György
12 °C
23 °C

A magyar Vallejo és a disznóperzselés

2011. 06. 20. 14:04
Ismerje meg a művészeket, akik a pekingi kiállításon bebizonyítják, amire még a sumér rokonság hívei sem mernek gondolni: hogy valójában a kínaiaktól származunk.

A magáncég által szervezett kínai állami kiállítást úgy foglaltuk össze: a  kormány kultúrpolitikája szerint ma az számít jó művésznek Magyarországon, aki:

– tagja az alkotmányba is beleírt Makovecz-akadémiának

– kiállító művésze egy eddig nem jegyzett magángalériának, a Forrásnak, amelyre minden előzmény nélkül a magyar képzőművészet világreprezentációjának feladatát osztották

– Szőcs Géza kulturális államtitkár szülőhelyének, Marosvásárhelynek a környékéről származik – témája a honfoglalás, Wass Albert vagy Trianon

És most merüljenek el a matyó motívumok, szőttesek, falusi életképek és hátrafelé nyilazó ősmagyarok tarkabarka világában.

Bátorfi Andrea. Fotós, aki tükrözéses Photoshop-effektel alakítja fényképeit kaleidoszkóp szerűvé. Aki szeretne Pekingbe kiállítani, annak a képmanipuláló programban crop – duplicate – flip műveletsort kell követnie. Bátorfi a Szépművészeti Múzeum igazgatójának felesége.

Bátorfi cikkünk megjelenése után így számolt be munkamódszeréről:

"Munkáim sokszoros expozíciójú fotográfiák kézzel történő tükrözésével, vágásával és "kollázsolásából" jönnek létre. Nem használok Photoshop trükköket, a képeimen megjelenő rétegek és különleges jelenségek analóg kamerám többszörös expozíció funkciója kreatív használatának köszönhetőek.Kézzel készült kollázsaimat utólagosan ültetem át számítógépre, hogy digitális nyomatokat készíthessek belőlük."

Elekes Gyula. Erdélyi művész, aki vezetett néptán együttest, művelődési házat, most viszont hátrafelé nyilazó ősmagyarokat ábrázoló tűzzománcokkal érzékelteti, hol tart ma a magyar képzőművészet.

Fehér László. Az ő neve az egyik, amely ismerős lehet a Nemzetierőforrás-minisztérium világán kívüli művészeti életben. Festő, nagy korszaka a 70-es 80-as években volt, jelenleg a kereskedelmi galériák kedvelt művésze. Egyszerre tagja a Makovecz-akadémiának és a kiállítást rendező Forrás galériának.

Ferencz S. Apor. A festőnek legutóbb 2009-ben volt kiállítása, szerencséjére szülőhelyén, Csíkszeredában, ami predesztinálja arra, hogy bekerüljön a magyar képzőművészeti szupercsapatba. Ferencz kompromisszumoktól mentesen fest olyan képeket, amelyek már sok művésznél beváltak, még a hatvanas-hetvenes években.

Geréb Krisztina. A művésznő meghívása mutatja, a jobboldali kultúrpolitikára egyáltalán nem jellemző, hogy csak idős és megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkező alkotókat hajlandó helyzetbe hozni. Geréb Krisztináról gyakorlott Google-felhasználóként is csak annyit tudtunk kideríteni, hogy 2000-ben még fiatal volt, mert így hivatkozik rá egy kolozsvári kiállításról beszámoló ötsoros hír. Az erdélyi származás már megkérdőjelezhetetlenné teszi művészi kvalitásait, de aki tudja, azért írja meg, hogy a művésznő az, aki magát hirdeti a HI5 nevű szájton, vagy valaki más.

Gyulai Líviusz. Ő a másik művész, akiről hallott a művészeti élet is. Grafikus könyvillusztrátorként ismert, munkásságáért 2004-ben Kossuth-díjat kapott. De mivel munkái könyvekbe készülnek, eddig leginkább vidéki művelődési házakban állíthatott ki. Szerencsére a Makovecz-akadémia tagja.

