Hedvig
7 °C
23 °C

Kiderült, hogy tökből van a citromlekvár

2011.07.31. 20:36
A IX. Gátsori Tanyasi Ünnepségre látogattunk el Ásotthalomra, ahol a szervező, Fackelmann István tanyasuli programját és a kormány új tanyaprogramját is megismertük. A vicces kedvű környékbeliek a gondjaikról beszéltek, és megtudtuk, milyen újabb megélhetési ötleteket szül a mezőgazdaság sanyarú helyzete.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a héten bejelentette, hogy szeptember elsejétől indul a Tanyafejlesztési Program. 825 millió forintra lehet pályázni tisztán nemzeti forrásból tanyán élőknek és tanyákkal rendelkező településeknek. Ellátogattunk hát a IX. Gátsori Tanyasi Ünnepségre Ásotthalom mellé, ahol a VM egyik osztályvezetője próbálta népszerűsíteni a programot, és ösztönözni az embereket, hogy vegyék igénybe a pályázati összegeket. Az emberek véleménye megoszlik a támogatásokról.

Képek a IX. Gátsori Tanyasi Ünnepről
Fotó: Huszti István

Ásotthalom a Homokhátságon fekvő kistelepülés Mórahalom mellett, hozzá tartozik a Gátsor nevű, körülbelül húsz házból álló “sűrűn lakott terület”. A falu a XIX. század közepén kezdett Várostanya (Szeged város tanyája) néven tanyaközponttá fejlődni. A táj jellegzetessége, hogy sok az erdő, hiszen a XIX. században erdőtelepítésekkel próbálták a futóhomokot megkötni.

Tanyasuli

A tanyasi ünnepséget idén már a Gátsori Tanyamúzeumnál tartották, ami eddig egy házból állt, de tavaly az Új Magyarország Fejlesztési Tervből csaknem 34 millió forintos beruházással a tanyaház mellé felhúztak egy közösségi házat internetszobával, közösségi térrel. A projekt neve “Ásotthalom tanyavilág élni akar Gátsoron” néven futott. A tanyanap is ebben a szellemben szerveződött a környék egyik közkedvelt figurája, Fackelmann István szervezésében, aki szintén tanyagazdaként éli életét.

Fackelmann úr, vagy ahogy a helybéliek hívják “a Faki”, sok mindennel foglalkozik, ahogy ő mondta, megélhetésének egy harmada a mezőgazdaságból, egy harmada a falusi turizmusból, egy harmada pedig a támogatásokból tevődik ki. Szerinte azzal lehetne megmenteni a magyar mezőgazdaságból élőket, ha növények és állatok feldolgozásának évszázados hagyományát tovább tudnák vinni. Ezt nemcsak mondja, hanem ennek érdekében elindította Tanyasuli programját. “Ötetnek minket GMÓ-val harminc éve, lehet, hogy azért vagyunk ilyen hülyék” - próbált rávezetni arra, hogy mennyire fontos az a fajta mezőgazdaság, ami nálunk honos.

Nehézségek

Az ünnepségen annak próbáltunk utánajárni, hogy lehet megélni manapság tanyagazdászként az ország perifériáján. Az emberekkel beszélgetve kiderült, hogy az állami és EU-s támogatásokról megoszlanak a vélemények. Volt, aki úgy mondta, “államtalanította” magát és gazdaságát, mert szerinte a mostani pályázatokkal nem segíteni akarnak a gazdákon, hanem behúzni őket a rendszerbe. “Nézze meg ezt a patisszont. Hol van ezen vonalkód?” - szemléltette egy gazda, hogy szerinte azért akarják a támogatási rendszerbe bevenni az embereket, hogy mindent tudjanak róluk, és könnyebben ellenőrizhessék, sarcolhassák őket.

Vannak gazdák, akik már nem is pályáznak, mert úgy gondolják, hogy előre le van osztva, hogy a rendelkezésre álló összegeket kik kapják. Nagy gond a korrupció, a támogatások nem oda kerülnek, ahol tényleg szükség volna rájuk. Erről hosszasan beszélgettünk egy helyi gazdálkodóval, aki szerint köztudott, hogy vannak olyan termelők, akik jóban vannak a politikusokkal, ezért irreálisan jól élnek a körülményekhez képest. Ezeket a gazdákat az egyszerűség kedvéért “johndeereseknek” nevezte, hiszen szerinte senki nem engedhetné meg magának reálisan, hogy több százmilliós traktorokat vásároljon, mégis sok ilyet látni az utakon.

