Aki nem érti, annak bele kell verni a fejébe

„Az együttélés szabályait be kell tartani. Nulla tolerancia van. Ha valaki nem érti meg, akkor annak a fejébe kell verni” – összegezte az érpataki modellként elhíresült rendteremtési metódust kidolgozója, Orosz Mihály Zoltán. Érpatak polgármestere az utóbbi években vált a cigánybűnözést emlegetők példaképévé, köszönhetően annak, hogy 2005-ös beiktatása óta drasztikusan visszaszorította a bűnözést a községben.

Bár Orosz Mihály Zoltán tagja volt a gárdának, interjúkban előszeretettel mutatkozik fekete betyárjelmezben, és fellép olyan szélsőjobboldali rendezvényeken, mint a Magyar Sziget, módszere mégis eltér a megfélemlítéssel operáló egyenruhás masírozástól. „Nincs kettős mérce. Mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak – mondta a modellről a Hatvannégy vármegyés Toroczkai Lászlónak adott interjúban. – Nem szabad a konfliktust kerülni. Ha százszor büntettük meg, de nem használt, akkor százegyedszer is büntetünk.”

Orosz Mihály Zoltán betyárjelmezben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu polgármestere szerint bár a jelenlegi törvények nem jók, de ha betartatják őket, mégis lehetőséget adnak a „bűnözők” megfékezésére.

A rend harcosai

Az érpataki modellnek három pillére van, vázolta alapvetéseit Orosz Mihály Zoltán. „A rend a kulcsfogalom.” A polgármester szerint a problémákat a legtöbb helyen azért nem tudták megoldani, mert a rendőrség nem végezte jól a munkáját, későn szállt ki a bűnesetek helyszínére, következetlenül alkalmazták a jogot. Ilyen esetekben a polgármester maga vette kezébe az ügyet, leveleket írt a kapitányságra, adott esetben maga kért a helyszínre rendőröket. Elmondása szerint ebből eleinte sok konfliktusa volt, de egy rendőrségi vezetőváltás után a helyzet megoldódott.

A modell második pillérje az együttműködés. „A felelős személyeknek hivatástudattal rendelkező, erős frontharcosoknak kell lenniük, akik bátran merik és tudják használni a törvényt” – mondta az Indexnek. Orosz a polgármester, a jegyző, a rendőrkapitány, az adóügyi előadó, a jogi előadó, a gyámügyi előadó, a mezőőr, a védőnő és egyéb kulcspozíciók betöltőinek szoros együttműködését várja el. „Ők a frontharcosok, akiknek szoros kötelékbe kell szerveződniük, hogy munkájukat hatékonyan végezzék.”

Ha a védőnő fél kiszállni a helyszínre, menjen együtt a közüzemi díjak ugyanoda tartó beszedőjével vagy egy rendőrrel. Legyen állandó az információáramlás, a felek értesítsék egymást, ha bármi gyanúsat vagy törvényelleneset látnak.

A kötelék csúcsán a rendvédelmi szervezet áll. „Mindenkinek segítenie kell a rendőrség munkáját. Ha a jegyző, az ügyész és az egész önkormányzat szinergiában dolgozik a rendőrséggel, a szervezet hatékonyan tud működni. Tekintélye helyreáll, és képes érvényt szerezni a törvényeknek” – tette kerekké a struktúrát a polgármester.

Felveszik a harcot

Az ellenség, aki ellen a háború folyik, „a romboló”. „Aki rombol, azt ellenségnek tekintjük, és kőkeményen felvesszük a harcot ellene. Amíg meg nem változik, el nem költözik, vagy börtönbe nem tesszük.”

„Nem faji alapon döntjük el, ki az ellenség. Nem a párt, nem a bőrszín, nem a rang számít, hanem hogy ki épít, és ki rombol. Az adott tevékenység tekintetében kell megnézni, ki az, aki segít, és ki az, aki léket fúr a csónakon. Ez az egyetlen hiteles megosztás” – vázolta a modell harmadik pillérét Orosz.

A polgármester elismerte, hogy a faluban a cigányok okozzák a legtöbb problémát, amelynek megoldásához egy háztáji szociológiai modellt is kidolgozott. E szerint a cigányság négy csoportból áll: „Van egy szűk bűnözőréteg, egy szűk együttműködő, beilleszkedni vágyó réteg, egy szűk megélhetési szaporodásból élő réteg. A többség pedig ingadozik.” Orosz Mihály Zoltán elmélete szerint a három szűk csoport, kiegészítve a jogászkodó, a cigányokat hergelő értelmiségiekkel, befolyásolja a többséget. Ha sikerült visszafogni a bűnözőket, és lecsitítani a jogászkodókat, a pozitívabb példát mutató alkalmazkodók lesznek a hangadók.

Fotók: erpatak.hu

Nevelés

Orosz alapelve, hogy a cigányságot meg kell nevelni. „Mindig a legkártékonyabbakkal kell kezdeni – adott tanácsokat a tétova polgármestereknek egy előadásában. – Akkor a gyengébbek is tudni fogják, mihez kell alkalmazkodni.”

