Ami már nem titkos, arról sem tudni semmit

Államtitoknak minősülnek a Galambos Lajos és a Laborc Sándor volt NBH-főigazgató, valamint Szilvásy György korábbi titokminiszter elleni eljárás részletei, amelyeket 2089-ig titkosítottak. Ennek tudható be, hogy hivatalosan még a gyanúsítás tárgyát sem közölte a Budapesti Katonai Ügyészség, a kémkedési gyanúra csak az ügyvédek utaltak.

Arról semmilyen adat nincs, hogy Magyarországon hány iratot, adatot minősítettek államtitoknak. "Vannak olyan országok, ahol legalább egy regiszterben közzéteszik a titkosított iratok számát, de nálunk ez sem tudható meg" - mondta az Indexnek Hüttl Tivadar a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál még az is titkosnak minősül, hogy hány irat titkosítása járt le, utalt rá Hüttl Tivadar, az NBH ugyanis korábban a TASZ ilyen irányú érdeklődését is elutasította. A következő összeállításban összeszedtünk néhány ügyet, amelyek az elmúlt években ilyen vagy olyan okból titkosnak minősültek.

Hackerügy: Szilvásy titkosítás alól feloldott meghallgatása

Eredetileg 2087. december 31-ig volt titkos annak a 2008-as nemzetbiztonsági bizottsági ülésnek a jegyzőkönyve (pdf), amelyen Szilvásy György még titokminiszterként számol be a hackerügyről, és amely miatt a jelek szerint most őt gyanúsítják államellenes bűncselekménnyel. (A beszámolót Szilvásy minősítette államtitoknak, idén februárban vizsgálta ezt felül a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Vadai Ágnes.) A jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala sok meglepetést nem hozott, az elhangzottak jelentős része a bizottsági ülés után megjelent a sajtóban. Szilvásy beszámol arról, hogy az Információs Hivatal olyan kémszoftvereklet talált, amely a kormányzati gerinchálón keresztül hozzáfért a titkosszolgálatok gépeihez, a személy- és lakcímnyilvántartóhoz, a gépjárműnyilvántartó rendszerekhez, és az adatokat sokszoros áttételen keresztül az UD Zrt.-hez közvetítette.  Szilvásy állítása szerint az UD Zrt. emellett emaileket is feltört, és hozzáfért bankszámlaadatokhoz, APEH-nyilvántartásokhoz és rendőrségi nyilvántartásokhoz is. Szilvásy arra is utalt, hogy egy fideszes parlamenti képviselő a telefonlehallgatások szerint olyan feladatokat is adott az UD vezetőinek, hogy hozzanak neki információkat Laborc Sándor akkori NBH-főigazgató oroszországi aktivitásáról is.

Államtitok miatt hallgatott az Egy-másért Alapítvány vezetője

Kis kapcsolódás Galamboshoz és Szilvásyhoz, bár ma úgy tűnik, nem emiatt az ügy miatt vették őrizetbe őket. 2008. január 15-én Földesi-Szabó Lászlót az Egy-másért Alapítvány 1,1 milliárd forintos adócsalással gyanúsított kuratóriumi elnökét hallgatta meg az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti bizottság. Földesi-Szabó több kérdésre nem volt hajlandó válaszolni állam- és szolgálati titkokra hivatkozva. Nem árulta el például, miért találkozott Szilvásy György titokminiszterrel, miért kaptak támogatást az NBH-től, és miért nyitott az alapítvány külföldön irodákat.

Papa ügye titkos

Ha Szilvásyék ügye eljut a bíróságig, valami hasonló fog történni mint annak idején az olajügyekben nyomozó Sándor Istvánnal, ismertebb nevén Papával. Papa az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának magas rangú felderítő tisztjeként a kilencvenes évek második felében olajügyekben nyomozott. 1997-ben azzal gyanúsították meg, hogy egy, az Energol-ügyben később megvádolt vállalkozóhoz kapcsolódó akcióban "konstruált rendőri intézkedést hajtott végre", majd arról valótlan tartalmú rendőri jelentést készített. Sándor Istvánt 2000 októberében vették őrizetbe, érdekes módon egy nappal azelőtt, hogy a parlament olajbizottsága meghallgatta volna. Ügyét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata államtitoknak minősítette.