“Saját zsebből finanszírozni egy gazdaságot ma már művészet” - vélte a gazda. “A magamfajta, aki nem kér támogatást, szépen összehúzza magát, és csinál egy kisebb gazdaságot, jó minőségű termékekkel, és igyekszik megtartani a régi vevőkörét” - mondta.

Beszéltünk még a Mórakert TÉSZ csődjéről, ami helybéliek szerint annak volt köszönhető, hogy a szövetkezetben is eluralkodott a korrupció. Ahogy az egyik gazda fogalmazta, a Mórakert sírbaeresztő kötele a johndeeres nagygazdák és a politika összefonódása volt. Elmesélték, hogy egy bizonyos kör rátette a kezét mindenre, és a többi gazdát (a végén körülbelül 700 beszállítója volt a szövetkezetnek, és 7 milliárdos évi forgalmat bonyolított) csak kihasználták. A csőd után volt olyan gazda, aki az öngyilkosságba menekült. Az asztalnál beszélgetve elmondták, hogy ami a Mórakerttel történt, az ugyanaz kicsiben, mint ami az országban folyik nagyban. Közbeszéd tárgya az is, hogy 15-20 százalékot kell a döntéshozók zsebébe visszacsúsztatni, és akkor kap valaki támogatást.

Jó hangulatú tanyanap

“Itt vidéken ha az ember nem tud egyedül fennmaradni, akkor vagy valakinek a csicskája lesz vagy előbb-utóbb felköti magát, és ezt ki kell mondani” - mondta egy férfi. “Amíg bírok dolgozni, addig engem nem tudnak bekeríteni, és vagyok olyan rafkós, hogy megéljek. Az embereknek ki kellene állniuk a saját igazukért, de sokan olyan birkák, hogy hagyják magukat megvezetni” - magyarázta.

A támogatásokról egy ízes beszédű helyi gazda viccelődve annyit mondott: “Ha célba ér, akkor jó. Ha Pesten költik el, akkor aszfaltbetyárok kapják, ha itt, akkor meg az itteni betyárok” - utalt vissza arra, hogy a környéken tevékenykedett Ruzsa Sándor annak idején. Azt is megtudtam, hogy Toroczkai László nemrég a környéken vett tanyát.

Tanyafejlesztési Program

Kis Zoltán, a VM osztályvezetője a színpadon részletesen ismertette a Tanyafejlesztési Programot. Csütörtökön azon a fülöpházi tanyán hozta nyilvánosságra a pályáztatást V. Németh Zsolt államtitkár, ahol Orbán Viktor a 2010-es választások előtt bejelentette, hogy nagyobb gondot fog fordítani a tanyákon élők életminőségének javítására. Kis Zoltán elmondta, hogy szeptemer 1-től 30-ig 825 millió forintra pályázhatnak majd bizonyos települések és tanyagazdák.

Ez az összeg kormányzati zárolások miatt több lett volna. Eredetileg 1 milliárdot szántak volna erre, és hangsúlyozta, hogy ebben nincsen EU-s pénz, tisztán nemzeti forrásokból áll. “Ez az összeg lehet sok, de lehet kevés is” - mondta. Magyarországon több százezren élnek még tanyákon, ezért ez a pénz nagyon kevésnek tűnik. Az osztályvezető beismerte, hogy milliárdok kellenének még, de azzal bíztatott, hogy ez is több, mint a semmi. (Bővebben Dr. Csatári Bálint 2005-ös kutatásában olvashat a magyar tanyavilág jelenlegi helyzetéről.)

