A tanzániai ösztöndíjastól a vietnami tyúkfarmig

17 milliárd tagdíjakra

A segélyezés két részre oszlik: konkrét partnerországot segítő (bilaterális) és többoldalú (multilaterális) támogatásokra. Ez utóbbi nemzetközi szervezeteknek (például UNESCO, ENSZ, FAO, WHO, Európai Fejlesztési Alap) juttatott hozzájárulásokat, alapokba befizetett tagdíjakat jelentenek.

A magyar segélyezést koordináló Külügyminisztérium (KüM) adatai szerint a segélyek nagyobb hányadát, az összes Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, NEFE-tevékenység háromnegyedét, 17,7 milliárd forintot a multilaterális együttműködésekre fordítottuk.

A legnagyobb összeget, 13,9 milliárd forint tagdíjat az Európai Uniónak fizettük, emellett a legkevésbé fejlett országok éghajlatváltozás alkalmazkodásának megsegítésére Magyarország 6 millió eurót ajánlott fel, első részletét az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye alatt létrehozott Legkevésbé Fejlett Országok Alapjába (LDFC) fizette be. A Világbank a legelmaradottabb afrikai országokat támogató alapjához (International Development Association) 3,6 millió dollárral járult hozzá az ország. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, a FAO-val kötött megállapodás értelében Magyarország vállalta, hogy 2012-ig 100, fejlődő országból jött, a hazai mezőgazdasági oktatásban részt vevő diákot támogat, ennek költsége 110 millió forintot jelentett.

Túl sok támogatott ország

A hazai fejlesztési források szűkössége miatt, egyszersmind a hatékonyabb és koncentráltabb felhasználás érdekében a jövőben célszerűnek látszik a partnerországok körének szűkítése, áll a tavalyi jelentésben.

A 23 milliárd forint egynegyedét a kétoldalú fejlesztések tették ki. A partnerországok köre tavaly nem változott: Magyarország kiemelt partnerországai között Bosznia-Hercegovinát, a Moldovai Köztársaságot, a Palesztin Hatóságot, Szerbiát és Vietnámot nevezi meg. Eseti projektek Jemenben, Kambodzsában, Kirgizisztánban, Koszovóban, Laoszban, Macedóniában, Montenegróban, Mongóliában és Ukrajnában valósultak meg, a nemzetközi kötelezettségvállalás értelmében Afganisztán és Irak szerepel még a támogatott országok között.

Projektek a partnerországnak nem minősülő országok közül – hogy csak egy párat említsünk – Angolában, Azerbajdzsánban, Bangladesben, Botswanában, Burkina Fasoban, Etiópiában, Gambiában, Kamerunban, Madagaszkáron, Örményországban, Peruban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban valósultak meg, a beszámoló összesítése szerint ezek a legtöbb estben ösztöndíjak és továbbképzések voltak.

A költségvetési szervek NEFE partnerországokban támogatott projektjeinek köre is meglehetősen széles. A legnagyobb összegeket a szakértők továbbképzésére és az ösztöndíjakra fordítottuk.

Néhány példa a támogatott országok köréből és a projektek összegéről:

• Bosznia-Hercegovinában az EBESZ történelemoktatási projektjét 25 ezer euróval segítettük. Koszovóban 15 szerb önkormányzati szakember képzése 8 millió, 10 mezőgazdasági szakember magyarországi szakmai tréningje 17 millió, a koszovói határrendőrség középvezetőinek képzése 9 millió, a koszovói parlament rendészeti bizottság magyar tanulmányútja 5 millió forintba került, a Honvédelmi Minisztérium (HM) pedig 48 millió forintból valósított meg koszovói fejlesztéseket.
• A magyar országgyűlésnek a laoszi partnerével folytatott, gazdaságfejlesztési, intézményrendszeri és intézményműködési kérdésekről szóló tapasztalatcseréje 1,4 millióba került, farm korszerűsítésekre több mint 40 millió forint ment el. A FAO ösztöndíjprogramja keretében Etiópiában 20, Kenyában 8, Namíbiában 3 egyetemi hallgató tanulmányait támogattuk, összesen 42 millió forintért.
• Mongóliában a magyar vidékfejlesztési minisztérium és a mongol vízügyi hivatal között 2008-ban kötött, 2010-ben folytatott kétoldalú vízügyi együttműködés 3,4 millió forintbe került.
• Vietnamban három farmon kezdődhetett meg a magyar baromfifajták tenyésztése, miután a Thuy Phuong Baromfi Kutatóintézet és a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet közös kutatása megállapította, hogy a faj sikeresen tenyészthető a dél-vietnami kisgazdaságokban.

