Farkas
2 °C
11 °C

Vidámpark? Combinogarázs? Luxus kínai negyed?

2011.07.28. 07:29
| Módosítva: 2011.07.28. 07:29
A Vidámpark új otthona, Combinóknak szánt kocsiszín vagy akár luxus kínai negyed is lehet a hírhedt Négy Tigris piacból - a józsefvárosi polgármester szerint mostanában nagyon felizzott a bódéváros területére tervezett fejlesztések ügye. A kínai piac viszont az elmúlt évtizedben alaposan rászolgált a nagy túlélő címre. Utánajártunk, hogy maradhatott eddig talpon a Négy Tigris, és mi kellene ahhoz, hogy a bezárása ne csak üres fogadkozás legyen.

A józsefvárosi piac hasznosításáról több elképzelés verseng egymással, Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere azt mondja, ő bármelyik megvalósulásának örülne. Az egyik terv, hogy kerüljön a költözésre váró Vidámpark a bódéváros helyére. Hogy ez bekövetkezhessen, sokoldalú egyeztetéseken kellene dűlőre jutni. A Vidámparkot más kerületek is szeretnék, a fővárosi önkormányzattal és a MÁV-val is meg kellene egyezni.

A második elképzeléssel a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ kereste meg Józsefvárost, ők a Combino villamosok számára szeretnének kocsiszínt kialakíttatni a piac helyén. Új kocsiszínre mindenképp szükség van, mert a ferencvárosi és a Baross utcai nagyon rossz állapotban van, a Combinók ráadásul hosszabbak, mint a többi villamos, és nem férnek be egészen a meglévő kocsiszínekbe.

A harmadik verzió, hogy magántőkéből épüljön “luxus china town” a bódéváros helyén, olyanféle, mint a nyugat-európai nagyvárosokban. A polgármester azt mondta: nyolcezer kínai ember él a kerületükben, és semmiféle elvi kifogása nem lenne az ellen, ha egy, az Ázsia Centerhez hasonló, de továbbfejlesztett létesítmény alakulna ki ott, konferenciaközponttal, szállodával.

Kocsis Máté azt reméli, már az év végéig letisztulhat – döntéshozói körben is – hogy mi lesz a piac végleges sorsa.

A polgármester egyébként optimista, mert – ahogy fogalmaz – az utóbbi időben “nagyon felizzott” a bódéváros területére tervezett fejlesztések ügye, beindultak az egyeztetések, a tárgyalások, “régen tizedannyit nem beszéltek” erről, mint mostanában.

Évente akarják bezárni

A hőségriadós reggelen kókadoznak az árusok, a forgalom gyér, a híres „vigyázz, kocsi” kiáltás is csak egyszer hangzik fel, de a kereskedői szellem nem lankad a józsefvárosi Négy Tigris piacon. A bódéjuk elé tévedőknek köszöngetnek, tukmálnák az árut, még öt perce sem vagyok a piacon, de már vehettem volna nyelvvizsgát, érettségit, jogsit, ha elfogadom az egyik sarkon álló, tagbaszakadt férfi nem is olyan halkan eldünnyögött ajánlatát. Nemcsak a melegben tikkadó árusok, maga a piac is nagy túlélő.

Hiába járja be a sajtót szinte évente, hogy most aztán már tényleg be fogják zárni, a hír vagy félreértésen alapuló kacsának bizonyul, vagy csak szép csendben elhal a nekibuzdulás. Az előbbi szép példája, amikor a Teleki téri piac felújításának egy lap azt a címet adta, hogy „Bezár a józsefvárosi a piac”, és a hír már így terjedt tovább. Az elfogyott lendület példáit felsorolni is nehéz lenne, de ilyen volt, amikor 2003-ban a MÁV egyik illetékese - megerősítve a vasúttársaság vezetésének korábbi döntését – azt mondta az MTI-nek, hogy a MÁV nem hosszabbítja meg a piac területének bérlőjével a következő évben lejáró szerződést. 2007 szeptemberében az országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke mondta azt egy sajtótájékoztatón, hogy ha állandó ellenőrzésekkel sem biztosítható a józsefvárosi és az ahhoz hasonló piacok törvényes működése, akkor be kell zárni azokat. 2009 decemberében, a Négy Tigris mellett tartott sajtótájékoztatón az APEH szóvivője jelentette be, hogy a vám-és pénzügyőrséggel együtt minden nap ellenőrizni fogják a piacot; a cél az árusítók ellehetetlenítése.

