Felpörög a törvénygyár

Határozathozatali dömpinggel folytatja munkáját a rendkívüli ülésszakban hétfőn a parlament. A 17 zárószavazás miatt most eltekintünk a szokásos hétfői program ismertetésétől, és egyből a javaslatokkal foglalkozunk.

A határozathozatali dömping egy viszonylag súlytalan döntéssel indul, a képviselők határozatot hoznak arról, hogy a kormány 2014. május 31-ig hozassa rendbe a Kossuth teret, amit a javaslatban "Magyarország alkotmányos főterének" neveznek, bármit is jelentsen ez. Arról is határoznak, hogy a Kossuth tér teljes területe a Magyar Állam tulajdona, vagyonkezelője pedig az Országgyűlés Hivatala, és arról is, hogy mélygarázs épüljön a tér alá.

Másodikként Rogán Antal és társai javaslatára "az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését" ösztönzendő módosítanak egyes törvényeket. Mint az köztudott, a kormány tavaly csökkentette a személyi jövedelemadót, amivel mindenki jól járt, kivéve azokat a tömegeket, akik nem. Most az ő érdekükben úgy módosítják a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (továbbiakban Met.), hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek - ez volna az a határ, ami alatt mégsem járt jól mindenki az adócsökkentéssel, amivel mindenki jól járt - nettó értékének megőrzésére a kormány rendeletben határozhatná meg, milyen béremelést vár el a versenyszférában. A piacba való direkt állami beavatkozás nem merül ki ebben. Ugyan pénzbírsággal nem szankcionálnák azokat, akik még így sem hajtják végre a kormány szerint szükséges béremelést, de a javaslat szerint két évre kizárhatnák a közbeszerzési eljárásokból és az állami támogatásokra jogosultak köréből.

Hadkötelezettség és kormányközeli művészet

Harmadikként az új, sarkalatos honvédségi törvényről határoznak. A törvény alapján újra lesz hadkötelezettség, ez egyelőre kimerül az adatszolgáltatásban, bejelentésben és megjelenésben, a sorkatonai szolgálatot nem állítják vissza. A törvény szerint ugyanakkor a honvédelmi miniszter rendeletben állapíthatja meg a behívásra tervezhető létszámot és a katonai szolgálat időtartamát. Katonai szolgálati kötelezettséget ugyanakkor csak az országgyűlés által már elrendelt megelőző védelmi helyzetben lehet teljesíteni.

A törvény teljes szövegét itt érheti el .pdf formátumban.

Negyedikként Réthelyi Miklós kulturális miniszter javaslatára a Nemzeti Művészeti Akadémia felállításáról szavaznak. Az intézményalapítás annyira meghatotta a minisztériumot, hogy még preambulumot is írt a törvényhez, eszerint "a nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez [...] létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát". Az MMA a művészet oktatásával, elemzésével és támogatásával foglalkozik majd, véleményét pedig ki kell kérni a művészetet érintő ügyekben. Az MMA kormányközeliségét biztosítja, hogy az alakuló közgyűlést egy olyan szervezőbizottság szervezi, melynek tagjait a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke és a kulturális bizottság elnöke kéri fel.

Megéri köztársasági elnöknek lenni

Ötödikként a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról hoznak sarkalatos törvényt. A jövőben nem lesz egyszerű elköltöztetni a köztársasági elnöki hivatalt, mert a kétharmados törvényben a Sándor-palotát nevezik meg székhelyeként. A törvény szerint a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap 39-szerese, külföldi útjain költségtérítést és napidíjat is kap majd. A köztársasági elnöknek évi negyven nap szabadsága lesz.

Hatodikként valóságközelibb témában hoznak határozatot, a mezőgazdasági bizottság javaslatára módosítanak egyes földügyi tárgyú törvényeket. A javaslat szerint földet a jövőben csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak vagy az államnak lehet ajándékba adni. A javaslat rendez még számos technikai kérdést a termőföldről, illetve a nemzeti földalapról szóló törvények összehangolására.

Hetedikként a sporthuliganizmus elleni törvénymódosításokról határoznak. Pintér Sándor belügyminiszter javaslata alapján két év börtönnel sújtható, aki ellenáll a nyilvános rendezvény szervezőjének, és ugyanennyire ítélhetik, aki beszalad a pályára. Ha mindezt csoportosan, netán felfegyverkezve követi el, akkor már három év lehet a büntetés. A vétkeseket a jövőben kitilthatják a sportrendezvényekről, a kitiltottakról adatbázist készítenek. A törvénytervezet teljes szövegét itt olvashatja .pdf formátumban.

Pénz áll a házhoz

Nyolcadikként szavaznak a cukor- és csipszadóról, aminek a lényege, hogy egy zsák pénzt szedjenek be bizonyos termékcsoportokból az egészség védelmére hivatkozva.

Módosítják az idei költségvetést is, 2,5 milliárd forint többletbefizetésre kötelezve a PSZÁF-et.