• A palesztin bel- és biztonságpolitikai szektort 100 ezer dollárral, a budapesti palesztin nagykövetség működését például 6 millió forinttal, a Betlehemi Születés Székesegyház felújítását 27 millió forinttal támogatta Magyarország.
• Afganisztánban magyar szakemberek kábítószer-ellenes, emberi jogi, bűnügyi képzéseket tartottak, 17 afgán diák ösztöndíjprogramban vesz részt, a Vidékfejlesztési Minisztérium 9 millióért egy afgán gazdálkodó csoport vetőmag beszerzését és 3 mezőgazdasági szakember képzését finanszírozta. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az EU társfinanszírozásában fogdaépítésre 13 millió forintot kapott a KüM-től.

• Moldvában a gagauz kisebbség támogatásáért a vulcanesti járási kórház orvosi eszközfejlesztését 20 millió forinttal, 8 moldovai pszichológus balatonföldvári krízisintervenciós képzését a KüM pedig közel 3 millióval támogatta.
• Szerbia EU-s integrációját 4 programmal támogatta Magyarország: ennek keretében a szerb EU Integrációs Hivatal kommunikációs szakembereinek képzése 220 ezer, pécsi és budapesti tanulmányutak több mint 3 millió forintba kerültek. A beszámoló szerint a HM minden évben támogatja egy szerbiai biztonságpolitikai szakember tanfolyamát, a három hónapos tanfolyam tavaly 1,6 millió forint volt, a magyar országgyűlés szerb partnerével tapasztalatcserére 4 millió forintot fordított.
• Az ukrán hatóságok „hatékony tranzitmigrációs kezelését segítő” projekthez több mint 21 millió forinttal járultunk hozzá, a tapasztalatcsere ára közel 5 millió forint volt. Református líceumok működését közel 30 millió forinttal, a Szülőföld Alap keretében határon túli szervezeteket több mint 300 millió forinttal támogatta a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium.
• A fejlesztési partnernek nem minősülő országokban például algériai és mauritániai tisztek katonai szaknyelvi vizsgájának felkészítése 13 milliót, 4 azerbajdzsáni hallgató támogatása több mint 5 milliót, 1 tádzsikisztáni hallgató egyetemi tandíjának, kollégiumi ellátásának támogatása 1,3 millió forintot tett ki 2010-ben.
• Az indiai Tudományos és Technológiai Minisztériummal együttműködve kutatásra 9 millió, tapasztalatcserére 3 millió forint ment el.
• A beszámolóban a kötött segélyhitelek felsorolásánál szerepel, hogy az albán pénzügyminisztérium 11 millió euró kötött segélyhitelért fordult a magyar kormányhoz mini öntözőrendszerek beszerzésének támogatására, Ghánából gyalogos hidak finanszírozására 18 millió eurós hitelkérelem érkezett tavaly ősszel.

• Kameruni, szomáliai, szudáni, tanzániai, togói és ugandai ösztöndíjak, oktatócserék és továbbképzések közel 10 millió forintot tettek ki.

A beszámolóból kiderült, a KüM költségvetésében 10 millió forint előirányzat szerepelt humanitárius segélyakciók finanszírozására, amely már az év elején felhasznált, miután 2010. január elején a Haiti földrengés után 27 millió forint a Baptista Szeretetszolgálat kolera megelőzésére irányuló projektjére és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mentőalakulatának akciójára fordította. (17 millió forint a kormányzati tartalékkeretből származott.) A KüM támogatásához hozzájött még a HM 38 millió forintnyi takarókból, ruházatból álló segélyszállítmánya. A chilei földrengés után a kormány 11 millió forint egészségügyi támogatást, elsősorban oltóanyagot küldött. A montenegrói árvízkor gumicsizmát 4,5 millió forint értékben adott a HM.

Forintban, euróban, dollárban: törvényi szabályozás kellene

A segélyezésben részt vevő civil szervezeteket tömörítő HAND Szövetség (Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség) álláspontja szerint a segélyezett partnerországok kiválasztása átgondolatlan, így a fejlesztési pénzek elköltése és átláthatósága érdekében szükséges lenne ennek szabályozása, továbbá lehetővé kellene tenni a NEFE-adatok, statisztikák, beszámolók szabad felhasználását, a hozzáférhetőség javítását, és a pénzek elköltésének elszámoltathatóságát. Problémát jelent továbbá az adatok összehasonlíthatósága, ugyanis a beszámolóban feltűntetett összegek pénzneme nem egységes, valahol forintban, valahol dollárban vagy euróban szerepel. A bilaterális NEFE részarányok növelése mellett pedig előnyben kellene részesíteni az afrikai és a legfejletlenebb országokat, de mindezek mellett szükséges lenne a projektek hatékonyságának mérése, monitorozására, véli a HAND Szövetség.