Titkos volt a vádirat, ügyét zárt ajtók mögött tárgyalták, és a különböző bírósági szinteken megszülető ítéleteknek is csak a rendelkező része volt megismerhető, az indoklás már nem. Sándor Istvánt 2004-ben elsőfokon felmentették, 2005-ben másodfokon bűnösnek találták, 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság minden vád alól tisztázta. Az egykori nyomozó hat hónapot ült ártatlanul előzetes letartóztatásban, ezért beperelte a magyar államot. Ügye még akkor is titkos volt, amikor a Fővárosi Bíróság 2008. szeptemberi elsőfokú döntése 11,5 millió forint kártérítést ítélt meg neki. Sándor István koncepciós pernek tartotta az ellene folyó eljárást, és korábban azt mondta: "az ügy attól titkos, hogy az eljáró ügyészségi nyomozók mennyi törvénysértést követtek el".  A hatóságok szerint azonban az ügyben azok az információk titkosak, amelyek Sándor István korábbi hivatali és egyéb tevékenységéhez kapcsolódnak.

Nyilvánosak lettek az olajakták, de minek?

A kormány 2007 júniusában munkacsoportotot hozott létre, hogy felülvizsgálják a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag titkosítását. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda benne volt. 2007 őszén kezdtek el nyilvánosságra hozni dokumentumokat, de ezekben nem volt sok köszönet: az iratok vagy teljesen érdektelenek voltak vagy minden személyre, helyszínre és konkrétumra vonatkozó adatot kitakartak rajtuk, amin az Index is viccelődött,  bár az is előfordult, hogy ezt-azt elfelejtettek kiradírozni.

D-209

A Magyar Nemzet 2002 júniusában cikket közölt arról, hogy Medgyessy Péter miniszterelnököt 24 évvel azelőtt az akkori belügyminiszter rendőr főhadnaggyá, a BM III/II-7. osztály beosztottjává nevezte ki és D-209. számon nyilvántartott szigorúan titkos (SZT) tiszt volt. Soha nem voltam ügynök - szögezte le a politikus a Parlamentben, és megjegyezte: még ha az is lett volna, akkor sem árulhatná el, mert ez államtitok. Miután Lamperth Mónika belügyminiszter feloldotta Medgyessyt titoktartási kötelezettsége alól, a kormányfő bejelentette: öt éven keresztül, 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segített abban, hogy külföldi hírszerzők ne akadályozzák meg Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz. Azaz nem ügynök volt, csak kémelhárító.

2021-ig titkos a Gripen-akta

A 2000-es évek elején több verzió is volt arról, milyen harci gépeket szerezzen be a magyar honvédség. Sokáig arról volt szó, hogy orosz MIG-29-eseket újítanak fel, aztán pedig arról, hogy 24 darab F-16-ost kapunk kölcsön. 2001. szeptember 10-én az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje nagy meglepetésre úgy határozott, hogy Gripeneket bérlünk. Az ülés jegyzőkönyvét 2021. december 31-ig titkosították. Az irat jelenleg a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) van. Az irat minősítését legutóbb tavaly vizsgálták felül, de indokoltnak tartották a 2021-ig szóló titkosítás fenntartását. Ugyanígy nem ismerhető meg az a jelentés sem, amely a Gripen- beszerzés ellentételezésének teljesítését vizsgálta. A 2009. június 9-én lezárult Gripen Ellentételezési Megállapodást hivatalosan értékelő zárójegyzőkönyvet tíz évre titkosították.

Titkosak a titkosszolgálati mágnesszalagok

Eredetileg 2060-ig titkosították azoknak a nyolcvanas évek végén készült mágnesszalagoknak a tartalmát, amelyek a rendszerváltás előtti hálózati személyek, célszemélyek és a központi kémadattár adatait tartalmazzák. A szalagokat a titkosszolgálati iratokkal, kartotékokkal együtt a Nemzetbiztonsági Hivatal 1990-ben a Belügyminisztériumból mindenféle előzetes egyeztetés és átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül elszállította. A 18 szalag tartalmát 2009-ben egy szakértő csoport segítségével DVD-lemezre mentették, de az adatok kimentésekor a számítógép monitorját csak Laborc Sándor, az NBH akkori főigazgatója láthatta. A lementett adatokat hónapokig vizsgálta az NBH, hogy eldöntse, feloldható-e titkosításuk. Bár többször igérték, ez a mai napig nem történt meg. A szalagokon talált iratokat kinyomtatták, és az Orbán-kormány által alapított Alkotmányvédelmi Hivatalba szállították. A kormány tavaly év végén megszüntette az állambiztonsági iratokat vizsgáló Kenedi-bizottságot, így most civil kontroll nélkül a hivatal nézi át, hogy az elmúlt rendszerek titkai közül mi maradjon továbbra is titkos.

