Orsolya
7 °C
19 °C

Paczolay Péter útja az újraválasztáshoz

2011.07.04. 19:02
Sokáig úgy tűnt, hogy a Fidesz nem a regnáló elnököt látná szívesen az Alkotmánybíróság székében, az ügy érdekében még az alkotmányt is módosították. Valamiért mégis Paczolay Péter lett a befutó.

Paczolay Péter az utolsó olyan alkotmánybíró, aki a nagy pártok konszenzusos jelöltjének tekinthető. A nem a jelenlegi parlamenti erőviszonyokra szabott alkotmányos rendelkezés szerint az alkotmánybírókat azért kell kétharmados többséggel megválasztani, hogy alkalmasságukat a meghatározó politikai pártok körében konszenzus övezze.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy pártok csak akkor tudtak megállapodni a jelöltekről, ha páros jelölés esetén elfogadták egymás jelöltjeit. 2006 februárjában azonban Paczolay egyedüli jelölt volt.

A háromigenes népszavazás

A baloldalnak túl konzervatív, a jobboldalnak túl liberális jogtudós többször is kijelentette, hogy elfogadja magára nézve a konzervatív liberális jelzőt. Megválasztása után a szocialisták hamar meg is orroltak rá, mivel ő volt a háromkérdéses szociális népszavazást alkotmányosnak minősítő AB-döntés előadó bírája.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

Az AB-nek az ügydöntő népszavazási kezdeményezés hitelesítését elutasító OVB-döntés után azt kellett eldöntenie, hogy az eredeti hét kérdés közül végül átengedett – egyben épp a Fidesznek is legfontosabb – három (kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj) érinti-e a költségvetést.

Paczolay és a testület máig vitatott döntése szerint nem, így az OVB kénytelen volt kiírni a referendumot. A gyurcsányi reformpolitika bukását jelentő 2008 márciusi népszavazásnak jelentős része volt a szociálliberális koalíció nem sokkal későbbi felbomlásában.

Leváltandóból támogatott

Az Országgyűlés mai döntése, pontosabban a Fidesz hetekkel ezelőtt bejelentett döntése, miszerint támogatják Paczolay újraválasztását, azért meglepő, mert maga az AB bizonyosan őt választotta volna újra elnöknek. Ugyanis a májusi alkotmánymódosítás, mely (az AB létszámának bővítése mellett) az elnök megválasztását az Országgyűléshez helyezte át, csak úgy volt értelmezhető, hogy a Fidesz nem Paczolayt akarja az elnöki székben látni.

Paczolay esküt tesz
Paczolay esküt tesz

Erre maga Orbán Viktor már egy szeptemberi beszédében is elég félreérthetetlenül utalt, amikor az új vezetők kinevezésének szükségességéről beszélve keményen nekiment az Alkotmánybíróságnak: "Hogyan várhatok én el bármely intézmény élén álló embertől jobb munkát, hogyha az elmúlt években szétment a keze alatt az, amit rábíztak. Legyen szó közlekedési vállalatról, Alkotmánybíróságról vagy éppen Számvevőszékről."

Orbán pálfordulása, majd  Paczolay jelölése és megválasztása háttéralkura utal. Voltak azonban ennél közvetlenebb jelek is. Amikor Lázár János fideszes frakcióvezetőt novemberben lefotózták az AB székházából távozóban, elismerte, hogy Paczolayval találkozott, akivel elteázgattak, és ezt a jövőben is folytatni fogják. Hogy a jogállam működése szempontjából nehezen értelmezhető találkozón konkrétan miről diskuráltak, sosem derült ki.

A kormányfő 2011. februárjában arról beszélt, hogy a nyugdíjdöntést az AB sem fordíthatja meg. Ezt a kijelentést nehéz másképp értelmezni, mint hogy az Alkotmánybíróság, ha dönt is valamikor, már nem változtathatja meg a vagyonátadást, mert az addigra megtörténik. Az AB a rendelkezésre álló információk szerint még napirendre se vette a magánnyugdíjpénztári vagyon elvonásáról szóló jogszabályt.

Elkaszált törvények

A kormányváltás óta született AB-döntések megítélése sem egyértelmű. A testület a 98 százalékos különadó mindkét verziójának elkaszálásakor szembement a kormánnyal, ez azonban sem összegére, sem a következményeire nézve nem nevezhető jelentős vereségnek. A kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése alkotmányellenességét kimondó 2011. február 15-i határozat határozat például csak május 31-én lépett hatályba, elég időt hagyva a kormánynak a felmentésekhez.

Más fontos kérdésben nem született döntés. Semmit sem lehet tudni az új médiatörvény, a magánnyugdíjtörvény, vagy az alkotmánybírók jelölésével kezdődő és az AB hatáskörét módosító alkotmánymódosítások alkotmányosságáról. Utóbbi esetben persze azt is el kéne dönteni, hogy van-e ezügyben hatásköre az Alkotmánybíróságnak, ami egyes szakértők szerint korántsem annyira egyszerű kérdés, mint amilyennek látszik.

Szelektív kritérium

Paczolay volt az előadója az előző kormányciklusok alatt elkészült új Polgári Törvénykönyvet megtorpedózó AB-határozatnak is. A kódexet azért semmisítette meg a testület, mert szerintük nem állt rendelkezésre elég idő a felkészüléshez. Ez azonban csak Sólyom László vétója miatt alakult így, a felkészülést fél évvel korábban, a Ptk. közlönybeli kihirdetésekor is el lehetett volna kezdeni, miként erre a határozathoz fűzött különvéleményében Bragyova András alkotmánybíró is utalt.

24

Az új Ptk. elfogadásának majd elvetésének politikai jelentősége elsősorban abban állt, hogy személyi és családjogi kérdésekben a Fideszétől jelentésen eltérő értékrendet képviselt. Így viszont az Orbán-kormány most maga dolgozhat ki a preferenciáinak jobban megfelelő polgári kódexet.

Az AB szempontjából ugyanakkor ennél is érdekesebb a felkészülési idő kérdésének mint alkotmányossági kritériumnak a használata. Ez az Orbán kormány által elfogadott törvények esetében ugyanis már nem adott okot a közbelépésre, elég például a 2010. december 31-én kihirdetett, másnap hatályba lépő médiatörvényt említeni.

Érdekes a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés alkotmányos vizsgálatának sorsa is. Egy, az Alkotmánybíróság tavaly júniusi hírlevelében is idézett interjúban Paczolay tényként említette (pdf), hogy az ügy a közeljövőben sorra kerül, ami az előkészítés előrehaladott állapotára utalt. Az Ab szinte biztosan alkotmányellenesnek találta volna a Btk. vonatkozó rendelkezését, és ez a Fidesz büntetőpolitikáját is alapjaiban kérdőjelezte volna meg. A tényleges életfogytiglan alkotmányossági vizsgálatáról soha többé nem lehetett hallani.