Milyen új ünnepnapjaink legyenek?

Nem a saját ötletünk, már népszavazást is kezdeményeztek, hogy ünnepnap lehessen. Egyébként negyvenegy éve, 1970 óta létező világnap, amit Magyarországon 1990-ben ünnepeltek először, kitalálója, Dennis Hayes mára az alternatív energiaforrások elismert kutatója lett. A környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, a kerékpárosok ennek a napnak a környékén tartják a Critical Masst – vélhetően Tóth Gy. László politológus őszinte örömére –, már csak a kényelmes, nyugodt belvárosi biciklizés miatt is jobb lenne, ha aznap nem kellene dolgozni. És akinek nem elég ez az érv, annak extra bónusz: ezen a napon született Gera Zoltán, Kaká és Lenin is.

Világrekordot jelentő hiperinflációt törtünk le az idén 65 éves forinttal, 1946 nyarán már csak matematikusok indultak el bevásárolni, de valószínűleg ők is úgy jártak, hogy mire a pengőkben megszámolták a nullákat, máris biggyeszthettek oda még egyet. Amikor felváltották a nagyjából húsz évet megért pengőt, egy forintért négyszázezer-quadrilliót kellett adni belőle, ez számmal majdnem elvisz egy sort: 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000, ugye? A forint bezzeg évtizedekig, 1946-tól az 1980-as évek végéig roppant értékálló volt, bár az utolsó húsz éve némileg viszontagságosra sikerült. A forintnap elleni érv lehet, hogy "de mi lesz, ha majd bevezetjük az eurót?", ám úgy látjuk, ezzel a kérdéssel még nagyjából tíz évig nem kell foglalkozni.

Jó ötletnek tartja a kereszténydemokrata Michl József, és jó ötletnek tartjuk mi is. Ha már idén bevezetnék, lenne egy újabb hosszú hétvégénk. Korábban is munkaszüneti nap volt, nyáron egyébként is jól jön minden alkalom, amikor inkább strandolhatunk, fröccsözhetünk, nemde? A nap, aminek magyar neve Nagyboldogasszony napja, Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe, ráadásul az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – kell ennél több egy kövér ötöshöz?

Rohanás a karácsonyi ünnepek előtt ajándékért, rohanás a két ünnep között, hogy a karácsony előtti rohanásban elmaradt dolgainkat pótoljuk, rohanás karácsonykor, hogy minden családtaggal találkozzunk, rohanás szilveszterkor, hogy minden buliba eljussunk – a december huszadikával kezdődő két hét nem más, mint stresszek sorozata. Ahhoz, hogy ezt tényleg kipihenjük, korántsem elég a január 1-jei munkaszünet, épp kapóra jönne még egy ünnapnap az év elején. Erre ideális lenne vízkereszt napja, ami a néphagyomány szerint is a karácsonyi ünnepkör zárása (a modern időkben a karácsonyfa emeleti ablakokon keresztüli kidobásával), egyben a napkeleti bölcsek és Jézus megkeresztelkedésének az ünnepnapja. Jobban nem is kezdődhetne az év, nem?

A magyar harcászat talán utolsó európai szinten is jelentős katonai sikere: Hunyadi János Nándorfehérvárnál visszaveri a török ostromot. Sajnos ez 1456-ban volt, vagyis 555 éve, de hát azóta valahogy nem kedvezett nekünk az európai széljárás. Ezt követően Mátyásnak még voltak ugyan katonai sikerei, de azokat nem követte a legenda szerinti déli harangszó. Mohács után már csak védekezésre futotta, a török helyett osztrákot kaptunk a nyakunkra, győzelmeink csak határon belül, végül mindig elbukott szabadságharcokban voltak. Úgyhogy régi dicsőségünk, bátran gyere elő az éji homályból!

Gondolta volna, hogy a hétalvó kifejezésünk egyházi eredetű? A Hét Szent Alvó egy német kifejezés, a Siebenschläfer tükörfordításából származik, a történet egy Szíriában keletkezett legendán alapszik, tudhatjuk meg innen. Hét vértanúról (Maximianus, Malchus, Martinián, Dénes, János, Serapion és Konstantin) van szó, akik csaknem kétszáz évet éltek túl befalazva, miután csodás álomba estek. A Pallas nagylexikona szerint a néphit úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik, szakadatlanul tart az eső hét hétig. Igaz, ezt könnyebb kibírni, mint kétszáz évet befalazva, ha pedig nem esik, remek ünnepnap július végére.

