Egymilliárdos bontás, sokmilliárdos építés Pécsen

2011.06.14. 14:35
Húszéves problémát vett elő újra Pécs városvezetése a Magasház visszavásárlásával és lerombolásával. A Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központot építenék meg az 1989 óta 25 emeletes reménytelenségében és magányában rohadó épület helyére. Pécs ráadásul az Orbán-kormány által leállított PPP-beruházásokhoz hasonló megoldást talált.

A Magasház helyén a Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központot építené fel Pécs város vezetése: az Öresund Holding vásárolná meg az épületet a spanyol tulajdonostól, a Grupo Miltontól. Az Öresund végzi jelenleg a Pécs várossal közösen alapított Sziget Garázs Kft-ben az egyik legkomolyabb pécsi beruházást, a Magasház mellett 4,3 milliárd forintból épülő 750 férőhelyes mélygarázs építését. A modell feltűnően hasonlít azokra a PPP-beruházásokra (public-private partnership, azaz a köz- és a magánszféra együttműködése az alapja), amiket tavaly év végén leállított a kormány. Akkor két autópályát, egy sportcsarnokot, harmincegy uszodát és tornatermet, az MTV új székházát, két börtönt, egyetemeket és főiskolákat érintett a döntés.

Mi az a Grupo Milton?

A Grupo Milton az utóbbi években több nagy és botrányos ügyben is felemás szerepet kapott. Sávolyon építették volna a Balatonringet, Pátyon golfpályát és lakóparkot. A céget 2006-ban Kovács Bence János és Mészáros Alexandra alapították Valenciában. Cikkek itt a GM-ről.

A 38 ezer négyzetméteres A-kategóriás ingatlan helyére épülő épületek a beruházás befejezésekor teljesen az önkormányzat birtokába kerülnek, majd az önkormányzat 30 évre, előre meghatározott díjért visszabérli az irodaházat, amibe önkormányzati és állami hivatalok is beköltöznek. Többen nem értik Pécsen, miért lett hirtelen sürgető a Magasház mint probléma megoldása az önkormányzat számára, főleg, ha figyelembe veszünk két tényt: a városnak nagy az adóssága, illetve az e-közigazgatás korában nem a legjobb ötlet ilyen intézményeket építeni.

A pécsiek attól tartanak, hogy a belváros elsivatagosodása tovább folytatódik a funkcióinak elvesztésével. A folyamat az Árkád üzletközpont megépítésével kezdődött, aminek következtében a kereskedelem szenvedte el az első csapást. Folytatódott az EKF fejlesztéseinek hatásával, ami a kulturális intézmények részbeni kivonulásával járt, és most a közhivatalok is eltűnnek a belváros funkciói közül. A megoldatlan parkolási helyzettel együtt ez akár a szolgáltatások kiköltözését is előidézheti.

A kísértetháznak is nevezett Magasházzal kezdeni kell valamit. Eddig két koncepció versengett: felújítani vagy lebontani. A részbeni visszabontás és a megtartott épületrész hasznosításának lehetőségével senki sem foglalkozik, nem tudni miért.

Egymilliárdos bontás

A beruházás egyes információk szerint több milliárd forint. A Magasház lebontása önmagában is óriási költséggel járna: 410 millióért vásárolnák vissza a Grupo Miltontól az épületet, amit egymilliárd forintért bontanának le.

A Grupo Milton még 2008-ban vásárolta meg egy nagy ingatlancsomag részeként a Magasházat összesen hatmilliárd forintért Pécstől, mert a városnak nagyon kellett a pénz az óriási költségvetési hiány miatt. A cégnek nyilván egyszerűbb megválni a Magasháztól, mivel az volt a legnehezebben hasznosítható épület a csomagban. A csomag része volt: 1. Siklósi úti – FEMA ingatlanok; 2. Bajcsy laktanya; 3. Magasház 4. Megyeri úti ingatlan; 5. Munkácsy utcai rendelőintézet; 6. Lánc utcai ingatlan; 7. A/1 laktanya. A Grupo Milton több tízmilliárdos fejlesztést ígért.

"A Grupo Milton az ingatlant eladta a La Torre Kft-nek, akik egyértelműen jelezték a városvezetésnek, hogy szívesen eladják az épületet, ezt szándéknyilatkozatban rögzítették is" - válaszolta kérdésünkre a városháza.

