Fiatal vagyok és nyugdíjas
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Nem értem, miért rokkantosítják le olyan fiatalon a rendőröket?
Szerintem te itt nagyon összekeversz dolgokat. Aki súlyos beteg, legyen az rendőr vagy bármi más, azt leszázalékolják és rokkantnyugdíjat kap. Teljesen más dolog, hogy a rendőrök, a tűzoltók, a pénzügyőrök vagy a börtönőrök korkedvezményes nyugdíjba mehetnek, ha 25 évet leszolgáltak.
Tehát ha mondjuk valaki 20 évesen vette fel az egyenruhát, az 45 évesen már nyugdíjas is lehet?
Igen. Ha megszerezte a szolgálati időt, kérheti a nyugdíjazását, igaz, ilyenkor csak a pénz felét kapja meg, míg be nem tölti az ötvenet. A nyugdíjazásról dönthet az előljárója is, ha létszámcsökkentés vagy átszervezés történik, ha nem tudnak megfelelő beosztást adni. Azokat is nyugdíjazzák, akiket egészségi, pszichikai okból szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítanak, de ezek az emberek nem rokkantak.
Miért jár nekik ez a kiváltság?
Ez nem kiváltság, hanem szerzett jog, amelyet törvények határoznak meg. A korkedvezményes nyugdíj alapja az, hogy akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát vállalnak, előbb mehetnek nyugdíjba. Nemcsak a rendőröknek vagy a tűzoltóknak jár ez. Előbb mehetnek nyugdíjba a kohászok, a bányászok, a mozdonyvezetők vagy a vegyiparban dolgozók is.
Hányan kapnak ilyen nyugdíjat?
Az összesen 3 millió nyugdíjas közül 238 ezren.
Oké, elismerem, hogy nekik se könnyű, de az én munkám is stresszes az irodában, meg a teszkóban dolgozó pénztárosé is, és az utcaseprő is komoly egészségkárosodást szenvedhet. Nekünk miért nem jár ilyen kedvezmény?
Egy nagy különbség azért van mondjuk a teszkópénztáros és egy rendőr munkája között. A pénztáros ledolgozza a nyolc óráját és azután azt csinál, amit akar. Egy rendőr viszont azzal vállalja el az amúgy nem túl jól fizető munkáját, hogy nem pofázhat vissza, mert a parancsot teljesíteni kell, még akkor is, ha az életét kockáztatja. Bármikor kirendelhetik az ország másik végére éjszaka vagy a hétvégén, és nem mondhatja azt egy bevetésen nyolc óra után, hogy lejárt a munkaideje. Emellett vállalja, hogy a titkosszolgálat megfigyelheti, nem sztrájkolhat, nem léphet be pártba, választásokon nem indulhat jelöltként. Szóval ő bizonyos jogokról lemond, amikor vállalja a hivatását.
És nem kap elég kedvezményt miközben dolgozik?
A fizetés nem magas, de a szolgálat ideje alatt is jár neki ruhapénz, lakhatási támogatás, családalapítási támogatás és egyéb juttatások. Ettől függetlenül abban gondolom egyetértünk, hogy nem túl vidám dolog rendőrnek vagy tűzoltónak lenni.
Ha egy rendőrt vagy egy tűzoltót 50 évesen nyugdíjaznak, akkor az onnantól már csak ül, nézi a tévét és nem csinál semmit?
Biztos vannak olyanok, akik nehezen találják meg a helyüket, miután leszerelnek. Sokan azonban a nyugdíj mellett is dolgoznak: elmennek biztonsági őrnek vagy teljesen hagyományos civil munkát vállalnak. Pintér Sándor belügyminiszter például rendőr volt, és 1996-ban 48 évesen mehetett korkedvezményes nyugdíjba. Utána jól menő vállalkozó lett, most pedig miniszterként bruttó 1,1 millió forintos miniszteri fizetést kap, és felveheti a 136 630 forintos szolgálati nyugdíját is.