Nem ugrik be elsőre? Segítünk: ez az egyetlen ünnepnap-javaslatunk, amire alternatívánk is van: szeptember 17-e. Még mindig nem? Segítünk az évszámmal is: 2006. És az utolsó segítség, egy helységnév: Balatonőszöd. Igen, az elkúrós-kurvaországos-hazudtunkéjjelnappalos Gyurcsány-beszéd május 26-án hangzott el az MSZP-frakcióülésen. Azóta már megtudhattuk, hogy a beszéd valójában egy hitvesi csók volt, és azt is, hogy talán maga Gyurcsány szivárogtatta ki. Ezek azonban csak apró részletek: itt egy Nixon kvalitásait idéző államférfiúi tehetséget és elszántságot kell értékelnünk. De szavazzon bátran ötössel az is, akinek esetleg azért szimpatikus május 26., mert Farkas Bertalan ekkor indult a világűrbe.

A néphagyomány szerint ez ezen a napon fogadta méhébe Szűz Mária Jézust, a napot ezért a néphit a megtermékenyítéssel kapcsolta össze: a gyümölcsfákat ekkor oltották és ekkor végezték a szemzést; a beoltott fát nem volt szabad bántani, mert vér folyt volna belőle. Ha úgy érzi, hogy az aggasztó nemzetfogyatkozás ellen a három gyerek után járó szja-szuperkedvezmény sem elég, kattintson bátran ötössel a nemzés és fogantatás ünnepére.

Kell ezt egyáltalán indokolni, de komolyan? Abban az országban élünk, ahol a kulturált könnyűzenei szórakoztatást egy derék aktivista szervezeti formák közé terelné, abban az országban élünk, amely első dj-i olyan legendák voltak, mint Arató, B. Tóth, Cintula és Dévényi, akik diszkóikkal segítették a nemzetet, hogy derűsen vészelje túl a komenizmus utolsó rúgásait. Ebben az országban csak természetes, hogy a dj-k világnapját általános, és gigantikus partyba torkolló munkaszüneti nappá kellene minősíteni.

Egy igazán garantáltan négynapos ünnep, munkanap-áthelyezés nélkül – csábító, ugye? A kereszténydemokraták persze biztosan nem ezért látnák ezt is szívesen hivatalos munkaszüneti napként. A húsvét előtti nagyhét utolsó előtti napja a nagypéntek a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, ami ráadásul – a nevéből is láthatóan – mindig péntekre esik. Az egyház ezen a napon emlékezik meg Jézus kereszthaláláról, ezen a napon a katolikusoknál nincs mise. Ha vidéki wellnes-szálló tulajdonosa, szavazzon bátran a tavaszi négynapos ünneppel járó garantált vendégseregletért!

Egy szent, aki a mai Magyarország területén, a mai Szombathely környékén született, igaz nagyjából fél évezreddel a magyarok érkezése előtt, amikor még vizigótok és hunok kalandoztak Kárpátok szent bércén innen és túl. Márton római katona volt, akinek egy jótette után – egy kokdusra terítette köpönyegét – álmában megjelent Jézus, akkortól Istent szolgálta, a néphagyomány szerint szegény és szerény volt, egy libaólban bújt el, amikor püspökké akarták szentelni. Ennek emlékére manapság finom libasülteket eszünk, ahogy azt a költő eltervezte gyerekként, és hozzá újbort iszunk; a köpönyeg kikerült az ünnepkörből (az evés-ivást magyarázza, hogy a népszokás szerint ilyenkor zárultak az éves mezőgazdasági munkák). Egy szavazat a jóllakott jótékonyságért?

Június elején négy nap alatt kétszer is győzött a futballválogatott, jó-jó, Luxemburg és San Marino ellen, de hát a kis siker is siker, pláne kapott gól nélkül. Mégis, hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a magyar foci távol van még egykori legendás önmagától, nagyjából annyira, mint Makó Dagesztántól. Ilyenkor sokat segíthet a fejben hamar elfáradó fiúknak az a lelki támasz, hogy kedvenc sportágjuknak egy hivatalos ünnepet szentelünk.