Gyurcsány az első Orbán-kormányt hibáztatta az államadósságcsapdáért

Fotók: Kovács Tamás

Három kormányt hibáztatott Gyurcsány Ferenc az államadósság jelentős növekedéséért a parlament vizsgáló bizottságának pénteki meghallgatásán. A szocialista politikus szerint az első Orbán-kormány 2002-ig 570, a következő Medgyessy-kormány 800, saját kormánya pedig 520 milliárd forinttal növelte a büdzsét terhelő adósságállományt.

Gyurcsány Ferenc, korábbi miniszterelnököt egykori kollégái, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon után hívta be a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság. A volt kormányfő egy több mint húszoldalas táblázatgyűjteménnyel érkezett a meghallgatásra, amellyel azt demonstrálta, hogy hivatali ideje alatt 3000 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentésről született döntés, amit a Bajnai-kormány további 1200 milliárd forinttal toldott meg. Gyurcsány szerint ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy 2010-re „sikeresen” és „gyorsan” az uniós átlag szintjére szorították le a hiányt.

Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője a bizottság tagjaként arra hívta fel Gyurcsány figyelmét, hogy Medgyessy Péter májusi meghallgatásán azt mondta, hogy távozásáig még az uniós elvárásoknak megfelelő keretek között volt az államadósság, a 2005 után helyzet viszont már nem rá tartozik. Szijjártó szerint GDP-arányosan 2001-ben még 53 százalékos volt az államadósság, 2010-ben viszont már 83 százalékra ment fel.

Az államadósság-kommandó egyébként hajlamos a számokat rugalmasan kezelni. Az MNB-Eurostat adatai szerint 2010-ben csupán 80,2 százalék volt a GDP-arányos adósság, amit az Államadósság Kezelő Központ adatai is alátámasztanak. Sőt, egy korábbi bizottsági ülésen szintén ezeket a számokat osztotta ki a testület elnöke, ami nem csak Szijjártót, hanem Babák Mihályt, a bizottság fideszes delegáltját sem zavarta, amikor az ülésen kétségbe vonta Gyurcsány Ferenc táblázatait.

Gyurcsány Szijjártó szavaira reagálva maga is feltette a kérdést, vajon ki a felelős mindezért. Szerinte ő és elődei egyaránt. Mindhárom kormány politikai és szakmai tévedésekre alapozott jelentős pénzügyi döntéseket, hittek az indokoltnál nagyvonalúbb szociális és infrastrukturális beruházásokban, és azoktól remélték a polgárok jólétének növekedését. Hogy hova ment el az a sok pénz – ez volt az MSZP politikus újabb szónoki kérdése önmagának: benne van a nyugdíjak és bérek vásárló erejének 20-30 százalékos növekedésében, az ingyenes gyerekétkeztetésben és az ingyen tankönyvekben.

A válaszok többször próbára tették a bizottság tagjainak türelmét, és közbeszólásokkal kommentálták az elhangzottakat. Gyurcsány ilyenkor rendszeresen figyelmeztette őket, hogy a türelem polgári erény. A testület jobbikos tagja ezt követően gátlástalan politikai maffiózónak nevezte a volt kormányfőt, és azt mondta, hogy csak akkor lesz változás, ha „Gyurcsány fegyenc lesz”. A testület fideszes és KDNP-s tagjai is hitetlenkedésüknek adtak hangot, amiért a megidézett exminiszterelnök nem akarta magára vállalni a felelősséget. Többen hazugnak, és izgága színészkedőnek nevezték a politikust.

Gyurcsány szerint viszont a mostani Fidesz-kormány is hazugsággal jutott hatalomhoz, az egészségügyisekkel és rendvédelmisekkel is elhitették, hogy csak ki kell várni, hogy kormányra kerüljön a párt, máris minden jó lesz. Ő az egyetlen, aki a bizottság előtt elismerte saját felelősségét, képes volt szembenézni egy rossz mentalitással, és átjutott a tű fokán. „Önök viszont közelébe sem jutottak a felismerésnek” – vágott vissza a fideszeseknek Gyurcsány, aki azt is beígérte, hogy minél többet támadják, annál határozottabban fog válaszolni.

Szijjártó Péter arcátlanságnak nevezte, hogy Gyurcsány – aki az őszödi beszédében bevallotta, hogy kormánya másfél évig nem csinált semmit – az Orbán-kormányt bele akarja keverni az adósságnövekedés ügyébe.

Gyurcsány szerint Csaba László közgazdász az Orbán-kormány elmúlt egy évét is elvesztegetett évnek nevezte, így ha Szijjártó kíváncsi milyen volt neki ezt csinálni, csak be kell szoroznia a mostanit másféllel.

Gyurcsány szerint az első Orbán-kormány az egyébként kiátkozott Bokros-csomagot folytatva tudott az első két évében eredményeket elérni, 2001-ben és 2002-ben viszont elszállt a költségvetés, amit egy 26 tételt tartalmazó listával alá is tud támasztani. Gyurcsány szerint az akkori választási költségvetés lazaságai beépültek a későbbi kormányok költségvetéseibe, és tovább nehezítették a kiadások kordában tartását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!