Jó, de mennyi nyugdíjat kap egy átlagos korkedvezményes nyugdíjas?
Átlagosan 120 ezer forint a korkedvezményes nyugdíj összege, de emellett lehet dolgozni és akár még egyszer ennyit is meg lehet keresni. A törvények egyébként maximálják a nyugdíj mellett megkereshető fizetést. Ha valaki átlépi az évi 1,3 millió forintos határt, akkor a nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után kaphatja újra. Érthető, hogy ezért sokan inkább feketén dolgoznak.
Tehát kapnak nyugdíjat és pénzt is kereshetnek. Így már értem, hogy nem szívesen mondanak le erről.
Biztos anyagi érdekek is vannak emögött, de sokkal súlyosabb, hogy ezek az emberek annak idején úgy tervezték az életület, hogy lenyomják a szolgálatot, aztán nyugdíjba mennek és még lesz idejük és erejük valami másba kezdeni. Ezt a hatályos törvények tették lehetővé, amelyek egyébként Magyarországon jóval megengedőbbek, mint más országokban. Most a kormány azt mondja: megváltoztatja a törvényt, mondjanak le a nyugdíjukról és menjenek vissza dolgozni.
Visszafelé változtatják meg a törvényt?
Úgy néz ki, hogy az a terv. Itt egy szerzett jogról van szó, amit most el akarnak vonni. Ez megint csak azt bizonyítja, hogy Magyarországon nem lehet hosszú távon a törvényekre alapozni. Tudományosan fogalmazna visszamenőleges hatályú jogalkotás zajlik.
Miért akarják elvonni ezeket a nyugdíjakat?
A kormány azt mondja, az állam eladósodottságának egyik oka, hogy túl sok indokolatlan szociális kiadást kell kifizetni. Megengedhetetlennek tartják, hogy évente 50 milliárd forintot fizessenek ki a körülbelül 30 ezer nyugdíjkorhatár alatti rendvédelmi nyugdíjasnak. Azt akarják, hogy aki nincs 57 éves, az menjen vissza dolgozni. Továbbra is elismernék, hogy a rendőrök vagy a tűzoltók nehéz munkát végeznek, de ezt a jövőben nem korai nyugdíjjal, hanem más kedvezményekkel ismernék el.
De hova tudnak visszamenni dolgozni ezek az emberek? Újra fel akarják vetetni velük az egyenruhát?
Bár körülbelül háromezer rendőr hiányzik az állományból, valószínűleg nem mindenki lenne alkalmas arra, hogy újra visszatérjen a szolgálatba. Visszamehetnek a testülethez könnyített szolgálatra, például bámulhatják a műveleti központban a térfigyelő kamerák képeit vagy felkapkodhatják a telefont, de elmehetnek magáncéghez is dolgozni vagy beülhetnek valamilyen állami hivatalba. Akár maradhatnak nyugdíjban is, de akkor 16 százalék adót kellene fizetniük a nyugdíj után, ha pedig kiderül, hogy feketén dolgoznak, akkor megvonhatják tőlük a nyugdíjat.
Miért pont a rendőrökre és a rendvédelmisekre szálltak rá?
Ők a szolgálati törvény hatálya alá tartoznak, így egy jól körülhatárolható kört alkotnak. Van, aki úgy gondolja, hogy ez egy kormányzati pilot projekt. Megnézik, milyen áron lehet elvonni az ő korkedvezeményes nyugdíjukat, hogy aztán jöjjenek mások is. Bár a rendvédelmisek is bebizonyították, hogy keményen tudnak tüntetni, ők sztrájkot nem szervezhetnek, és nem tudnak olyan nagy felfordulást okozni, mint ha leteszi a munkát az összes mozdonyvezető. A harcukat azonban a társadalom nagy része nem támogatja. Egy felmérés szerint a többség igazságtalannak tartja a nekik járó kedvezményeket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
