A táppénzest nem azonnal látják el, csak soron kívül

Július elsején lépett hatályba az egészségbiztosítási törvény módosítása, amely szerint  a táppénzen lévők a rendelőintézetekben (tehát a járóbeteg-ellátásban) soron kívül kaphatnak ellátást a diagnosztikai vagy terápiás célú vizsgálatokon. Az új rendelkezés értelmében az kaphat soron kívüli ellátást, aki már legalább 15 napja keresőképtelen (ugyanazon betegség miatt).

A soron kívüli ellátásról a beutaló orvos (általában a háziorvos) adhat papírt a betegnek. A Nemzetierőforrás-minisztérium sajtóosztálya kérdésünkre közölte: a rendelőknek ezeket a betegeket nem a betegfogadási lista alapján kell ellátniuk, azaz nem vonatkozik rájuk a szolgáltatónál éppen aktuális várakozási idő. A táppénzekeseknek elkülönített rendelési időt kell biztosítani a rendelőkben.

"Ez nem azt jelenti, hogy valaki bejön a rendelőbe, és azt mondja, táppénzen van, engedjék előre. Fontos, hogy legyen nála egy írásos igazolás a beutaló orvostól arról, hogy ő soron kívüli ellátásra jogosult" - mondta kérdésünkre Rácz Jenő a Veszprém megyei kórház igazgatója.

Azt sem jelenti ez a szabály, hogy az illetőt azonnal megvizsgálják, tette hozzá Rácz Jenő. A korlátozott kapacitások miatt ugyanis ma már a rendelőintézetekben is időpontokra hívják be az embereket az úgynevezett betegfogadási listák alapján.

"Lehet, hogy a táppénzes betegnek így egy ultrahang vizsgálatra nem három hetet, hanem csak egy hetet kell várnia – mondta Rácz Jenő. Mindig fenntartunk üres helyeket sürgősségi esetekre, ha ezekre nincs szükség, ezeken tudnánk megvizsgálni a táppénzes betegeket. A jogszabály egyértelműen kimondja azt is, hogy a táppénzes betegek előre sorolása a vizsgálatokon nem írhatja felül az orvosszakmailag indokolt vizsgálatokat, így például a sürgősségi eseteket vagy a rákos betegek ellátását."

Hasonlóan értelmezi a jogszabályt a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója, Sásdi Antal is. "Ez a jogszabály nem írja felül a mostani betegosztályozási rendszert. Egyértelmű, hogy ha a rendelőben egy vesegörccsel vagy vakbéllel küzdő ember ül, őket nem előzheti meg egy táppénzes papírral érkező beteg". A főigazgató szerint az elkövetkező hetekben alakul ki ennek a gyakorlata.

A Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ rendszerében eddig is gyakorlat volt, hogy a táppénzen egészségügyi szabadságon lévő rendvédelmi, honvédelemi és vasúti aktív dolgozók elsőbbségi ellátást kaptak. "Nálunk nem okoz sem többletfeladatot, sem problémát az új rendelkezés, a többi beteg is hozzászokott ehhez, ezért különösebb feszültségre sem számítunk " – közölte az intézmény sajtóirodája.

A Nefmi szerint a gyakorlati megvalósítás a szolgáltató hatáskörébe tartozik. A keresőképtelenek ellátására elkülönített idő szolgáltatónként eltérő lehet, ez a terület adottságai, a szakrendelések típusa, a betegpopuláció, a keresőképtelenek száma alapján változhat. Az a körülményektől valamint a kórház döntésétől függ, hogy a keresőképtelenek ellátására a rendelési idő elején vagy végén, egy vagy több időszakban különítenek el időt, vagy esetleg előre egyeztetett időpontot adnak nekik.

Azt a Nefmi is elismeri, hogy a kezdeti időszakban előfordulhatnak átmeneti nehézségek, de megfelelő szervezéssel és az új rendszerben szerzett gyakorlati tapasztalatok segítségével ezek kiküszöbölhetők.

A megkeresett kórházakban egyelőre nem számoltak be semmilyen fennakadásról az új szabály miatt. Az egyik kórházban azt mondták: nem hiszik, hogy sokan élnének ezzel a lehetőséggel, mert a táppénzesek többségénél úgy tapasztalják, egyáltalán nem érdekük, hogy előbb kerüljenek sorra a vizsgálatokon és minél hamarabb visszamehessenek dolgozni.

A módosítást azért vezették be, mert jelentősen növelte a táppénzkiadásokat, hogy több hét is eltelt, amíg egy beteg eljutott a szakrendelésig. Ez a várakozási idő a biztosítottak esetében pénzbe kerül mind az Egészségbiztosítási Alapnak, mind a munkáltatónak, hiszen táppénzt kell fizetni erre az időtartamra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!