„Olyanná válik a cigányság, amilyenné mi tesszük” – magyarázta, és a közmunkát tartotta a jó módszernek. „Ha valaki rendszeresen zavarja a szomszédokat, akkor reggel héttől berendeljük közmunkára. Ha cirkuszol, akkor rendkívüli felmondással elbocsátjuk. Ezzel három évre kimarad a szociális ellátórendszerből, elveszíti a segélyét.”

A polgármester a segélyek kifizetését az udvar, a gazos kert, a ház rendbetételéhez köti. Ha a gyerek nem tiszta, a védőnő intézkedik. Aki nem fizeti a közüzemi díjakat, azt megfosztják a segélytől és akár az adott szolgáltatástól is.

„Aki cigánykodik a polgármesteri hivatal ügyintézőjével, annak velem gyűlik meg a baja” – tette nyilvánvalóvá, hogy megkövetelik a tisztelettudó magatartást. Ugyanígy saját maga intézte el a közüzemi tartozások ügyét. Egy interjúban felidézte az esetet, amikor a vízművek embere hiába próbálta behajtani a tartozásokat, mert a cigánysoron mindenki letagadta magát. Ekkor javasolta, hogy legközelebb egyből markolóval menjenek, és a nem fizetők vízvezetékét a helyszínen vágják el. Bár a módszer feszegette a jog határait, bevált, és mindenki fizetett.

A hatékony rendteremtéshez az önkormányzat mobilt vett a járőrnek, hogy közvetlenül elérhető legyen, és kamerát is kapott a munkájához.

Orosz Mihály Zoltán ugyanakkor megjegyezte, nem lennének cigány bűnelkövetők, ha nem állnának mögöttük „magyar seftesek, orgazdák.” „Velük szemben is fel kell lépni.”

Molotov-koktél, felgyújtott raktár

A módszer eleinte nagy ellenkezést váltott ki, mesélte Orosz. Megfenyegették, Molotov-koktélt dobtak a házára, apja takarmányos bódéját felgyújtották. Ráadásul a rendőrség sem volt eléggé együttműködő. „A rendőrség cserbenhagyott. Akkoriban alakult a gárda, még legális volt, lehívtam őket a faluba” – vázolta az egyetlen olyan esetet, amikor nem a rendőrséghez fordult.

A sajtóvisszhang véleménye szerint mégis hozzájárult a megoldáshoz, mert felhívta a rendőri vezetők figyelmét a problémára, hozzájárult, hogy hatékonyabbá tegyék a településen a rendőrségi munkát.

Az érpataki modellt Orosz teljes sikernek tartja. A bűnözés elmondása szerint 2008-ra kétharmadával, 2009-re újra ugyanennyivel esett vissza. Közmunkában rendbe tettek 40 hektár erdőt, a temető kerítését, kitisztítottak több kilométer csatornát. Az önkormányzat tervezi, hogy a zömmel cigány közmunkások foglalkoztatására létrehoz egy nonprofit kft.-t.

A faluban a normalizálódó viszonyok közt beindult a közösségek szerveződése, klubok, körök alakultak. „Van főzőklub, karate, énekkar. Hagyományteremtés zajlik, ami nem nosztalgiázás, hanem élő elfoglaltság. Kulcsfogalom még a modellben az önfenntartás, öngondoskodás. A rászorulónak felszántjuk a földjét, hogy megművelhesse. Volt, hogy napos csibéket osztottunk.”

Kérdésünkre, hogy ezeket cigányok kapták-e, a polgármester megismételte: „A hátrányos helyzetűeknek segítettünk, nem tettünk különbséget faji alapon.”

A falu orvosa

„Nem politikusként közelítek, nem keresem a népszerűséget. Inkább orvos vagyok, megnézem, mik a problémák, megkeressük a gyógymódot, és ha a gyógyszer keserű is, vagy fájdalmas a beavatkozás, akkor is meg kell csinálnunk” – festett barátságos képet a modellről. A széllel szemben haladás annyiban nem igaz, hogy módszerei a cigányokkal nem szimpatizáló többségi társadalom szemében nagyon is népszerűek.

Erre utal, hogy sorban kapja a meghívásokat az ország polgármestereitől. Adott tanácsot Miskolcon, Kislétán, Hencidán, Hajdúhadházon, és így jutott el Gyöngyöspatára, ahol a most megválasztott Juhász Oszkár a modell szerint vágna rendet a faluban.

A módszer népszerűsége csak részben ered a javuló bűnözési statisztikákból. Számít az is, hogy társadalmi és szociális kérdések boncolgatása helyett egyszerű receptet kínál: „Nem a hatóság dolga, hogy megoldjuk, ki hogy fogja eltartani magát, hanem hogy a szabályokat betartassuk” – jelentette ki egy interjújában. Még egy fontos szempont: „Erre nem kell pénz, nem kell felzárkóztató program.”

Vajon működik ez a rendteremtő módszer a kétezer fős Érpataknál nagyobb településeken is, kérdeztük Orosz Mihály Zoltánt, aki pozitív képet vázolt. Bár a kistelepüléseken segít, hogy mindenki ismer mindenkit, a városokban a nagyobb és jobban működő apparátus támogatja a hatékony rendteremtést, válaszolta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!