Széna téri túszejtés

2007. május 4-én egy férfi túszokat ejtett a Széna téri OTP-ben. A férfi agresszív volt, többször a plafonba lőtt, és a vele tárgyaló rendőrre is ráfogta a fegyvert. A kommandósok akkor rontottak rá, amikor átadták neki a kért 5 millió forintot. Amikor a túszejtő meglátta a kommandósokat, le akarta lőni a biztonsági őrt és több lövést is leadott. A hivatalos verzió szerint ekkor találta el az egyik foglyul ejtett ügyfél kezét. A kommandósok ezután többször rálőttek. Az egyik golyó átment a férfi testén, és megsebesítette a mögötte lévő nőt. Az ügyben a rendőrség belső vizsgálatának iratait tíz évre titkosították. Az ügyészség később megállapította, hogy nem történt bűncselekmény a rendőri fellépés közben. A sérültek pert indítottak, ügyvédjük szerint felmerülhet egyrészt a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja, másrészt a maradandó fogyatékosságot eredményező gondatlan súlyos testi sértésé is.

Pedofil képviselők?

Az ismert transzvesztita előadó, Terry Black, polgári nevén Rácz Károly 2005-ben igencsak kiakadt azon, amikor Semjén Zsolt a kereszténydemokraták közgyűlésén azt mondta: "Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re." Terry Black ezután bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a homoszexuális és pedofil képviselők neveit tartalmazó 32 fős listáját. Terry Black arra is utalt, hogy a listán három akkori képviselő neve is szerepel, akik pedofilnak tekinthetők. Mint mondta: közülük az egyik már meghalt, annak az ügyét, akinek papírja is van róla, a magyar állam titkosította, a harmadik meg már a jelenlegi jogszabályok szerint nem követett el bűncselekményt. Rácz Károly végül a listát nem tette közzé.

Romagyilkosságok

Bár a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok ügyében indult per már a nyilvánosság előtt zajlik, ebben az ügyben is vannak olyan momentumok, amelyek titkosak. A Magyar Nemzet korábbi információi szerint a Katonai Biztonsági Hivatal egykori főtisztje, H. Ernő a tiszalöki támadás és a kislétai emberölés előtt is találkozott az egyik későbbi vádlottal, Csontos Istvánnal, aki szerződéses katonaként éveken át jelentett a katonai titkosszolgálatnak. H. Ernőt a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 márciusában hallgatta meg tanúként. A biztonsági főtiszt azt mondta: Csontos a KBH részéről S. Imre nyugállományú alezredessel és H. Zsolt főhadnaggyal is beszélhetett. Arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy Csontos leszerelése után miért találkoztak még vele a KBH emberei. Mint mondta: ebben titoktartási kötelezettség terheli, amely alól a felmentést a KBH főigazgatója adhatja meg. 2027-ig titkosították ebben az ügyben az országgyűlés rendészeti bizottságának 2009. augusztus 6-i ülésének jegyzőkönyvét is.

Székesfehárvári maffiaügy

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 2002 februárjában emelt vádat a székesfehérvári maffiaügyben. A 23 vádlott között volt nyolc rendőrtiszt, vagy tiszthelyettes, egy nyugalmazott rendőrtiszt, egy ügyész, egy ügyészségi nyomozó, egy büntetés-végrehajtási munkatárs, két ügyvéd és egy ügyvédjelölt is. A bűnlajstromban vesztegetés, bűnpártolás, hivatali visszaélés, hamis tanúzásra való felhívás, közokirat-hamisítás és vagyon elleni bűncselekmények szerepeltek. Az ügyészség szerint a bűnözőknek sikerült rendszeres kapcsolatot kialakítani a bűnüldöző szervekkel, és így próbáltak folyamatban lévő ügyeket elsikálni. Miután néhány vádlott államtitoksértést is elkövethetett a Belügyminisztérium a bűnügyet szigorúan titkos minősítéssel látta el. 2006 áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a 23 vádlott többségét. Néhány vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetve egyikük megrovást kapott. Egyedül az elsőrendű vádlottat, egy civilt sújtottak letöltendő szabadságvesztéssel.

Csernobil máig titkos

Máig vannak a csernobili katasztrófával összefüggő magyar iratok, amelyek államtitoknak minősülnek. Az 1986-ban harminc évre titkosított iratok egy részének minősítését még mindig nem oldották fel, és azt is csak találgatni lehet, hány ilyen van és azok pontosan miről szólnak. Az iratoknak csak egy része van a Magyar Országos Levéltárban, többet a a Belügyminisztérium irattárában őriznek, és a Külügyminisztériumnak is vannak titkos iratai a levéltárban. Az ügyben az Index közérdekű adatigénylést indított.