Györfi Sándor. Györfi neve is ismerős lehet, igaz, munkásságáról inkább napilapok számolnak be, hiszen ő készítette a vitákat is kiváltó debreceni Wass Albert-szobrot. Munkásságának sokszínűségére jellemző, hogy alkotott turult, Mindszenty-szobrot, sőt délceg ősmagyarokat is. A Wass-szobrot nem nímand művészettörténészek méltatták, hanem maga Gubcsi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium önjelölt történésze, akinek elismerő szavai után érthető a pekingi meghívás: „Sanyikám, a szobor zseniális, én ezt most először úgy mondom, hogy semmit sem akarok tudni a háttérről, csak a szobrot nézem: A következő lépésben pedig tudni akarok a háttérről is, és erre azt mondom, hogy:

mindenhova eljuttatom a fotókat, a honlapunktól a teljes levelezési világlistámig

és hozzáteszem vállalva a Te hozzám írt fentebb idézett leveledet, szeretettel és őszinte, nagy elismeréssel égő, de soha el nem égő hazaszerető szívedért!”

Hauser Beáta. A művésznő az egyszerű magyar ember örömét-bánatát szövi bele gobelinjeibe. A magyar ember szerencsére Hausernél nagy bajuszú férfiembereket és bő szoknyás nőket jelent, ami remek, mert a kínaiak így joggal gondolhatják, hogy nálunk tényleg megállt az idő 200 éve. A népi motívumok mellett segített Hauser karrierjének az is, hogy hivatalos művésze a Forrás galériának.

Jakobovits Miklós:. Az idős művész avantgardista és absztrakt stílusa igen népszerűnek számított a 80-as években. Azóta viszont nem mozgott a művészet élvonalában, utolsó kiállítása 13 éve volt. Viszont erdélyi, és a Makovecz-akadémiába is belépett. Az utóbbi oldal kiemeli tisztikeresztjét, amit azonban nem művészetéért hanem „a magyar–román kapcsolatok ápolása és fejlesztése” miatt kapott.

Jankovics Marcell. Őt nevezte ki a Fidesz a Nemzeti Kulturális Alap élére, tagja a Makovecz-akadémiának, így csak örvendetes ráadás, hogy tud rajzolni is. A szocialisták nyolc éve alatt is kapta az állami támogatást soha el nem készülő megarajzfilmjéhez, amiről most mesélhet Kínában is.

Kelemen Károly. Így viccelődik Szőcs Géza? Kelemen jelölése beugratás, és a 70-es 80-as évek avantgárd mozgalmának jeles tagja helyett egy gobelinművész alkotásait viszik Kínába? Vagy egyszerűen csak elírták a nevét? Nem tudjuk, viszont ő a lista harmadik művészettörténet által is elismert alkotója, aki nem haverja Makovecznek, nem állt Orbán mögött a Kossuth téren, és még csak nem is erdélyi.

Kopacz Mária. Az a festő, akinek cuki, színes, álomszerű festményeit bármikor szívesen kiállítják a kisvárosok művelődési házai. Mivel azonban Szőcs Géza kulturális államtitkár szülőhelyén, Marosváserhelyen él, joggal mutatkozhat be Pekingben.

Kós Károly Egyesülés. Makovecz Imre által létrehozott építészeti csoportosulás, amely Makovecz Imre tanítványaiból szerveződött és a Makovecz Imre által művelt organikus építészetet űzi. Ők végezhetik a vörösiszapos és árvízi újjáépítéseket, de most művészi feladatot teljesítenek Kínában.

Kő Pál. Mohácsi történelmi emlékhely rendezési koncepciója, Magyarok Nagyasszonya kápolna domborművei a Vatikánban. Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke. Az alkotmányosított Makovecz-akadémia tagja. A Forrás galéria művésze. Kő Pál teljesen véletlenül egyébként jó művész is, akit nemcsak Szőcs Géza államtitkár és baráti köre ismer.

Kubinyi Anna. A textilművésznő sajnos Magyarországon született, de ezt a hátrányt ledolgozta azzal, hogy rusztikus szőnyegeket sző székely motívumokkal. Segített pekingi meghívásának, hogy a Forrás galéria kereskedik a műveivel.

Lajta Gábor. A színes, dekoratív festményeket eddig csak a külföldi magyar intézetekben és művelődési házakban tobzódó tömegek ismerhették, de a Forrás galéria jóvoltából Kína is megtudja, mi az a színes vászon.

Lustig Valentin. A festő kissé kilóg a sorból, mert nem székely motívumokat fest, hanem a haláltáborok világát dolgozza fel szürreális, mesés stílusban. Viszont kolozsvári születésű.

Makovecz Imre. Makovecz Imre

Mara Kinga. Bibliai jeleneteket fest közérthető stílusban. A Forrás galéria művésze.

