Poligráffal is vizsgálhatnák a kiemelt ügyeket

A parlamentarizmus megcsúfolásának nevezte Schiffer András LMP-frakcióvezető, hogy a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami alapvetően formálná át a büntetőeljárási törvényt és a polgári perrendtartást. Schiffer szerint nemhogy az ellenzéki képviselők nem ismerték előre a rendkívül átfogó javaslatot, a kormánypárti képviselők sem voltak teljesen képben.

A Balsai István által hétfőn beterjesztett módosító csomag (pdf) indoklása szerint a változtatásokra azért van szükség, hogy mind a polgári, mind a büntető eljárásokban a nagy súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a társadalom által nagy figyelemmel kísért ügyek gyorsan lezárhatók legyenek.

Jelenleg csak a kiskorúak ellen elkövetett egyes bűncselekményeknél van lehetőség soron kívüli eljárásra, a módosítás ezt kötelezővé lenné a kiemelt ügyek társadalmi jelentősége miatt is. Egy másik helyen fel is sorolják, mik tartoznak a kiemelt ügyek közé: a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (főleg ha azt városi, megyei, vagy országgyűlési képviselő követte el), továbbá a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, a pénzmosás, a nagy értékű adócsalás és a különösen nagy értékű vagyon elleni bűncselekmények.

Kiemelt jelentőségűnek minősülnének a polgári peres eljárásban a megyei bíróság hatáskörébe tartozó, 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított perek. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított hatvan napon belül köteles lenne az első tárgyalást megtartani.

A javaslat a kiemelt ügyekben lehetővé tenné poligráf alkalmazását is. Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő azt is kifogásolta, hogy a javaslat alapján a kiemelt ügyekben 72 óráról 120 órára növekedne az őrizetbe vétel lehetséges időtartama, és a vádlott az első 48 órában nem is találkozhatna a védőjével, így ha ebben az időszakban hallgatják ki, ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatáson. Az MSZP szerint alkotmányellenes és a koncepciós büntetőeljárások alapjait rakja le az alkotmányügyi bizottság kedden benyújtott javaslata. Bárándy szerint elfogadhatatlan az is, hogy a javaslatot - mint azt szavai szerint az ülésen Balsai István, a testület elnöke közölte - az ügyészség dolgozta ki, mondván az ügyészségnek nincs törvénykezdeményezési joga. Balsai erre az MTI-nek úgy reagált, adjanak be módosító indítványt a szocialisták, és ha az megfontolásra érdemes, akkor azt el fogja fogadni a kormánytöbbség.

Balsai javaslata szerint számos egyéb módosítás szolgálná az ügyek és az eljárások gyorsítását. Lehetővé tenné például, hogy az ügyész - a legfőbb ügyész döntése alapján - azon a bíróságon emeljen vádat, ahol az eljárás ésszerű időn belül vagy soron kívül lefolytatható. Jelenleg az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

A módosítások alapján csak a rendelkezések közvetlen érintettjei, a jogaikat ténylegesen érintő rendelkezésekkel összefüggésben jelenthetnek be panaszt . Ezzel csökkentik a nyomozást felügyelő ügyészek munkaterhét, gyorsítják az eljárásokat, miközben az indokolt körben a jogorvoslati jog nem sérül.

A javaslat indoklása szerint "a személyes adatok zárt kezelésének túlzott alkalmazása az egyes tényállások beazonosítását megnehezíti, a sorozat jellegű cselekmények bizonyítási eljárását áttekinthetetlenné teszi". A büntetőeljárási törvény most is lehetőséget ad arra, hogy a terhelt és védője ne ismerhesse meg a tanú személyes adatait, csak a bíró, az ügyész és a nyomozó hatóság. Balsai javaslata ezt azzal egészítené ki, hogy "ha az e törvényben előírt feladat — így különösen a megalapozott gyanú közlése, a vádemelés, az ügydöntő határozat meghozatala — másként nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság egyes személyes adatot, a személyes adatok zártan kezelésének elrendelése esetén is, az általános szabályok
szerint kezelhet."

A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a vádhatóság indokolt esetben az eddigiekhez képest súlyosabb bűncselekmények - ötévi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén - is dönthessen a vádemelés elhalasztásáról.

Jelenleg az eljárások elhúzódásához vezet, hogy a törvény a vádirat kézbesítése után benyújtott bizonyítási indítványok elbírálására és a tárgyalás kitűzésére semmiféle határidőt nem szab. A módosítás szerint a tanács elnöke a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül megvizsgálja a vádlott és védőjének esetleges bizonyítási indítványait, és megállapítja a tárgyalás határnapját.

Rövidítheti a tárgyalások időtartamát, hogy a jövőben a vádlottak és a tanúk adatait a bíró helyett a bírósági titkár, bírósági fogalmazó, tisztviselő, jegyzőkönyvvezető is egyeztetheti a tárgyaláson kívül. Miután legtöbben már megadták adataikat a nyomozásnál, csak azt kell ellenőrizni, hogy ahhoz képest történt-e változás az adatokban. A bíró dolga annyi lenne, hogy az adatokban bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti.

Gyorsítanák a bírósági eljárást azzal is, hogy a tárgyalás teljes megismétlése helyett elegendő lenne a tárgyalás anyagának ismertetése. Leegyszerűsítik az eljárást, ha a terhelt külföldön tartózkodik. Ha ismeretlen helyen van, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.

Szigorúbban vennék, ha egy tanú nem működik együtt a bírósággal vagy a második idézésre sem megy el a tárgyalásra. Ebben az esetben elrendelhetik elővezetését. A késlekedő vagy a bírósági tárgyaláson meg nem jelenő szakértőt pénzbírsággal sújthatják és elővezethetik.

Egyszerűsítik a szabályait a tárgyalásról való lemondásnak. Erre az elmúlt öt évben a vádirattal megvádolt személyek mindössze 0,3-0,4 százalékával szemben került sor, jelentős részben a formai kötöttségek miatt. A javaslat szerint ha a terhelt beismerő vallomást tett és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság az ügyész indítványára, nyilvános ülésen hozott ítélettel megállapíthatja a vádirattal egyező tényállást, valamint a vádirattal egyező minősítés miatt a vádlott bűnösségét, és büntetést szabhat ki. Mivel a nyilvános ülésen bizonyítás felvételére nem kerülhet sor, azon az ügyész részvétele nem kötelező.

A jelenlegi szabályok kötelezővé teszik újabb szakértő kirendelését, abban az esetben is, ha a szakvélemény megalapozottságával szemben semmiféle ésszerű kétség nem merült fel. Kétség esetén nincs akadálya újabb szakértő kirendelésének, ezért célszerű az adott rendelkezések hatályon kívül helyezése .

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!