szerint.  A számokat összeszorozva az idei évre 665 milliárd forint jön ki (plusz a korhatár alatti özvegyi nyugdíjakra kifizetett 8,4 milliárd forint) -, ami a nyugdíjkassza több mint 20 százalékát jelenti.

A korhatár alatti nyugdíjak felülvizsgálatát és megszüntetését a Széll Kálmán-terv vetette fel, és ez a cél a konvergencia programba is bekerült. Az indoklás szerint jelentős államadósságot duzzasztó tényező, hogy túl sokan mennek nyugdíjba a nyugdíjkorhatár előtt. Ezért a kormány meg akar szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt nyugdíjba menjenek azok, akik egyébként munkaképesek.

Hogy ne legyen túl egyszerű a helyzet, néhány, a főszabállyal tökéletesen ellentétes kiváltságot azért konzervál a most elfogadott szabályozás. A kormányzati ígéretek szerint nem csak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők kapnak felmentést a szigor alól. Nem piszkálják majd a bányászok, vegyészek, kohászok vagy művészek idő előtti nyugdíjazását.

Bár náluk megmarad a juttatás, a jövőben várhatóan ők sem nyugdíjként kapják ezt a járandóságot, hanem szociális ellátásként. Az átnevezés lényege, hogy a támogatás forrása a mostani gyakorlattal ellentétben nem a nyugdíjkassza lesz, hanem a költségvetésben erre elkülönített valamilyen egyéb szociális alap. Az egyelőre nem olvasható ki a tervekből, hogy ezek a járandóságok csökkennének, de erre megvan az elméleti lehetőség.

Letehetik a nagykanalat

Két nagy csoport jelentős felülvizsgálatra és elvonásra számíthat: ők a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjat kapó rendvédelmi dolgozók.

Jelenleg mintegy 30 ezer olyan egykori rendőr, vámos, pénzügyőr, tűzoltó, büntetés-végrehajtási dolgozó vagy tűzszerész van, aki nyugállományban van, de nem érte el a nyugdíjkorhatárt. További tízezer egykori katona is korkedvezményes nyugdíjat kap. Ők annak idején azért mehettek idő előtt nyugdíjba, mert megszűnt a beosztásuk, vagy nem tudtak más beosztást felajánlani nekik, esetleg szolgálatra alkalmatlannak minősítették őket.

A kormányzat szerint a korkedezeményes nyugdíjban lévők jelentős része alkalmas arra, hogy dolgozzon. A Pintér Sándor belügyminiszter által nemrég elkészített javaslat szerint az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok önkéntesen dönthetnek arról, visszatérnek-e dolgozni. Választhatnak, hogy magáncégnél dolgoznak, visszatérnek a testülethez könnyített szolgálatba, esetleg a közszférában vállalnak állást.

Aki mindezek ellenére korhatár alatti nyugdíjban marad, annak 16 százalékos adót kell fizetnie. Ha kiderül, hogy emellett feketén dolgozik, megvonható lesz tőle a nyugdíj. A múlt héten felmerült egy olyan javaslat is, hogy aki továbbra is a korkedvezményes nyugdíjat választja, annak emelik a járandóságát, hogy az adózás miatt ne csökkenjen a pénze.

Háborognak a kiváltságosok

A tervek ellen hetek óta élesen tiltakoznak  a rendvédelmi szakszervezetek. Érvelésük szerint a hivatásos szolgálati viszonyban állók kedvezményes nyugdíjlehetősége nem tekinthető klasszikus nyugdíjnak. Ez a hivatásos állományú dolgozó és az őt alkalmazó állam közti szerződésből fakadó jogosultság. A jogviszony létesítésekor a munkavállaló elfogadta a normálistól jelentősen eltérő korlátozásokat, munkafeltételeket, kötelezettségeket, melyek teljesítése fejében az alkalmazó kötelezettségeket vállalt a szerződésben szereplő szolgálati nyugdíjra. Ha egy munkavállaló teljesítette ezeket a feltételeket, az államnak is kötelessége teljesíteni az általa vállaltakat.

