A szeretet erejével építenek Makovecz építészei

„Hit, szeretet, munka” – foglalta össze a Bazilikában pénteken nyílt kiállítás alapelveit Szilágyi Szabolcs, a Kós Károly Egyesülés vándorépítésze. „A szeretet a legjobb megismerő erő” – mondta megnyitóbeszédében az egyesülés életre hívója, Makovecz Imre építész. „Ez egy nagylelkű és nagyszerű nemzet” – tette hozzá a közelmúltban fontos állami funkcióval megajándékozott építész.

A szavak nem vallási vagy politikai jellegű kiállításon hangzottak el. A programleírás szerint a tárlat a katasztrófák utáni újjáépítésről szólt. A kiállítás nem művészi, hanem inkább dokumentációs jelleggel villantotta fel, milyen megoldások születtek a különböző katasztrófák után az elpusztult települések lakhatóvá tételére.

A téma a kortárs építészet egyik fontos területe. Bár a közelmúltban jelentős és innovatív megoldások születtek például a cunami sújtotta városok újjáépítésére, és a műfajnak elismert szakemberei a japán építészek, a kiállítás nemzetközi kitekintése minimális. A Bazilika programja valójában a Kós Károly Egyesülés építészcsoport karitatív munkájának állít emléket.

Annak a hagyományőrző építészcsoportnak, amely a progresszióval szemben a falusi építészet feltámasztásának szenteli munkásságát. A vörösiszap-katasztórfa helyszínén és az árvíz sújtotta területeken épített házaik fotóin jól láthatók a csoport védjegyei: a faluképből eltűnt régies elemek, amelyekkel a Kós Károly Egyesülés kiegészíti, régiessé teszi az újépítésű házakat.

Gyurcsány és az árvízi bankok

A kiállítás politikai felhangjait erősítette Makovecz Imre beszéde, amely szerint amikor a bankok megkeresték az árvízkárosultakat, hogy régi házuk jelzáloghitelét az újakra írják rá, az építész „a bankokat Gyurcsányhoz küldte, hogy ott kereskedjenek.” Makovecz szerint az árvízért „a korrupt miskolci polgármester a felelős, aki eladta az árterületet a multiknak”.

Az újjáépítés karitatív munkában folyt, hangzott el, amely azt bizonyítja, „ez egy nagylelkű és nagyszerű nemzet.”

A karitatív újjáépítő munka hátterét feltérképező cikkünkben rámutattunk: ha a hírek igazak, a Kós Károly Egyesülés építészei legalább egy évig ingyen dolgoztak a katasztrófaterületeken.

A Kós Károly Egyesülés árvízi karrierje a 2001-es beregi árvizek idején kezdődött, amikor az építészek egy sor tervet nyújtottak be az újjáépítéshez. A megvalósításhoz elkészítették a kiviteli terveket is, ami azért lényeges, mert ez a tervezési folyamat időigényes része.

Amikor a kormány építészeti pályázatot írt ki az árvízi újjáépítésben használható tervekre, a Kós Károly Egyesülés a 2001-ben készült kiviteli tervekkel jelentkezett. Így a Makovecz féle csoport munkái érthetően előnyben voltak a többi, frissen felvázolt koncepcióval szemben. Ezt az előnyt behozhatatlanná tette, hogy a zsűri tagja volt Rudolf Mihály, felsőzsolcai főépítész, aki egyúttal a Kós Károly Egyesülés alá tartozó építésziroda, a Hadas kft. vezetője is. Ebben a minőségében egyébként terveket is küldött a saját részvételével működő zsűrinek.

A Fidesz-kormány által kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató ezek után a Kós Károly Egyesülést bízta meg az árvízi újjáépítés szakmai előkészítésével, és annak lebonyolításával is. A féléves munkát követően Bakondi a vörösiszap miatt megsemmisült Devecser és Kolontár újjáépítésének feladatát is az egyesülésre bízta.

A kiállítás a Bazilika után körbejárja az országot, látható lesz többek közt Ópusztaszeren is.