Orosz István. A lista azon művészei közé tartozik, akiket saját jogukon is ismerhetünk. Szürreális animációs filmeket és Escher stílusú grafikákat készít. Ő csinálta az MDF Tavarisi konyec-plakátját. Szerencsére tagja a Makovecz akadémiának.

Papageorgiu Andrea. Fiatal festőnő, aki már pályája legelején megmutathatja, a posztimpresszionizmus nem halt meg 150 éve, sőt, mi ezt visszük ki Pekingbe, köszönhetően a Forrás galériának.

Párkányi Raab Péter. A köztéri szobrász segítségével most megmutatjuk a kínaiaknak, meddig terjednek Magyarország valódi határai. A Kaposvárt Trianon emlékművel, Mátészalkát Wass Albert-szoborral, Balassagyarmatot Mindszenty-domborművel megajándékozó művész útját is a Forrás galéria is egyengeti. Budapesten a Nemzeti Színház elé csinált egy Gobbi Hilda-szobrot, ami szépen folytatja a Vörösmarty tér környékén burjánzó szobrászati hagyományt.

Péterfy László. Erdélyben született, Makovecz Imre épületeihez készített szobrokat, tagja a Makovecz-akadémiának. Egy magyar művésznek ennél több nem kell a sikerhez. Csodaszarvasai, Szent Istvánjai és Életfái remélhetőleg érzékeltetik, a magyarok szeretik a hagyományaikat, és próbálnak nem tudomást venni arról, ami az utóbbi 1000 évben történt.

Raffay Dávid. A szobrász biztosan nagy siker lesz Kínában, már ha abból indulunk ki, hogy a Vigadónál található negédes művénél, a kutyával labdázó kislánynál is turisták ezrei fotózkodnak. Kínai bemutatkozását indokolja, hogy elkészítette a Tinódi Lantos Sebestyén lovasszobra című munkáját, amin Tinódi Lantos Sebestyén látható lantozás közben, mögötte pedig a lova. Mindketten daliás, egészségtől duzzadó alakok, jól reprezentálják nemzetünket.

Rádóczy Gyarmathy Gábor. A magyar Boris Vallejo, aki izmos emberek helyett inkább vágtató lovakat fest, a magyar meg lovas nemzet. A Forrás galéria kiváló művésze.

Rényi Krisztina. Gyermekkönyv-illusztrátor, legutóbbi kiállítása 1994-ben volt a Thermal Hotel Aquincumban.

Sánta Csaba. Az erdélyi szobrász életműve a jeles magyar királyok alakjának megformálásában teljesedett ki. Az ő nevéhez fűződik például egy darab Szent László- és egy darab Szent István-szobor. Művészetének fogadtatása olyan jó volt, hogy 1995-ben még a százhalombattai Barátság Művelődési Központba is meghívták, azóta viszont nem volt egyéni kiállítása. A kulturális államtitkár szülőhelyén tanult művész megérdemli, hogy ő képviselje hazánkat Ázsiában.

Somogyi Gyõzõ. A Makovecz-akadémia tagja, a Forrás művésze, aki a hatodik olyan művész a listán, aki mellesleg rajzolni is tud.

Sulyok Gabriella. A Forrás galéria tagja. Lobogó lombozatú fák dekoratív rézkarcaival beszél a harmóniáról és szépségről, amiről a művészetnek szólnia kell.

Szabó Ákos. A Csernus Tibor stílusában alkotó művész a Forrás galéria tagja.

Tóth-Kovács József: A fiatal realista festő tehetségét csökkenti, hogy nem Erdélyből származik, viszont legalább határon túli, a Vajdaságból származik. Erénye még, hogy nem foglalkozik a mai problémákkal, hanem a ló patkolás, disznó pörzsölés tematikáján belül maradva bontja ki, milyen nehéz de szép a vidéki élet.

(Ha érdekli, miért választották pont ezeket a művészeket, és a kultúrpolitikailag is fontos kiállítást miért bízták egy magángalériára, bátran kattintson.

A művészek itt látható alkotásai nem azonosak a kínai kiállításon bemutatottakkal. Itt egy link a Forrás galéria oldalára, benne fotógaléria a helyszínről.)

Féltve őrzött Puglia

Dél-Olaszországi kalandozások 125 500 Ft / fő / 7 éjtől

Szegeden nyaralok az idén!

Szegedi élménybeszámolóddal most egy családi nyaralást nyerhetsz!