Bárdos Judit a A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke az országgyűlési képviselőknek írt májusi levelében arra figyelmeztetett, hogy a már megállapított és folyósított nyugdíjak részbeni vagy akár teljes elvonása családok tömegeit tenné tönkre. Bárdos szerint a nyugdíjak elvonása maitt több tízezer per indulhat nemzetközi fórumokon, és ez jelentősen ronthatja Magyarország megítélését.

A rendvédelmi dolgozók számos tüntetést tartottak, amelyeken radikális eszközökkel próbálták meg felhívni magukra a figyelmet. Április 16-án füstbombákat dobáltak az Andrássy úton és kinyitották a tűzcsapokat. A folyamatos demonstrációkat a ballagás idejére felfüggesztették, de május 6-án folytatták. Ekkor közel tízezren voltak, füstbe borították a Belügyminisztérium és a Parlament környékét, és tömegesen mentek be a Parlament elkerített parkolójába, egészen az Országház főlépcsőjéig. A tüntetésen már a Pintér Sándor menesztését és a kormány lemondását követelték. Pintér Sándor belügyminiszter elment a tüntetőkhöz. Megígérte a a tűzoltók elmaradt, 2004-2007 közötti túlóradíjainak kifizetését (ez körülbelül 7 milliárd forint) és tárgyalásokra hívta a szakszervezeteket.

A tárgyalások azóta nem sokat haladtak előre. Múlt hét csütörtökön Orbán Viktor is fogadta a szakszervezeteket. A tárgyalások után Pintér Sándor azt mondta: "közelebb jutottunk ismét egy-egy lépéssel ahhoz, hogy tudomásul vegyék a szakszervezetek azokat az elvárásokat, amelyeket mi szeretnénk érvényesíteni".

A szakszervezetek a hétfői parlamenti döntés előtt bejelentették: június 16-án békés fővárosi demonstrációt tartanak. Az akciót "bohócforradalomnak" nevezik el, mert mindenkit várnak, aki magát bohócnak maszkírozva visszavonná a Fidesz-KDNP-re tavaly leadott szavazatait.

Kiszűrik a munkaképes rokkantakat

Várhatóan már idén elkezdené a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) a 337 ezer korhatár előtti rokkantnyugdíjas, illetve a 190 ezer megváltozott munkaképességű ember felülvizsgálatát. Utóbbi körbe tartoznak azok, akik átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot illetve rokkantsági járadékot kapnak. Az átalakításnak tehát 528 ezer pontenciális érintettje van.

Valójában ennél szűkebb kört bolygatnak meg a felülvizsgálatokkal: a várakozások szerint minden harmadik-negyedik rokkantnyugdíjast visszaterelnének a munkaerőpiacra. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ez legalább 150 ezer embert jelentene.

A rokkantosítottak felülvizsgálatát orvosi bizottságok végzik. Azt kell megállapítaniuk, hogy az ellátott milyen fokban alkalmas munkavégzésre. Egy részüket a felfutó közmunkaprogramokban foglalkoztatnák, akár úgy, hogy másik részük legálissá teszi a jelenleg fekete vagy szürke szférában végzett tevékenységét.

15 tagú Alkotmánybíróság, kétharmados törvények

Az országgyűlés hétfőn még két helyen módosította a jelenleg hatályos alkotmányt. Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.

Az Ab létszámának növeléséről a jövő év január elsején hatályba lépő új alaptörvény rendelkezett, a mostani döntés nyomán azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amelynek elnökét első ízben választhatja a parlament (ez eddig a bírák joga volt). Az új alkotmánybírák és az elnök mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.

A másik módosítás szerint a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket az országgyűlés az alaptörvényben meghatározott szavazataránnyal fogadja el. A módosításra azért volt szükség, hogy a sarkalatos törvényeket még ebben az évben el lehessen fogadni, és az alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lehessen léptetni őket.