DEGER20050727061
A józsefvárosi piac részlete Budapesten. (Fotó: H. Szabó Sándor )

Indoklás nélkül el lehetne küldeni a piacosokat

Még abban is nehéz lenne igazságot tenni, valójában kin múlik, hogy a Négy Tigris ma is működik. A józsefvárosi piac 39 ezer négyzetméteres területe a MÁV tulajdona, tőlük bérli több mint tíz éve az üzemeltető Komondor Kft. Az eleinte határozott időre szóló, de többször meghosszabbított területbérleti szerződést 2007. március 1-től határozatlan időtartamú megállapodás váltotta fel. Ezt bármelyik fél indoklás nélkül felmondhatná 150 napos felmondási idővel, tudtuk meg a MÁV kommunikációs osztályától.


Józsefvárosi piac nagyobb térképen való megjelenítése

“A legegyszerűbb az lenne, ha a MÁV felmondaná a bérleti szerződést” – mondja Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, aki már a piacról folytatott beszélgetésünk első mondatával leszögezi: “Nyilvánvaló, hogy az a piac nem felel meg egy modern európai nagyváros összképének. És akkor finoman fogalmaztam”. A polgármester szerint az önkormányzatnak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a piac területén fennmaradjon a rendezetlen állapot. “Bérleti díjat nem nekünk fizetnek, nekünk csak a gond, a szemét, az üres dobozok elszállítása marad. Úgy hiányzik nekünk a piac, mint üveges tótnak a hanyattesés” – fogalmaz. A piac egyetlen előnye a kerület számára, folytatja a polgármester, hogy a kispénzű embereknek elérhető szolgáltatást nyújt, de olcsó árut lehetne vásárolni kulturált körülmények között is, mint ahogy például az az Ázsia Centerben működik. Viszont mivel a terület tulajdonosa nem az önkormányzat, Kocsis szerint erősen behatároltak a lehetőségeik.

Amikor a Négy Tigrissel sokat bajlódó BRFK-nál és Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál  (NAV) érdeklődtünk arról, szerintük mi lehet a bezárás elmaradásának oka, mindketten a nyolcadik kerületi önkormányzathoz irányítottak minket. A piacot valóban bezárathatná az önkormányzat, de ehhez bizonyos feltételeknek teljesülni kellene, és amíg ez nincs meg, a jegyző tehetetlen.

A Komondort nem tudták megfogni

A jegyző kétfajta ellenőrzést végez a piaccal kapcsolatban. Az első típus a piac üzemeltetőjének, a Komondor Kft-nek az ellenőrzése, magyarázta Kovács Gabriella, az önkormányzat hatósági ügyosztályának vezetője. Ezen a területen a jegyző vizsgálhatja, hogy a piac az engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e, például tényleg akkora-e az alapterület, és valóban jogosult-e az üzemeltető a terület használatára. Ennek az ellenőrzéstípusnak a része az is, hogy az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet-e az üzletekről, és a nyilvántartás egyezik-e a tényleges állapottal: például a kereskedők tényleg abban a pavilonban vannak-e, ahová be vannak jelentve. Figyeli a jegyző ezen kívül, hogy van-e kifüggesztett térkép, működési rend leírás a piacon, kiírják-e az üzemeltető nevét és elérhetőségét, de ide tartozik annak ellenőrzése is, hogy nem árusítanak-e a piacon tiltott terméket, például fegyvert, lőszert, nemesfém tárgyakat.

