Mélygarázs és park épül a Kossuth térre

"Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az Országgyűlés elnökével és Hivatalával együttműködve kezdje meg és 2014. május 31-ig bonyolítsa le a tér teljes rekonstrukcióját" - olvasható abban a határozati javaslatban, amelyet Lázár János, a Fidesz, Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, valamint Balsai István és L. Simon László nyújtott be.

A tér átalakításához számos feladatot kell elvégezni. A 24893 helyrajzi számon szereplő Kossuth Lajos tér teljes területe a Magyar Állam tulajdonaként az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül, olvasható a határozati javaslat szövegében.

A térre mélygarázs épül a Kossuth téren, amelyet az állam fog üzemeltetni. Ezzel jelentősen megnő a téren a szabad terület, amelyet parkosítanak. A javaslat szerint így méltó módon fogadhatják az országházba érkező látogatókat, illetve ahogy az egyik előterjesztő, Balsai István fogalmazott: tér egy nagy sétatérré alakulhat.

A szöveg szerint "az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota". A javaslat 3. pontja felkéri a kormányt, hogy 2014-ig költöztesse ki a kormányzati szerveket a Parlament épületéből.

Az indoklás szerint az Országház nem csupán a népszuverenitás legfőbb képviselőjének, a törvényhozó hatalomnak a székhelye, de az új alaptörvény szerint a „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” megtestesítő Szent Korona őrzési helye is. Az országház közjogi funkciói mellett turisztikai célpont is, mely több százezer érdeklődőt vonz bel- és külföldről.

Az előterjesztők szerint az Országház előteréül szolgáló Kossuth Lajos tér is visel közjogi funkciókat: ez a Magyar Állam „főtere”, illetve a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásának kiemelt színtere, és ugyancsak turisztikai célpont. A funkciók keveredése miatt ma sem a tér, sem az Országház nem tud a XXI . századnak megfelelő színvonalon eleget tenni ezeknek a követelményeknek.

Az indoklás szerint "nem halasztható tovább annak a – kommunista államfelfogás maradványaként tekinthető – „kényszer-társbérletnek” a felmondása sem, amely nem csupán akadályozza a törvényhozás működését és az Országház nyitottabbá tételét, de szimbolikájában is ellentmond a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elkülönült működésének."

A Wikipédia szerint a 19. század második feléig a tér rendezetlen volt. Nevezték Stadtischer Auswind Platznak („Városi kikötő térnek”), majd Városi Fészer térnek, Hajókászati térnek, később az 1854-ben megépített gát miatt Városi Tömő térnek is.

A tér az Országház, majd a mai Néprajzi Múzeum és a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének elkészülte után kezdte elnyerni mai formáját a XIX. század végén. Kossuth térnek 1927. november 6-án nevezték el, amikor Horthy Miklós ünnepélyesen felavatta a Kossuth-emlékművet. A korabeli hiradófelvételek alapján a tér nagy része a harmincas-negyvenes években sem volt parkosítva, nagy lebetonozott terület volt, amely inkább egy alakulótérhez hasonlított.

Bár az előterjesztés "a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásának kiemelt színterének" nevezi a Kossuth teret, a gyülekezést az utóbbi években különböző eszközökkel korlátozták. Egy ideig itt zajlottak az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni tüntetések, de a teret 2006 októberében az 1956-os forradalom 50. évfordulójának hivatalos ünnepségei miatt kordonokkal zárták le, majd később műveleti területté nyilvánították, így ott maradtak a fémkerítések.

Kordonok, programok

2007. február 2-án az akkor ellenzéki Fidesz parlamenti frakciójának tagjai Orbán Viktor vezetésével egy váratlan akció keretében maguk kezdték el lebontani a kordonokat. A rendőrség visszaépítette a kerítést, a politikusok ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek, de a feljelentést a bíróság kétszer is visszadobta. A rendőrség végül 2007. március 16-án bontotta le.a kordont.

A téren később finomabb eszközökkel érték el, hogy ne lehessen tüntetni. Jó előre bejelentettek ide kulturális rendezvényeket, hogy más ne tüntethessen. Idén március 21-én 130 napra lefoglalták a teret egy szabadtéri fotókiállításnak – érdekes módon éppen ezen a napon kezdték meg a parlamentben az új alaptörvény részletes vitáját. A rendvédelmi dolgozók vagy a melegek ezért legutóbb nem tüntethettek a Kossuth téren, csak a tér széléig, az Alkotmány utcáig mehettek el.

A Kossuth tér rendezésére már születtek tervek. A 2007 tavaszán kiírt építészeti tervpályázaton győztes pályamű megőrizné az eredeti, Steindl-féle hármas térkoncepciót, a téren látogatóközpontot, parkokat, fasorokat, Dunához vezető járdákat alakítanának ki és lenne két medence is.

Már az elmúlt években is felmerült, hogy a térre mélygarázst kellene építeni, de kiderült, hogy a biztonsági követelmények és a Duna közelsége miatt drága beruházás lenne. A Parlament közelében csak szigorúan őrzött mélygarázst lehet építeni: modern beléptetési rendszerre, az autók alapos átvilágítására lenne szükség, a falaknak pedig azt is ki kellene bírniuk, ha egy robbanóanyaggal megrakott teherautó felrobban. Az előzetes kalkulációk szerint a négyszintes mélygarázs megépítése legalább 4 milliárd forintba kerülne, és nagyrészt csak a képviselők használhatnák.

A terv végül az V. kerületi fideszes polgármester, Rogán Antal döntésén bukott meg. A kerület az építkezéshez szükséges fakivágások miatt nem engedélyezte a beruházását, miközben a fővárosi tulajdonban lévő Parking Kft. már 270 millió forintot költött a beruházás előkészítésére. A helyzet most változhat, ha a Kossuth tér az állam tulajdonába kerül.

A kormány megy, de nem tudja, hova

A kormány költözéséről egyelőre nem sokat lehet tudni. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a kormány megvárja, milyen döntést hoz az országgyűlés, azt tanulmányozza majd, és a szükséges választ meg fogja adni a parlamentnek. Az egyik előterjesztő, Balsai István úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök tud a kezdeményezésről, támogatja azt, de ő sem tudta megmondani, hova költözhet a kabinet.

A kormányzati negyed a második világháború előtt a Várban volt, a minisztériumok 1945-ben nem költözhettek vissza a lebombázott és teljesen máig helyre nem állított épületekbe. A kormányzat jórészt a Lipótvárosban, a Parlamenthez közeli épületekben kezdett új életet. A rendszerváltás után majd' mindegyik kormány megpróbálta kialakítani az új negyedét. Az Antall-kormány először a Várba költözött volna, de miután kiderült, hogy a terület már nem alkalmas a minisztériumok befogadására, az Árpád híd pesti hídfőjét jelölték meg a kormányzati negyed helyszínéül.

Az 1994-ben először nyertes szocialisták az általuk leállított világkiállítás egyik helyszínére, a mai Millenniumi Városközponthoz képzelték el a kormányzati központot. Az 1998-ban győztes Fidesz rendelte tanulmány építészszerzői a Vizafogót (Váci út), a mai Millenniumi Városközpontot és Észak-Csepelt képzelték el kormányzati negyednek, a kormány végül úgy döntött, hogy a Parlament közvetlen közelében vásárol fel minisztériumi épületeket. Gyurcsány Ferencék 2006-ban álmodtak új kormányzati negyedet a Nyugati pályaudvar mögé, de abból az elképzelésből sem lett semmi.