Ha nincs pénz, akkor nem kell költeni, mondja sok pécsi, és ezért nem tartják jó ötletnek a beruházást. Ráadásul 30 évig fizetni kell a bérleti díjat érte, miközben a város nem próbálja meg, illetve aligha tudja eladni a kiköltöztetett hivatalok után üresen maradt ingatlanokat, hogy bevételhez jusson. Ezt egyébként a rossz ingatlanpiaci helyzettel magyarázza a város, és nem szívesen válna meg saját vagyonától. Az igazán nagy probléma ugyanakkor, hogy a kiüresedő belvárosi ingatlanok száma tovább növekedne a hivatalok kiköltözésével.

A spanyol Grupo Milton az eredeti elképzelés szerint nem bontotta volna le az épületet, hanem átépítette volna úgy, hogy felül menő lakások, alul pedig irodák és boltok legyenek, mindezt még a pécsi Európa Kulturális Főváros-projekt végére.

A Magasház

1975-ben épült 84 méter magas Magasház Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, ezt illik elmondani róla rögtön az elején. A ház története mindig különleges volt: a hetvenes években sok toronyház épült vidéki városokban, mert a párttitkárok kedvüket lelték a méricskélésben, hogy kié a nagyobb. A jugoszláv IMS technológiájú, vagyis az egymáshoz feszített vasbeton szerkezetű házat 1975-ben adták át, 76-ra beköltöztek a lakók. A Magasház nemcsak jelképe akart lenni a dolgozó városnak, hanem város akart lenni a városban. A 900 lakóról gondoskodó óriásépületben volt orvos és posta is. A Magasházat 1989-ben nyilvánították életveszélyessé, miután az acélszerkezetben erős korrózió indult meg. Karácsonykor kiürítették az épületet. A város 2003-ban 360 millió forintot költött a Magasház statikai megerősítésére. Koncepció hiányában rendre értékesítették az ingatlant, hátha úgy megoldás születik, de nem született. "Az épület megerősítését még Toller László polgármestersége alatt határozta el az önkormányzat – valójában teljesen feleslegesen" - nyilatkozta nekünk a jelenlegi városvezetés. A megerősítés nem volt teljesen felesleges, ha látna benne valaki fantáziát, akkor a felújítás után lakható lenne.  Forrás és még több infó itt.

Mi lesz a Magasház helyén?

A jelenlegi területet 70:30 arányban megosztja a város, hogy két épületet állítson majd a mostani 25 emeletes helyén. A nagyobbik, tehát a 70 százalékos telekarányú, a városé lesz, amely teljesen átlátható és elkülöníthető (gazdasági, gazdálkodási) helyzetet eredményez.

A tervezett központba kerülne az összes olyan önkormányzati és állami hivatal, ahol állampolgári ügyeket intéznek. Lényegében egy hatalmas ügyfélszolgálati irodát kell elképzelni. A felszabaduló intézmények hasznosítási módját részben megoldották, tudtuk meg a városházától: "Az egyetemmel közösen működtetik majd, mert a jelenlegi adóiroda az orvosi kar szomszédságában van, az okmányiroda pedig egy épületben kapott helyet a fül-orr-gége klinikával". Ezeket jelenlegi formájában távolságtartással kell kezelnünk pécsi szakértők szerint.

Kell az állam

Az óriásintézményt csak akkor tudja a város megvalósítani, majd eltartani, ha oda állami hivatalok is beköltöznek. A pécsieknek informálisan már ígéretet tett Navracsics Tibor a kormány támogatásáról, majd a hivatalos egyeztetések is megkezdődtek a város és a kormány között. A városban vitafórumot szervező LMP szerint nem szabad milliárdokat elkölteni a politika és az államigazgatás céljait szolgáló beruházásokra az adósságban úszó Pécsen.

A pécsiek közül sokan nehezményezték, hogy nem írtak ki ötlet- és tervpályázatot a Magasház hasznosítására. A városháza szerint "20 évig más sem történt, mint ötletelés, minden eredmény nélkül. Egyébként lesz tervpályázat, de csak arról, hogyan nézzen ki a majdani szolgáltatóközpont". Az egyik baj mindenképp az, hogy csak a városházán ötleteltek.

A bontást még nem tudni, hogyan oldják meg. A robbantás és a visszabontás verseng jelenleg. Előbbi költségesebb, és bár egy szakértő szerint lehet agysebészi pontossággal végezni, mégis kockázatos a sűrűn körül épített lakókörnyezet miatt. A visszabontás viszont sokkal lassabb. A pécsi Magasház vizsgálatait végző mérnöki iroda vezetője, Maros József az MTI-nek korábban azt mondta, számításai szerint a Magasház bontási munkálataihoz legfeljebb fél évre van szükség, s a bontás a törmelék elszállításával együtt akár egymilliárd forintba is kerülhet. A 25 emeletes, 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.