DSZZS20090404019
A Józsefvárosi piacon ellenőrzést tartanak. (fotó: Szigetváry Zsolt )

A másik fajta, jegyző által végzett ellenőrzés célpontjai maguk a kereskedők, de ő csak azt nézheti: a kereskedő szerepel-e a kereskedelmi hatósági nyilvántartásban, van-e nála vásárlók könyve. Minden más egy sor egyéb hatóság (bevándorlási hivatal, népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, fogyasztóvédelem, NAV, munkaügyi felügyelőség) valamelyikére tartozik.  “A piacon folytatott kereskedést a jegyző szinte  a legkevésbé jogosult ellenőrizni” – összegezte Kovács Gabriella.

Ha konkrét bejelentés nincs, évente 3-4 alkalommal ellenőrzik az önkormányzattól a piacot. A Négy Tigrist az üzemeltető oldaláról nem lehet megfogni. Havonta digitális alaptérképet küld az önkormányzatnak a piacról, melyen a pavilonok számozása és az adott pavilon bérlője is  beazonosítható, küldi az aktuális bérlői listát is. “A jegyző tehát elsősorban azt ellenőrzi, hogy a piac az engedélynek megfelelően működik-e, és az üzemeltető vezeti-e a nyilvántartásokat. Ezt  minden esetben rendben találtuk, a piac üzemeltetője folyamatosan részt vett az ellenőrzésben, a nyilvántartásuk  a helyszíni egyeztetés alapján pontos volt” – közölte Kovács Gabriella.

Mintha minden rendben lenne

A Négy Tigrist tehát az engedéllyel kapcsolatos problémák miatt nem lehet bezárni, így kiesett a bezáratás egyik elvi lehetősége. (Az “igen rossz emlékű” Verseny utcai piacnak egyébként ez volt a veszte. “Az is magánpiac volt, annak a területét  is a MÁV adta bérbe, de ott a piac üzemeltetője nem tartotta be a jogszabályokat, ezért tudtunk jegyzői hatáskörben lépni” – emlékeztetett a hatósági ügyosztályvezető).  A második mód a vásár megszűnése lenne, de nincs arra utaló jel, hogy a Komondor véget akarna vetni neki. (Többször is kerestük a Komondor Kft. nyilvánosság elől többnyire elzárkózó vezetőjét vagy illetékes munkatársát, aki érdemben tudna válaszolni kérdéseinkre, ám számos megkeresésünk ellenére sem tudtunk senkivel a terület jövőjéről beszélni.)

A harmadik, és egyben a piacról szóló kékfény-híreket elnézve a legreálisabb bezárási lehetőség a következő feltétel teljesülése lenne: a felsorolt ellenőrző hatóságok felszólítása ellenére a vásár, piac működése nem felel meg a jogszabályoknak, és erről a hatóságok a jegyzőt értesítik. “Határozottan állítom, hogy  évek óta semmilyen szabálytalanságra utaló jelzés nem érkezett a Négy Tigris Piacra vonatkozóan egyetlen ellenőrzést  folytató hatóságtól sem!” – jelentette ki Kovács Gabriella. Megjegyezte azért, hogy természetesen – főleg a sajtóból – vannak olyan értesüléseik, hogy csempészett, hamisított árut nagy mennyiségben foglalt le a NAV. (A NAV tájékoztatása szerint ma is a hamis áruk forgalmazásával megvalósított jogsértések a leggyakoribbak a piacon, azaz az áru hamis megjelölése, szerzői jogok megsértése. Gyakran foglalnak le itt magyar adójegy nélküli cigarettát is, ilyenkor jövedéki orgazdaság miatt indul általában büntetőeljárás. Ezeken kívül jellemzően a bizonylat kiállítási kötelezettség vizsgálatára, a társadalombiztosítási bejelentések szabályszerűségének, illetve áruk eredetének ellenőrzésére terjednek ki a NAV által végzett vizsgálatok.) Kovács Gabriella szerint a jelzés elmaradásának nyilván az lehet az oka, hogy a hatóságok saját hatáskörben járnak el az egyes kereskedőkkel szemben.

