Schmitt Pál szerint a magyar nyelv bajban van
A nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori birtokán, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában tartott rendezvényen a köztársasági elnök úgy fogalmazott: az egyszerűsítések, a gyerekek olvasástól való elfordulása, az sms-ek, az internet világa miatt kerül bajba a nyelv jószerivel mindenütt. És ez a szép magyar beszéd, a szép magyar nyelv rovására is megy - tette hozzá.
Schmitt Pál elmondta: elnökké választásakor három feladatot vállalt önként, ezek sorába tartozik az édes anyanyelv védelme.
A köztársasági elnök elismerően szólt a magyar nyelv ápolóinak munkájáról, név szerint megemlítve egyebek között Lőrincze Lajost, Grétsy Lászlót, Pomogáts Bélát, Balázs Gézát és a napokban elhunyt Deme Lászlót.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés honlapjára pénteken került fel az a határozattervezet, amely arról szól, hogy a magyar nyelv napja november 13-a lesz. 1844-ben ezen a napon fogalmazódott meg a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló törvény. A parlament ezzel is kifejezi megbecsülését a nemzet fejlődését és a hagyomány őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránt - tette hozzá.
Álamfő
Mint ismeretes Schmitt Pált többször is érte kritika rossz helyesírása miatt. Első államfői útján egy csárdának írt ötszavas köszöntőben két olyan helyesírási hibát ejtett, amely azonnal súlyos megtorlást vonna maga után egy általános iskolai dolgozat esetében.
A hivatalából kikerülő alkotmánytervezetek is hemzsegtek a helyesírási hibáktól és magyartalanságoktól, de cáfolták, hogy ezeket ő maga írta volna.
Schmitt Pál Kazinczy Ferenc szavait idézve azt mondta: a nyelv egyik legféltőbb dísze a nemzetnek, Illyés Gyulát idézve pedig hangsúlyozta: erős várunk a nyelv. A nyelv az erőnk, a nyelv a megtartónk - szögezte le végezetül a köztársasági elnök.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
