Petra
13 °C
19 °C

Terjednek a rovásírásos helynévtáblák

2011. 07. 31. 17:55
| Módosítva: 2011. 10. 04. 16:23
Politikamentessé akarta tenni a rovásírásos helynévtáblák állításának folyamatát a Rovás Alapítvány, mely a hatóságokkal egyeztetve egységes rendszert dolgozott ki a folyamatra. A dolog olyan jól sikerült, hogy a helyi önkormányzatoknak már beleszólásuk sincs abba, legyen-e ilyen tábla a település határában.

Rovásírásos helységnévtáblát avattak hétfőn Hódmezővásárhely határában. A város polgármestere, egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János korábban kitiltotta a városból a Magyar Gárdát, eltávolította a városból az árpádsávos zászlókat, ezért érdeklődve hívtuk fel a helyi polgármesteri hivatalt, miként engedélyezhették a leginkább a Jobbikhoz köthető táblaállítást.

DROTI20110603003
Békéscsaba rovásírással készült helységnévtáblája. Zöld keretben piros betűk.

Mint kiderült, sehogy. A városvezetés ellenezte az akciót, de tehetetlennek bizonyult. A táblák elhelyezésének engedélyezése ugyanis nem városi hatáskör, az a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. Értesüléseik szerint pedig a Magyar Közút automatikusan adja meg az engedélyeket egy megállapodás alapján, amit felettes szervük, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és "a korszerű rováshasználattal, illetve a szabványosítással" foglalkozó Rovás Alapítvány kötött.

Egyeztettek

Ha megállapodást nem is kötött a KKK és a Rovás Alapítvány, a két szervezet együttműködött a táblaállítások szakszerűvé és gördülékennyé tételében. Sipos László, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a 2003-ban, Csíkszeredában indult táblaállítások 2009-ig néha ad hoc jelleggel zajlottak, ennek eredményeként nem volt egységes sem a táblák kinézete, sem az engedélyezés folyamata, amit szerinte gyakran átitatott a politika, kicsinyes viszálykodássá alacsonyítva a szerinte nemes célú, közösségteremtő kezdeményezéseket.

Ezért alapítványa "a terület szakértőivel és hatóságaival konzultálva" egységes rendszert hozott létre, amely a tervezéstől az engedélyezésen át a gyártásig "minden részletre kiterjedő, pontos, szabályos és gazdaságos ügymenetet biztosít".

Azt ugyan Sipos is elismeri, hogy a rovásírásos helynévtáblák állításában egy politikai erő, a Jobbik is igen aktív, így az egész jelenségnek politikai töltete is van, az alapítvány célja valójában a politikamentes kulturális misszió. Szerinte méltatlan, ha a táblaállítás, amely "szellemiségében és céljaiban felülemelkedik a napi és pártpolitikai tevékenységen", helyi hatalmi harcok részévé válik. Ezért dolgozták ki az egységes engedélyezési rendszert, amely olyan jól sikerült, hogy a folyamatban nincs feltétlenül szükség a helyi önkormányzatokra , a hatóság pedig tényleg szinte automatikusan engedélyezi a táblák kihelyezését. Sípos szerint ugyanakkor az alapítvány "kiemelten javasolja a közös ügymenetet", azaz az önkormányzatok bevonását, és a táblaállítások 10-15 százalékát maguk az önkormányzatok kezdeményezik.

DCIKA20061001014
Egy hivatalos helynévtábla, piros keretben fekete betűkkel. A hatóság szerint is hasonlít, de nem téveszthető össze.

Mostanra már országszerte sok helyen vannak rovásírásos helynévtáblák, de már Kárpátalján is avattak ilyet. Mivel a Rovás Alapítvány csak a táblaállítás rendszerének fenntartásával foglalkozik, a táblaállításokat tőlük függetlenül végzik a kezdeményezők, Sípos közlése szerint az országban jelenleg 80 település közel 200 névtábláját gyártották már le, ezek nagy részét már fel is avatták. Reményei szerint az év végére a magyarországi települések tíz százalékában lesz rovásírásos helynévtábla.

Nincs jogi lehetőség

Ezt tapasztalhatták meg Hódmezővásárhely vezetői is. Az engedélyező hatóság, a Magyar Közút szerint ugyan a polgármesteri hivatal "közútkezelői hozzájárulásunkat megkapta és tudomásul vette, amennyiben nem ért egyet az elhelyezéssel, lehetősége van azt jelezni", Lázár munkatársai szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Szerintük a hivatal leirat formájában, nem hivatalosan tájékoztatta őket az engedélyezésről, és nincs jogi lehetőségük a táblaállítás megakadályozására.

DVETT20100902104
Helybeli lovas hagyományőrzők állnak Rákóczifalva nevét hirdető, székely-magyar rovásírásos helységnévtábla mellett a 442-es számú főút kerékpárútján

Sipos maga amúgy a hódmezővásárhelyi táblaállítást példának tekinti, mivel ott nem is szervezet, hanem egy magánszemély kérvényezte a tábla felállítását, amely amúgy "a leghosszabb és a legnagyobb, minden szempontból rekord".

Hasonlít, de nem téveszthető össze

"A rovásírásos helynévtáblák nem minősülnek KRESZ-táblának, ezért mint reklámtáblát engedélyezzük" – írta érdeklődésünkre Árva Milán, a Magyar Közút kommunikációs főmunkatársa, hozzátéve, hogy "az országban nagy számban kerülnek és kerültek kihelyezésre ilyen táblák a kérelmezők nagy örömére". Levelében hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. paragrafusának (2) bekezdésére is. Ebben az áll, hogy "a közút területén, a közút felett és mellett [...] tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető". A rovásírásos helynévtáblák, mint például a Cibakházán elhelyezett is, legalábbis véleményesek ebből a szempontból.

cibakhaza
Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla

"A Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla véleményünk szerint is hasonlít a KRESZ-ben szereplő, hivatalos helységnévtáblára, de azzal nem összetéveszthető" - válaszolta kérdésünkre Árva, ugyanis "a képen látható tábla kerete zöld, felirata piros színű", míg "a KRESZ-tábla felirata egyértelműen fekete, kerete fekete, vagy piros".

DSZZS20061027006

Árvától azt is megtudtuk, hogy a Magyar Közút a kérelmek elbírálásakor "kizárólag útügyi, forgalombiztonsági szempontokat" vizsgál. Az "nem várható el" hogy a táblák tartalmát is vizsgálja, bár ha "kétségeink merülnek fel a jó ízlésbe ütköző feliratról vagy ábráról, úgy más hatóságok véleményét kikérhetjük" - felelte kérdésünkre, hogy elhelyezhetnénk-e Budapest határában egy "Sok itt a kócsag" feliratú helynévtáblát.