Tizedikként az új közbeszerzési törvényről szavaznak. Őszintén bevalljuk, hogy nem olvastuk végig az indoklással együtt 243 oldalas javaslatot (ha ön elolvasná, itt megteheti), így csak a Transparency Internationalre és a szakértőkre hagyatkozhatunk, akik szerint az új törvény legfőbb érdeme, hogy jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, a mutyizási lehetőségeket, a rokonok, barátok és üzletfelek jogosulatlan előnyhöz juttatását. Építési beruházást például 150 millió forintos összeghatárig közbeszerzés nélkül lehet majd kiírni a jövőben.

Rögtön ezután, tizenegyedikként a másik nagy mutyitörvényt, "a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól" szólót is megszavazzák. Ez megint csak obskurus előírásokkal ad lehetőséget az államnak, hogy kedvére mentsen meg neki kedves vállalkozásokat.

Tornasor-Magyarország

Tizenkettedikként a közfoglalkoztatásról, illetve a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szavaznak. Ennek legérdekesebb pontja talán az, hogy a jellemzően szociális és munkaügyi kérdésben a belügyminiszter terjesztette be a javaslatot, jelezve azt, hogy a kormány inkább rendészeti, mintsem szociális problémaként tekint a segélyezés ügyére, ahogy arra a Demokrácia és Dilemma Intézet éles szemű elemzője már felhívta a figyelmet. Hozzátenni nem tudunk a témához, olvassák el önök is a remek írást.

Tizenharmadikként Rogán Antal javaslatára a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslatról határozhatnak. A törvény célja az általános indoklás szerint az, hogy Magyarország a középkelet-európai régió pénzügyi szolgáltató központjává válhasson, amit úgy kíván elérni, hogy megteremti a törvény nevében jelzet SZIT-eket, amelyek kereskedelmi és lakóingatlanokba fektethetik a pénzüket. Mindezt különböző előnyök nyújtásával ösztönöznék svájci és luxemburgi mintára.

Tizennegyedikként újabb sarkalatos törvényről, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szólóról határozhatnak a képviselők. Ez egyrészt meghatározza, hogy személyes adatainkat csak célhoz kötötten kezelhetik az állami szervek, illetve magánvállalkozások, amennyiben írásban szerződést kötöttek velünk. A közérdekű adatokat a jövőben a közfeladatot ellátó szerveknek megismerhetővé kell tenniük. Ilyen szabály jelenleg is érvényben van, ám számos közérdekű adatot titkolnak el közfeladatot ellátó szerveink üzleti titokra hivatkozva. A közérdekű adatok megismerését a jövőben is korlátozhatják "központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekre", illetve akár üzleti titokra hivatkozva, tehát a jövőben is csak hosszas bírósági eljárással lesznek kötelezhetőek közfeladatot ellátó szerveink olyan közérdekű adatok nyilvánosságra hozására, hogy például mi kerül 38 milliárd forintba a Margít-híd felújításán. De mindezt legalább már sarkalatos törvény szabályozza, így ha valaha lenne egy olyan kormányunk, amelyik valóban megismerhetővé akarná tenni a közérdekű adatokat, azt csak kétharmados többség birtokában teheti meg.

Ha mi Szalai Annamária lehetnénk

Tizenötödikként, újfent Rogán Antal javaslatára módosítják az elektronikus hírközlési tárgyú törvényeket. A módosítás a frekvenciaelosztás szabályait, illetve a hírszolgáltatókhoz való hozzáférés biztosítását érinti, így majd minden magyar háztartásban lesz Hírtévé, és háromévente felülvizsgálhatják a nemzeti frekvenciafelosztást. A törvény jelentősen megerősíti az NMHH elnöki jogköreit, például a kilenc évre megválasztott NMHH elnök saját hatáskörben hozhat rendeletet a frekvenciafelosztásról és a frekvenciapályáztatás szabályairól.

Tizenhatodikként döntenek a választási törvények módosításáról. Kósa Lajos és Pálffy István képviselők javaslatának a lényege, hogy az időközi választásokon ne legyen az érvényesség feltétele az 50 százalékos részvételi küszöb, ha a nyertes jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. A javaslat alapján a Fidesznek már most egyel több képviselője lenne, az Arnóth Sándor helyére kiírt időközi választás első fordulójában ugyanis a párt jelöltje ötven százalék feletti szavazatot szerzett, de a részvételi arány csak 28 százalékos volt.

Tizenhetedikként az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvényről döntenek. Az új alaptörvény eltörölte az eddigi ombudsmani rendszert, egyet tartott meg csak, az alapvető jogok biztosát, akinek lesz két helyettese, akik a jövő nemzedékek és a nemzetiségi kisebbségek érdekében járhatnak el. Az adatvédelem, amit eddig a kormánytól független ombudsman felügyelt, a jövőben egy állami intézmény feladata lesz, tehát majd az állam védi önmagától az adatainkat.

A nap utolsó javaslata szintén sarkalatos törvény, az egyházakról szóló. A javaslat alapján jelentősen csökkenhet a bejegyzett egyházak száma, de végül a Hit Gyülekezete nem kerül a kedvezményezettek közé, szemben például a bolgár ortodoxokkal. A javaslatról bővebben itt olvashat.