Szervezett jelleg nem került megállapításra

A NAV körültekintően fogalmazott, mikor rákérdeztünk, álláspontjuk szerint a jogsértések visszaszorítása érdekében hasznos lépés lenne-e a piac bezárása. “Közismertek a termékhamisításhoz és a feketekereskedelemhez kapcsolódó tendenciák. A piac fenntartásának indokoltsága több szempontú megközelítést igényel, és a döntés nem a NAV kezében van” – óvatoskodtak.

DSZZS20081202012
Árusok egy csoportja nézi a vámosok munkáját a Józsefvárosi piacon (Fotó: Szigetváry Zsolt)

Elterjedt vélekedés, hogy a Négy Tigris az alvilág kezében van, és a bezárás halogatásának is ehhez van köze. “Eddigi eljárásaink során konkrétan erre a piacra vonatkozó szervezett jelleg nem került megállapításra” – válaszolta a NAV sajtóosztálya arra  a kérdésünkre, hogy van-e a piacon szervezett bűnözés. Hiába kérdeztük, a rendőrség egyáltalán nem volt hajlandó ebbe a témába belemenni. A BRFK nem válaszolt arra, hogy van-e a piacon szervezett bűnözés, és azt is hiába tudakoltuk, hogy tártak-e már fel korrupciós jellegű bűncselekményt a piaccal összefüggésben. Még véleményszinten sem foglaltak állást arról, hogy miért nem zárták be a piacot, vagy hogy a szervezett bűnözésnek és a korrupciónak szerepe lehet-e ebben. Ezeket a kérdéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Havi 30 milliót kér a MÁV a területért

Csak találgatni lehet, mennyi pénz van a Négy Tigrisben. A MÁV-tól megtudtuk, hogy a Komondor Kft. által fizetett nettó havi bérleti díj körülbelül 30 millió forint, a bérlő negyedévente előre, egy összegben fizet. A piacon régebben körülbelül kétezer kereskedő dolgozott, ma már csak legfeljebb ötszázan lehetnek, közölte az önkormányzat hatósági ügyosztályvezetője. (Sokan már áttelepültek a Kőbányai út túloldalára, a volt Ganz-területre, ahol az árusok üzletei fűthetőek és jóval kulturáltabb körülmények között lehet mind árusítani, mind vásárolni.)

Nincsenek nyilvános adatok arról, mennyit fizetnek az egyes árusok a pavilonjukért a Komondornak. A piacon kószálva egy üres bódén láttunk egy feliratot, miszerint az új bérleti díj 50 ezer forint. Egy kiadó pavilonról szóló, régi netes hirdetésben megadott telefonszámon érdeklődtünk az árakról, ott azt mondták, manapság 170 ezer forint körül van az átlagár, de az a bódé nagyságától függ. Ha az ötszáz kereskedő csak átlagosan havi 60 ezer forintot pengetne ki, már pénzénél lenne a havi 30 milliót fizető üzemeltető.

A Komondor Kft. - melynek ügyvezetője jelenleg Pápa Marianne, az alapító Szetlik Ferenc üzletember özvegye – bevételeiről a cégadatbázisban szereplő legfrissebb adat 2009-es. Eszerint a cég értékesítésből származó nettó árbevétele 1 milliárd 824 millió 75 ezer forint volt 2009-ben.

A NAV-nál érdeklődtünk, van-e adat arról, hogy a józsefvárosi piac forgalmából körülbelül mekkora adóbevétel folyhat be évente. „Tekintettel arra, hogy a Józsefvárosi Piac területén működő adózói körben a fluktuáció folyamatos, továbbá az ott tevékenykedők más telephellyel, fiókteleppel is rendelkeznek, a befolyt bevételek nagysága nem szűkíthető le kizárólagosan a Piacra” – válaszolták.