Kis Zoltánt megkérdeztem, hogy a pályázatokon kívül a kormány mivel segíti még a tanyasiak sorsát. Elmondta, hogy nagy segítség volt a közbeszerzési törvény módosítása, amire egy helyi példa, hogy már nem Szegedről szállítják a helyi iskolákba az ételt, hanem újra a közelebb termelő gazdák termékei kerülnek a menzaasztalra. Jól működik a tanyagondnoki program, ami valóban hathatós segítség az elzárva élő időseknek. Valaki szerint még lehetne javítani a távoli tanyák internet-ellátottságán is, hiszen hiába hirdetik a mobilnet szolgáltatók, hogy az egész országot lefedik, sok tanyán nem jön be az internet.

“Reneszánszát éli a tanyára költözés, de hangsúlyozom, a program nem azokat fogja segíteni, akik nyaralni vagy hobbiból költöznek tanyára, hanem akik bizonyítani tudják, hogy életvitelszerűen élnek ilyen módon” - mondta Kis Zoltán.

A 825 millióból 495 millió forintot a tanyasi termékek piacra jutásának támogatására, 100 millió forint a földutak javítására, 40 millió forint az áram nélküli tanyák energiaellátásának a segítésére, valamint 100 millió forint a tanyagazdák számára fognak adni.  A legjobban Kis szerint azzal tudnák segíteni őket, ha kis feldolgozók épülnének, ahonnan a saját, és a tervek szerint később megnyíló önkormányzati boltokba el tudják juttatni a terményt.

A közönséget a színpadról igyekezett sürgetni, hogy minél előbb jelentkezzenek a pályázatra. “Innestül kezdve önökön a sor, de én nem szeretném, ha ebből a pénzből egy fillér is elcsúszna, nehogy még ezt is zárolják” - szólt a mikrofonba.

Szökik a malac

Az ünnepen látszólag mindenki jül érezte magát, hiszen a jórészt tanyákon élő embereknek nem sok alkalmuk van összegyűlni. Az egyik gazda elmondta, hogy nagy szükség van az olyan emberekre, mint Fackelmann István, aki összehozza az embereket. A csirekefogóversenyt a kalóz ugrálóvár mellett tartották (ahogy a hirdető táblán olvastam: “euro jamping”), de legtöbben a színpadon zajló programokat figyelték a nagysátor campingszékeiből. A csirkéket hamar elkapták, ezért kibővítették a programot választási malac fogással. Ennek az lett a vége, hogy a két kismalac, amint elengedték, mint a szélvész megindult a kukoricás felé, és többé nem látták őket. A tombolán is lehetett malacot nyerni, ez volt a második díj, és nagyon jó kezekbe került, mert véletlenül az a család nyerte meg, akik felajánlották.

“Utána mögnézhetik az agrárium onlájnt a szomszédos szobában” - mondta Fackelmann úr, miután koccintott a VIP vendégekkel a VIP-szobában.

Sztárvendég

“Végre valami elindult ebben az országban” - hallatszott egy felszólaló beszéde a színpadról. “Hát, az nem Lázár János volt” - jegyezte meg valaki a tömegben. A tanyasi ünnepség egyik meghívott vendége ugyanis az előzetes program alapján Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője lett volna, de mégsem jött el. Helyette Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere mondott köszöntő beszédet. Lázár Jánost sokan várták, hiszen résztvevőket nem tájékoztatták arról, hogy mégsem teszi tiszteletét a Gátsoron, pedig az ásotthalmi polgármester Petró Ferenc szerint már pénteken valószínűsíthető volt, hogy mégsem tud eljönni. Lázár János titkára annyit mondott távollétének okáról, hogy egyáltalán nem volt biztos, hogy a frakcióvezető el tud jönni, mivel japán gyerekekkel kellett foglalkoznia, majd később Hódmezővásárhelyen a búvárúszó világbajnokságot megnyitnia.

Rossz ciklus

Petró Ferenc, Ásotthalom függetlenként megválasztott polgármestere elmondta, hogy egy nagyon rossz ciklust tud maga mögött, sokat veszekedett képviselőtárásaival, sok a gond. A papból lett polgármester beszélt arról, hogy egy új határátkelőt szeretnének építeni a közelben, ennek a terveit már engedélyezték is. Azért volna erre szükség, hogy a helyieknek ne kelljen Röszke felé ötven kilométert kerülniük, ha át akarnak menni Szerbiába, sokaknak rokonaik élnek ott, vagy más okból kell átjárniuk. Petró szerint sokan akarnak itt maradni, bár nagyon nehéz a megélhetés.

