Hedvig
7 °C
23 °C

Hoffmann Rózsa szigorítana az érettségin

2011.07.13. 14:25
Szigorítaná az érettségi vizsgakövetelmények színvonalát az oktatási államtitkárság, amelyet Hoffmann Rózsa a nemzeti tanterv mellett a következő tanév egyik fontos feladatának jelölt meg. Az államtitkár az előző tanévet értékelte, az érettségi eredményeket ismertette, és cáfolta, hogy nem tervezési hiba miatt lenne nagy a középiskolai férőhelyek és a felvettek száma közötti különbség.

Jól teljesítettek, de mégsem

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az érettségi eredményeket ismertetve elmondta, a végzős diákok jól teljesítettek: az összesített érettségi átlag a tavalyi 3,62-es eredményhez képest némileg még javult is. Az idei 3,65-es átlag nézve nagyjából megfelel az elmúlt tíz éves szintnek, ugyanakkor a több éves tapasztalat azt mutatja, a felsőoktatás és a munkaadók elégedetlenek a középiskolákból kikerült fiatalok tudásszintjével: romlik a diákok helyesírása, az idegen nyelvi- és alaptudás szintje.

Kevesebben buktak, mint Romániában

Az idei volt a 14. időszak, amikor kétszintű érettségit lehetett tenni. Tavasszal 141 ezer diák vizsgázott legalább egy tárgyból, összesen 473 800 vizsgát tettek. Középszinten 192, emelt szinten 57 tárgyból érettségiztek. Nem születtek olyan rossz eredmények, mint Lengyelországban, ahol a diákok három negyede, vagy mint Romániában, ahol a diákok 44,47 százaléka vizsgázott csak sikeresen, a bukási átlag nálunk mindösszesen 2,1 százalék volt.

A tervek szerint 2014-től az érettségire bocsájtás előfeltételének 50 órás önkéntes munka végzését teszik kötelezővé a diákoknak. Hoffmann szerint erre azért van szükség mert "óriási igény van arra, hogy a tizenévesek közösségi munkát végezzenek".

Az alacsony érettségi követelmények miatt ezért az oktatási államtitkárság hozzákezdett egy olyan érettségi rendszer kialakításához, ami emeli az érettségi színvonalát. (A kétszintű érettségi rendszerben a kettes szinthez elég 20 százalékos eredményt elérni.) Hogy az államtitkárság pontosan mit tervez, a részleteket nem árultak el, csak annyit: "az érettségi szigorítása a nemzeti alaptantervvel együtt a jövő tanév kiemelkedő kérdése lesz. Jelenleg munkacsoportokban az előkészületek folynak, de egyértelmű, hogy a követelményeket emelni kell" - mondta. Újságírói kérdésre hozzátette, a kétszintű érettségi pazarló, a rendszer sok eleme kritizálható, ugyanakkor az objektivitást, mint a mint a rendszer legfőbb erényét meg akarják tartani, de a szinteket egységes érettségin belül is el lehet különíteni.

Nem tervezési hiba

Az oktatási államtitkár cáfolta azt a sajtóhírt, miszerint a középiskolákban a meghirdetett férőhelyek és a felvettek létszáma közötti különbség tervezési hiba okozta volna: a középfokú oktatási intézményekben 150 ezer férőhely van, ezzel szemben viszont csak 96 ezer diákot vettek fel.

Az államtitkár elmondta, a férőhelyek maximális osztálylétszámot jelölnek, adott esetben 35 fős létszámmal számolnak az elinduló osztályoknál, ami a gyakorlatban ritka, ugyanis a közoktatási törvényben intézménytípusonként és évfolyamonként 21 és 28 fő között változnak az osztályok létszáma. Ez a nemzetközi viszonylatban is átlagosnak tekinthető. (Az oktatási államtitkárság 2011/2012-es tanévre a kilencedik évfolyamra a középfokú iskolák 143 536 férőhelyet hirdettek meg, a férőhely-többlet 51 956, míg tavaly 142 021 hely mellett a többlet 43 162 volt.)

"A nagy különbség minden évben megvolt és ez így van az idén is, de nincs olyan 14 éves, aki ne kerülne be férőhely-hiány miatt" – mondta az államtitkár. Hozzátette, ugyanakkor a demográfiai hullámvölgy miatt kevesebb gyerek lép be a középfokú oktatásba, mint korábban.

Évértékelés

Az államtitkár az elmúlt tanévet értékelve a legfontosabb intézkedések között az osztályozás és az évfolyamismétlés visszaállítását jelölte meg. Pozitív eredménynek minősítette azt a törvénymódosítást, ami lehetővé teszi a tanárokat bántalmazók büntethetőségét.

A kimagaslóan sok hiányzások száma negyedével csökkent, ami annak tudható be, hogy amennyiben a gyerek igazolatlanul 50 óránál többet hiányzik, megvonható a családi pótlék.

A kis iskolák újraindítására pályázatot hirdettek, amire ugyan kevés volt a pályázó, így csak 4 iskola indulhatott újra. Az Index azon kérdésére, hogy az államtitkárság a következő tanévben tervez-e iskolákat bezárni, összevonni, Hoffmann nemmel válaszolt. Hozzátette, nem a minisztérium dönt az iskolák összevonásáról vagy megszüntetéséről, de céljuk, hogy a kis iskolák megmaradjanak még akkor is, ha nem gazdaságosan működnek.

A köz- és felsőoktatási törvény-tervezetét várhatóan az ősszel terjesztik a kormány és a parlament elé. Az új oktatási törvény életbe lépése után pedig minden megyében átvizsgálják a teljes iskolarendszert, hogy azok megfeleljenek a gazdaságosságnak és a nemzetstratégiai céloknak. Az új közoktatási törvényben megyei szinten szeretnék majd szabályozni az iskolarendszer működését.