 
Nagyobb méret Beágyazás

Egymásra vár a MÁV és az önkormányzat

A MÁV részéről egyelőre nincs egyértelmű jele annak, hogy fel akarnák mondani a Komondor bérleti szerződését. Az már számos vezetőváltást is átvészelt. „Az ingatlangazdálkodással 2002 és 2007 között 19 vezető beosztású dolgozó és 6 vezérigazgató helyettes foglalkozott” – szerepelt egy 2008-as ÁSZ-jelentésben, amely megállapította, hogy az ingatlanvagyon rendezetlenségéhez hozzájárult a gyakori vezető- és koncepcióváltás.

A MÁV kommunikációs osztálya nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, van-e tervük a területtel, és ha igen, mi az. A válaszadás feladatát – burkoltan - áttolták a kerületi önkormányzatra, mondván: “A MÁV Zrt. szándéka szerint a területre elkészíttetett, de hatályba még nem lépett Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) adta lehetőségeket kihasználva az ingatlant hasznosítani kívánja”. A józsefvárosi polgármester elmondta, hogy a tények egyértelműek: a korábbi fővárosi önkormányzati vezetés azt is vitatta, hogy a KSZT módosításról egyáltalán dönthetett-e Józsefváros. A jogszabályok kizárják, hogy a főváros jóváhagyása nélkül hatályba lépjen az említett módosítás.

D  YT20091210001
Ellenőriznek (Fotó: Illyés Tibor)

A Posta már szerződést bontott

A Kőbányai út menti terület egy kisebb szelete, 6518 négyzetméter a Magyar Posta Zrt. tulajdonában van. A területet korábban – 1997-től – a posta is a Komondor Kft-nek adta bérbe, és azt a részt is a Négy Tigris bódéjai töltötték meg. A szerződés 2008. április 15-én szűnt meg, ekkor vette vissza a területet a posta, tudtuk meg Hüse Marianntól, a Magyar Posta szóvivőjétől. A visszavett területtel egyelőre nem mentek sokra. “Az Orczy téri szervezetek vezetői úgy nyilatkoztak, hogy amíg nincs lekerítve a terület, addig nem érzik biztonságosnak, így nem kívánják használni azt, legfeljebb egy-egy tehergépjármű fog ott parkolni” – írta megkeresésünkre a szóvivő. A telekhatárokat 2008-ban kitűzte egy, a Posta által megbízott földmérő. A Posta Beruházási és Építési Szolgáltató Központ viszont akkor úgy nyilatkozott, hogy a lekerítés elég sokba, körülbelül 5 millió forintba kerülne, ráadásul felmerült az is, hogy az ingatlant a közeljövőben értékesítené a posta, így nem akartak feleslegesen költeni. A területrészt azóta sem kerítették le, és ma már a földmérő által kitűzött határpontok sem látszanak.

A postának vannak tervei a területtel. A Nemzetközi Posta Kicserélő Központ Liszt Ferenc Repülőtérre költözésével plusz feladatokat vesz át a Hírlap Logisztikai Üzem, valamint felújítási munkák miatt várhatóan 2012. első félévében az Országos Logisztikai Központból átköltöztetnek az Orczy térre egy feldolgozó részleget. “Így igény merült fel az Orczy téri volt kínai piac postai tulajdonú területének használatára” – írta a posta szóvivője. Helyszíni bejárás során kiderült, hogy nem kellene a teljes postai területen kerítést állítani, elég lenne a két rámpát lezárni, mert így a kínai árusok az egy méterrel feljebb lévő területről nem tudnának járműveikkel lejönni, és a posta részén áthajtva a teherkapun távozni. A postai terület teherkapujánál porta és biztonsági szolgálat lenne, hogy azt kizárólag a postához érkező járművek használhassák.

A lekerítés hiánya nem véletlenül aggasztotta a biztonságért aggódó postai munkatársakat. A BRFK szerint a leggyakoribb bűncselekmény a piacon ugyan az áru hamis megjelölése, de előfordulnak üzletbetörések, a parkolóban gépjárműfeltörések is.