Útközben sok félbehagyott építkezést láttunk eladó táblával, és a környéken a Mórakert becsődölése óta egyre nehezebb megélni. Egy gazdával folytatott beszélgetésen elhangzott egy keserű vélemény, miszerint a politikusok nem törődnek velük, csak akkor, amikor a zsebükben akarnak nyúlkálni, meg amikor a szavazataikra van szükségük.

XXI. századi próbálkozások

A mezőgazdaságáról híres, fóliasátrakkal tarkított területen sokan élnek még zöldség- és gyümölcstermesztésből, az ünnepségen kis standokon láthattuk a portékákat. Például Dobák Sanyi Lelki Vigasz nevű borát, vagy a Mutter Bt. ínycsiklandó zöldségeit. Vannak, akik újszerűbb dolgokkal próbálkoznak, nagyon tetszett például egy fiatal, helybéli lány, Gárgyán Beáta standja, aki fűszer és gyógynövényeket termeszt. Hogy mennyire lehet ilyesmiből megélni, arról még nem tudott nyilatkozni, hiszen csak tavaly kezdte el a saját termesztésű palánták és a morzsolt füvek árusítást, de azt mondja, rengeteg munka van vele.

Az ünnepen kiállított úgynevezett naplopó nagy népszerűségnek örvendett, bár a feltaláló, Krisztin László szerényen csak azt válaszolta, hogy az UFÓ-k találták fel az impozáns tűzhelyet. A tükrökből álló naptűzhelyben ugyan ezúttal nem sikerült megfőzni a két birkafejet (“fej-fej mellett” - mondta erről viccesen Krisztin), mert csak percekre sütött ki a nap, és többször eleredt az eső, de a youtube-on megcsodálhatjuk működés közben a szerkezetet.

Batáta, töklekvár, cirokfűtés

Jelen volt Váraljai Dénes, egykori tévés személyiség, aki a batátatermesztésben látja a jövőt, és létre is hozták a Batáta Baráti Kört. A batáta egy trópusi édesburgonya, magas a fehérje- és szénhidrát tartalma van, ízét a sütőtökéhez hasonlítják, és megterem a Homokhátság talaján.

Savanya László standjánál napelemekkel, napkollektorokkal ismerkedhettünk, ő a megújuló energiában látja a jövőt. De bemutattak egy olyan automata kazánt is, amit a cirok magjával fűtenek, és azért jó, mert a cirok olcsón megterem, és így a gazdák megtermelhetik a saját tüzelőjüket, nem kell gázt vagy olajat venniük.

Bemutatkozott az agrarium.eu portál, amit két fiatal talált ki azért, hogy elősegítse a mezőgazdasági termékek eladadását. Az agrár portál egy internetes piac, aminek újszerűsége, hogy nemcsak a kínálati oldal jelenik meg, hanem a felvásárlók is létrehozhatnak standot, így még könnyebb összehozni az üzletet. “Ez a mi hozzájárulásunk a mezőgazdaság fenntartásához” - mondta el Rákóczi Ferenc, a honlap egyik kitalálója

Helybéli biogazdászok standján feltűnt, hogy árulnak töklekvárt, erről eddig nem hallottam. Puszta Csaba, aki eredetileg budapesti, de már húsz éve egy környékbeli tanyán gazdálkodik és működteti a 4D SzabadEgyetemet, elmondta, hogy pedig ez egy régi dolog. Volt olyan év, hogy nem termett gyümölcs, és akkor azt tették, hogy a tökre csepegtettek citromlevet, és ezzel helyettesítették az almás pitében vagy rétesben az almát. “Az íze alapján senki nem mondta volna meg, hogy nem alma van benne, de kiderült, hogy tökből van a citromlekvár” - mesélte el a citromos töklekvár történetét.

“Ásotthalmi fenyveserdő aljába, oda van kicsi tanyám csinálva” - énekelte a nóta helyi átköltését az egyik helybéli, mikor estére egy szintetizátoros művésznek köszönhetően beindult a buli a tanyaünnep lezárásaként.